Gyakran Ismételt Kérdések (és válaszok) a DVD-ről


DVD Demystified logo

Gyakran Ismételt Kérdések (és válaszok) a DVD-ről

Ez a hivatalos internetes DVD FAQ 2005.
szeptember 7-i magyar változata a rec.video.dvd Usenet hírcsoport számára.

(Itt megtalálhatod, mi változott az előző verzió óta). A javításokat, kiegészítéseket és az új kérdéseket Jim Taylor-nak (jtfrog@usa.net) küldd angol nyelven, vagy Fellner Ferencnek, magyarul.

Ez a GYIK
általában havonta legalább egyszer frissül. Ha olyan változatot olvasol, amelyik egy hónapnál régebbi, akkor
lehet, hogy van már újabb verzió. A legfrissebb változatott a
http://dvddemystified.com/dvdfaq.html címen olvashatod angolul, illetve a https://www.dvdcenter.hu/dvdfaq.html címen magyarul.


Tartalom

 



Legutóbbi változások (február 9-én lett postázva a hírcsoportokba):

  • 2005-09-07: Újabb linkek az ECMA szabványokra. (4.3.2,
    4.3.3,
    4.3.4, 4.3.5).
  • 2005-09-06: Új kérdés (a régi 4.3.4.1 át lett számozva
    4.3.4.2-re):
    [4.3.4.1]
    Milyen DVD-RAM tok típusok léteznek?
  • 2005-08-29: Frissített infók a lemezmásolásról, beleértve a
    kétrétegű lemezeket. (5.9).
  • 2005-07-28: A 6C (“hat cég”) csoportban kilenc cég van. (6.1).
  • 2005-06-03: A formátumegyesítő tárgyalások még tartanak.
    (6.5).
  • 2005-06-03: Dolby TrueHD (6.5)
  • 2005-05-05: LightScribe meghajtóba épített címkéző
    szolgáltatás (1.44).
  • 2005-05-05: Infó a lézer a rétegváltás okozta fókuszváltásáról
    (1.18 és 1.27).
  • 2005-04-26: Új kérdés:
    [3.3.2] Mi az a MiniDVD?
  • 2005-04-21: Egyesülhetnek a BD és HD DVD formátumok! (6.5).
  • 2005-04-11: Javított link Adam Barrat DTS/Dolby információira
    (3.6.2).
  • 2005-04-05: Nyelvtani hibajavítás (2.4.12).
  • 2005-04-04: Link a VideoETA-ra az új megjelenések
    információival (1.6.2.).
  • 2005-03-04: A 6C csökkentette a jogdíjakat (6.1).
  • 2005-01-04: Frissített statisztikák az elérhető DVD-k számáról
    (1.6).
  • 2004-11-15: Megjegyzés a VMD-ről (6.5).
  • 2004-11-15: Kisebb javítások a CSS szekcióban (1.11).
  • 2004-11-01: Több mint 40 000-féle DVD kapható (1.6).
  • 2004-10-23: Friss információk az új formátumokról (3.13).
  • 2004-10-23: Bővített PAL/NTSC információk. A fontosabb
    országok és régiók listája, és link a remoteviewing.com listájára (1.19).
  • 2004-10-22: Link a DVDEnFrancais-ra (6.4.5).
  • 2004-09-13: Link a film átalakító szolgáltatásokhoz a
    HomeMovieDay.com-nál (5.8).
  • 2004-09-05: Megjegyzés a több DVD-lejátszó program használatáról
    (4.6).
  • 2004-09-03: Új német fordítás (0.1).
  • 2004-08-29: Frissített infók a DVD írási sebességéről (4.2).
  • 2004-08-16: Új kérdés:
    [1.12.1] Mi a különbség a DVD-Audio és a DVD-Music lemezek között?
  • 2004-08-16: Az 1.12 át lett nevezve (“Mi a helyzet a zenés DVD-vel: DVD-Audio vagy SACD?”)
  • 2004-08-13: A DTS-szel bővült a licenctulajdonosok listája (6.1)
  • 2004-07-27: Frissített DVD kiadási statisztikák (1.6)
