A túlzott áramfogyasztás káros a környezetünkre és még sokba is kerül. Védjük meg a természetet és kíméljük a pénztárcánkat ! Az “öko” fogalom egy olyan minőségi jellemző, amely tudományos tényeken, az ésszerű gondolkodáson nyugszik és amelynek egyik következménye az alacsonyabb számlaérték. Ezért van az, hogy a vásárlók szívesen döntenek a magasabb minőségű, drágább termék mellett és ezzel egyre több energiát takarítanak meg a háztartásokban.
Az emberek számára az energiatakarékosság már magától értetődő a konyhákban és a fürdőszobákban, de a nappalikban még nem. A TV készülékekhez eddig mindhiába kerestek olyan egyedi energiatakarékossági emblémát, azaz osztályozást, mint amilyen a mosógépek és a hűtőszekrények esetében már megbízhatóan működik. Az ilyen osztálybesorolásra az idén még nem kerülhet sor.
A “zöld” termékminősítés hátterében a környezeti terhelés alapján kiszámított pontrendszer és az ennek alapján adományozott termékcímke áll (takarékosság + minőség = zöld). Több gyártó igényelte termékeire a már eddig is használatban levő környezetkímélő emblémákat, ezért több termék viselheti jelenleg is az „Energy Star“ vagy az „Euroblume“ cimkét. De a vevők ezek nélkül a címkék nélkül is informálódhatnak a termékek környezetkímélő tulajdonságairól, hiszen a gyártók minden elektromos termék esetén nyilvánosságra hozzák annak áramfogyasztását.
Az áramtakarékosság kérdése: A termék környezetkímélő tulajdonságai és a környezetbarát termék minősítés ösztönzőleg hatnak az értékesítésre. De a vevők szempontjából nem mindig az anyagi megtakarítások jelentik a döntő érvet egy-egy termék mellett. Nem mindig az ésszerű megfontolások játsszák a fő szerepet. Erre a legjobb példa az, hogy a régi képcsöves készülékek kevesebb áramot fogyasztottak, mint a ma alkalmazott síkképernyős technológiák.
A 70 cm-es képcsöves televíziók energia mérlege három éve még jobb képet mutatott, mint a legtöbb lapos képcsöves készüléké: működés közben átlagosan 150 W alatt volt az áramfelvételük. 2008. augusztusi felmérések szerint csak kevés 32 colnál nagyobb képernyő átmérőjű LCD TV büszkélkedhet ehhez hasonló, vagy kevesebb áramfelhasználással.
Legtöbbet a 82 cm képernyő átmérőjű TV készülékekből adnak el. Ezeknek az úgynevezett “vajaskenyér” osztályba tartozó készülékeknek az energiafogyasztása többé-kevésbé megegyezik a képcsöves technológiával előállított készülékek energiafogyasztásával.
A tartós TV készülékek a tízéves élettartamuk alatt kb. 30.000 órát működhetnek. Ez azt jelenti, hogy egy 150 wattos készülék ez idő alatti teljes teljesítményfelvétele 4500 kWh, egy 250 wattosé pedig ettől 3000 kWh órával több.
Ha 0,20 / kWh áramköltséggel számolunk, ez 600,00 euró többletköltséget jelent. Tehát minden watt számít, hiszen ha a magasabb beszerzési árat is figyelembe vesszük, akkor már igen jelentős többletköltségről beszélhetünk.
Energiatakarékosság a nappaliban: A készülékgyártók a probléma megoldásán dolgoznak. Kidolgozták az úgynevezett “zöld image” értéket és minden új generációs készülék esetében valamelyest kisebb lesz az áramszámla. A vevők más kritériumokat is figyelembe vesznek a készülék kiválasztásakor, de semmiképpen sem akarnak egy energiazabálót betenni a nappalijukba.
A környezetkímélő tulajdonságokat is értékelik a vevők, nemcsak a kilowattórában mért fogyasztást. Ezért a gyártók a prospektusaikban és a csomagoláson részletesen ismertetik a készülékek ökológiai jellemzőit. Az elmúlt években jelentős változások történtek: 2000-ben a Philips bejelentette, hogy a kijelzők 2%-nál már újra hasznosuló anyagokat használnak és abban bíznak, hogy ez az arány 20%-ra fog emelkedni. Sok szó esett már a beépített anyagokról és az új fajta kijelzőknek köszönhetően legalább az üveg alkatrészek okozta problémát sikerült megoldani.
A szórakoztatóelektronikai termékek környezetkímélő tulajdonságairól mostanság egy újabb vita folyik, elsősorban az energiahatékonyságról és a készenléti üzemmódról (Stand-by üzemmód). Az LCD televíziókban a legtöbb energiát a háttérvilágítást biztosító lámpákkal lehet megtakarítani. A tv nézés közben a háttérvilágítás folyamatosan be van kapcsolva, a képpontokat alkotó LCD-k olyan szűrőként működnek, amely a polarizált háttérfényt átengedi, vagy részben átengedi. A sok kis különböző fényerejű képpont segítségével jön létre a teljes kép, de eközben a háttérvilágítást biztosító fénycsövek fényereje végig állandó marad.
Az LCD képernyők háttérvilágítása: A háttérvilágítás szabványosítása érdekében, a TV nézési szokások figyelembevételével az utóbbi időben hathatós intézkedések történtek. Ezek elsősorban a szemet kímélő újítások: minél sötétebb a környezet, annál kellemesebb a szemnek, ha a képernyő fényereje is ehhez igazodik.