  • 2004-07-27: A legújabb előírások a logó licencelésről (6.1)
  • 2004-07-23: Frissített licencdíjak (6.1)
  • 2004-07-19: További infók a HDMI digitális hangkimenetéről (3.1)
  • 2004-07-01: Megjegyzés a rosszul kevert dialógus sávokról (3.6.5)
  • 2004-05-26: Frissített licencelési infók (6.1)
  • 2004-04-26: A progresszív és váltottsoros források kódolásának tisztázása (3.4).
  • 2004-04-16: Többtucatnyi halott link javítása, többtucatnyi halott link eltávolítása.
  • 2004-04-16: NBCA definíció (3.11).
  • 2004-04-15: Kisebb javítások és frissített linkek a tartósság infóknál (3.12).
  • 2004-04-14: Új kérdés:
    [3.6.5] Miért olyan nehezen hallható a dialógus?
  • 2004-04-14: Kiegészítések a kétcsatornás hang csatlakoztatás útmutatóban (3.2).
  • 2004-03-21: Lemezírási idők a meghajtó sebesség táblázatban (4.2).
  • 2004-03-21: Új információk a HD formátumokról (3.13).
  • 2004-03-21: Kis kiegészítés a D-VHS infóhoz (2.17).
  • 2004-03-17: Az 1.27 felújítása és átnevezése (“Miért akad meg a lejátszás néha egy másodpercre?”)
  • 2004-02-22: Link a Laserdisc Database-re (Lézerlemez adatbázis) (2.6 és 2.7)
  • 2004-02-15: Link Robert DVD Info oldalára (6.4.1)
  • 2004-02-09: A CopyLeft link eltávolítása, mert az oldal felveszi a rendeléseket, de nem teljesíti őket (4.8).
  • 2004-02-07: Halott link eltávolítása, új link a Widescreen Museum-ra (3.5)
  • 2004-02-07: Link a DVDRHelp.com-ra, a MP3 DVD-t ismerő lejátszók listázásához (2.4.12).
  • 2004-02-07: Bővült az opcionális szolgáltatások listája (MP3 DVD-k, DivX stb.) (1.2)
  • 2004-01-24: Link a DVD kompatibilitási jelentésre (4.3.1).
  • 2004-01-24: Link a NIST DVD kezelési útmutatójához (1.39).
  • 2004-01-24: Frissítések a DivX, 3ivx és XviD formátumoknál (2.10).
  • 2004-01-24: Frissítés a “lézeres rothadás” szekcióban (1.24).
  • 2004-01-24: Kiegészítés a lézerlemez történetéhez (2.6).
  • 2004-01-23: Részletek a képpel és hanggal kapcsolatos problémákról. (3.2.2)
  • 2004-01-13: Link az új francia fordításra. (0.1)
  • 2004-01-12: Megjegyzés az írható lemezek inkompatibilitásához a lejátszási problémáknál. (1.41)

 [0] Honnan tölthető le a DVD GYIK?

  • A legfrissebb változat a weben a http://www.dvddemystified.com/dvdfaq.html címen érhető el.
  • A
    text változat periodikusan frissül „rec.video.dvd Frequently Asked
    Questions (FAQ)” címmel a rec.video.dvd.tech, a rec.video.dvd.misc, a
    rec.answers, a news.answers és más kapcsolódó hírcsoportokban. A FAQ
    szöveges változatát megkaphatod úgy is, hogy a böngésződ Mentés másként
    (Save as…) funkcióját használod.
  • Hivatalos tükörmásolatok:

[0.1] A DVD GYIK-ot lefordították más nyelvekre is?

A DVD FAQ a következő nyelveken érhető el. A fordítás más nyelvekre is folyamatban van.

Ha le szeretnéd fordítani a DVD GYIK-ot más nyelvre (klingonra valaki?), akkor vedd fel a kapcsolatot Jim-mel!

Lásd még a 6.4.5-ös kérdést, ahol linkeket találsz más nyelvű DVD infókra is.