Ha világos a környezet, akkor a képernyő fényereje legyen nagy, ha sötétebb, akkor legyen kisebb. A modern öko TV-kben már beépített fényérzékelő van, amely méri a környezet fényerejét és a háttérvilágítást ennek a fényerőnek megfelelően állítja be. A fénycsövek fényerőszabályzását más néven dimmelésnek is hívják.
Az LCD képernyők jelentős része CCFL (Cold Cathode Fluorescent Lamp) fénycsövekkel működnek, amelyek az egész képet megvilágítják. Ha ezeket HCFL lámpákkal (Hot Cathode Fluorescent Lamp) helyettesítik, akkor az energiafogyasztás 40%-kal csökkenthető. A Sony és a Philips felismerte ezt a lehetőséget és a televízióiban már ezt a megoldást alkalmazza.
Még kedvezőbb a LED lámpák (Light Emitting Diode, világítódiódák) energiafogyasztása. A jelenleg használatos Egde- LED-Backlight technológiának megfelelően a háttérvilágítást adó LED-ek az LCD panel szélén helyezkednek el. A teljes képernyő mögött elhelyezkedő ledek-et egyesével vagy csoportokban helyezik el.
Itt még nem sikerült megoldani az energiatakarékosságot. A LED-es háttérvilágításnál a képtartalmat is figyelembe kell venni, mert sötét képinformáció esetén az itt levő LED csoportok lekapcsolnának, világosabb tartományban pedig a fényerőnek megfelelően dimmelnének. Ha ezt a technológiát alkalmaznák, jelentősen javulna a képminőség, a fekete szín majdnem olyan lenne, mint egy plazma képernyőn.
Több, önmagában nem túl jelentős áramtakarékossági intézkedést hoztak már eddig is az érintettek. Nem döntő, hogy hány wattot lehet megtakarítani a modern berendezésekben gyakran megtalálható szignálprocesszorokban, amelyek viszonylag sok áramot fogyasztanak. Ellenben fontos kérdés a készenléti üzemmód (Stand-by).
Stand-by üzemmód: A régi készülékek a készenléti üzemmódban sok energiát fogyasztottak. A „Stand-By-Diskussion“ irányelvek nyilvánossá tétele meghozta a várt eredményt, az új televízió készülékek fogyasztása már 1 W alatt van ebben az üzemmódban. Újból előtérbe kerül a jó öreg főkapcsoló…
Nagyobb problémát jelentenek a gyakran évekig folyamatosan bekapcsolva levő készülékek, pl.: Set-Top-Box-ok, DVD lejátszók vagy házimozi berendezések. Ezek már sok háztartásban megtalálhatók. Megoldást jelenthetnek a jó minőségű lekapcsoló szerkezetek, amelyek minden berendezést egyszerre lekapcsolnak, túlfeszültség elleni védelmet biztosítanak és még programozhatók is.
Optimális lenne, ha a házimozikat napkollektorokkal egészítenék ki, amelyeket vagy a tetőre, vagy az ablak elé szerelnének fel. De erre a környezetbarát megoldásra a lelkes TV nézőknek még jó ideig várniuk kell.
A gyártási folyamat és a szállítás: Mindaz, amiről eddig szó volt, azon belül is a környezet megóvása, a CO2 kibocsátás, a gyártási folyamat és a szállítás a legfontosabb szempontok, amit a vevők fontolóra vesznek egy termék kiválasztásakor. Ez utóbbit törvény szabályozza, nevezetesen a 2005. májusában életbe lépett “Rendelet a veszélyes elektronikai hulladékok kezeléséről” . A rendelet betartásán túl a legismertebb gyártók egyre nagyobb gondot fordítanak az ökológiai szempontok érvényesítésére a gyártás és a logisztika területén is.
A cégfilozófia a környezet megóvására rendszerint konkrét előírásokat tartalmaz és az ökológiai gondolkodásmódot már a termékfejlesztésbe és az új termelőüzemek létesítésébe is beépítik. A Sharp például nagy gondot fordított a környezet megóvására a Kameyama II LCD gyár létesítésekor, amelyet 2006-ban nyitottak meg. A cég a környezet iránti elkötelezettségét több fórumon közzétette. A prospektusaiban több más vállalat is bemutatja és a nyilvánosság elé tárja a környezettudatos gondolkodásmódját.
A vevők ugyan közvetlenül alig érzékelik, de a környezet kímélése szempontjából különösen fontos a szállítás módja. A németországi gyártók, mint például a Loewe, a Metz vagy a Technisat ebben is az élen járnak. Az Európán kívüli gyártók TV készülékeinek egy részét már régebb óta Európában gyártják, így azok rövid úton kerülnek az üzletekbe. Az átláthatóság ebben az esetben is fontos tényező.
Reméljük, hogy hamarosan olyan címkékkel fogunk találkozni, amelyekről közvetlenül leolvasható lesz, hogy egy TV készülék üzemeltetése mennyibe kerül a valóságban és nem csak a beszerzési- és gyártási költségek lesznek publikusak. Végezetül azt is szeretnénk tudni, hogy környezeti károk formájában mit kell majd nekünk és a gyerekeinknek egy napon megfizetni.