[0.2] Ez a GYIK túl hosszú és túl műszaki szemléletű. Van egyszerűbb változat?

Nézd meg Earl’s Famous DVD Technology Exposition Web Page Extravaganza Supreme Deluxe lapját a <lonestar.texas.net/~bdub/earl/dvd.htm> címen.

Vagy lehet, hogy jobban fog tetszeni a The Simpsons DVD FAQ-ja.
(Bár Lisa hibásan azt állítja, hogy a DVD a “digital versatile disc”
rövidítése — kinek hiszel: nekem vagy egy 8 éves zseninek?)

[0.3] Ez a GYIK jó? Ki írta? Honnan tudom, hogy hiteles?

Itt
néhány olvasó hozzászólását olvashatod. Ez a legpontosabb DVD
információforrás a galaxisban. Ha valamilyen hibát találtál, akkor írd
meg Jimnek vagy Ferinek.
Az interneten még rengeteg más helyen lehet jó információkat találni.
Más DVD-s lapokra találsz linkeket több helyen a GYIK-ban és a 6.4-es szekcióban.

A
DVD GYIK-ot Jim Taylor írta, aki a DVD Demystified és az Everything You
Ever Wanted to Know About DVD c. könyvek szerzője. Jim már akkor benne
volt a DVD üzletben, amikor még nem is létezett DVD üzlet. 1995-ben
találkozott először a hamarosan megjelenő DVD formátummal, és cikkeket
kezdett írni, hogy mások is megismerjék ezt a csodálatos, új
technológiát. Jim megkapta a DVD Pro Discus 2000 díjat az Iparágban
nyújtott kimagasló közreműködésért, a DVD Report a 21 legbefolyásosabb
igazgató közé sorolta, bekerült a Digital Media Hall of Fame 2002
hírességei közé, és a DVD úttörői közé sorolta a 2003 októberében
megjelenő One to One magazin. Jim több mint 20 évig dolgozott interaktív
médiával, oktató szoftvereket, lézerlemezeket, CD-ROM-okat, honlapokat
és DVD-ket fejlesztett egyetemi kurzusok, szemináriumok és workshopok
mellett. Cikkeket írt és rovatokat vezetett olyan folyóiratokban, mint a
Widescreen Review, a DVD Association elnöke, és a DVD iparágban vezető
cégek tanácsadói között van. Jim korábban a Microsoft DVD evangelistája
volt, jelenleg a piacvezető DVD-fejlesztő szoftvereket készítő Sonic
Solutions Fejlett technológiák csoportjának igazgatója.

[0.4] Milyen nagy ez a GYIK?

Mivel megkérdezted, itt a 2002. októberi statisztika az eredeti, angol változatról:

538 kB (551 169 bájt)
64016 szó
2776 külső link

A magyar változat (2002. október):

641 kB (656790 bájt)
62783 szó
2778 külső link

A
hatalmas GYIK-ot azért nem daraboljuk kisebb részekre (pedig így
gyorsabban letöltődne), mert így a böngésző keresés funkciójával az
egész szövegben kereshetsz. Észrevettem, hogy ez gondokat okoz a WebTV
böngészőkön. Sajnálom. Talán egy napon feldarabolom.


[1] Általános DVD kérdések

[1.1] Mi az a DVD?

A
DVD az optikai lemezes tároló-technológia új generációja.
Tulajdonképpen ez egy nagyobb kapacítású, gyorsabb CD, amely képes mozi
minőségű videót, CD-nél jobb minőségű hangot, fényképeket, és
számítógépes adatokat tárolni. A DVD célja, hogy a házi szórakoztató
eszközöket, a számítógépeket, és az üzleti információkat egyetlen
digitális formátumban egyesítse. Átvette a lézerlemez helyét, hamarosan
helyettesíti a videojátékok cartridge-ét, a videokazettát, és egy idő
után felváltja az audió CD-t és a CD-ROM-ot. A DVD-t minden nagy
elektronikai cég, hardver gyártó, film- és zenestúdió valamint -kiadó
támogatja. Ezzel a példátlan támogatással a DVD – megjelenése után
kevesebb, mint három évvel – minden idők legsikeresebb fogyasztói
elektronikai terméke lett. 2003-ban, hat évvel a megjelenés után, 250
millió DVD-lejátszó eszközt adtak el a világon (beleszámítva az asztali
DVD-lejátszókat, a DVD-s PC-ket és a DVD-s konzolokat). Ezzel több mint
kétszer gyorsabban terjedt el, mint a VHS-rendszer, és a DVD a
videokiadás új szabványává vált.

Nagyon fontos, hogy megértsd a különbséget a fizikai formátumok (pl. DVD-ROM és a DVD-R) és az alkalmazások formája
(pl. DVD-Video vagy DVD-Audio) között. A DVD-ROM az alapformátum, amely
az adatokat tárolja. A DVD-Video (vagy egyszerűen a DVD) azt szabja
meg, hogy a videoprogramok – például a filmek – hogyan vannak tárolva a
lemezen, a DVD-Video lejátszó vagy a DVD meghajtóval szerelt számítógép
hogyan játssza le azokat (lásd 4.1). A különbség
hasonló a CD-ROM és az audió CD között. A DVD-ROM-nak vannak írható
változatai is: DVD-R/RW, DVD-RAM, DVD+R/RW (lásd 4.3).
Az alkalmazás lehet DVD-Video, DVD-Video Recording (DVD-VR), DVD+RW
Video Recording (DVD+VR), DVD-Audio Recording (DVD-AR), DVD Stream
Recording (DVD-SR), DVD-Audio (DVD-A) és Super Audio CD (SACD). Léteznek
speciális alkalmazási formák is, ilyen például a játékkonzol (Sony
PlayStation 2 és Microsoft Xbox).

[1.1.1] Minek a rövidítése a DVD?

A következő szavak állhatnak a DVD betűi mögött:

  • Delayed, very delayed (késik, nagyon késik) – ez arra utal, hogy rengeteg DVD formátum megjelenése csúszott
  • Diversified, very diversified (változatos, nagyon változatos) – ez a rengeteg írható formátum elburjánzására utal
  • Digital veneral disease (digitális nemi betegség) – a kalózkodásra és a DVD-k másolására utal
  • Dead, very dead (halott, nagyon halott) – ez azoktól származik, akik úgy gondolták, hogy a DVD soha nem fog elterjedni
  • Digital video disc (digitális videó lemez) – az eredeti jelentés, melyet néhány DVD fejlesztő javasolt
  • Digital versatile disc (sokoldalú digitális lemez) – egy későbbi jelentés, melyet néhány DVD fejlesztő javasolt
  • Semmi

És mi a hivatalos válasz? “Semmi”. Az eredeti rövidítés a “digital video disc” elnevezésből származik. A DVD Forum (lásd 6.1)
néhány tagja szerint a DVD messze többet jelent a videónál, és ezt
megpróbálta kifejezni a fájdalmasan kicsavart “digital versatile disc”
elnevezéssel. Ezt azonban soha nem fogadta el teljes mértékben a DVD
Forum. 1999-ben a DVD Forum deklarálta, hogy a DVD mint egy nemzetközi
szabvány, egyszerűen három betű. Végül is hány ember kérdezi meg, hogy
mit jelent a VHS? (Találgathatsz, de ebben a témában is ütköznek a
vélemények.)

[1.2] Mire képes a DVD-Video?

  • Több
    mint két órányi kiváló minőségű videó (a kétoldalas, kétrétegű lemez
    nagyjából 8 óra kiváló minőségű videót, vagy 30 órányi VHS minőségű
    videót tárolhat)
  • Szélesvásznú filmek támogatása hagyományos és szélesvásznú  TV-n (4:3 és 16:9-es méretarány).
  • Digitális hang 8 sávon (több nyelvhez, kommentárokhoz stb.), mindegyik sáv 8 csatornás lehet.
  • 32 felirat/karaoke sáv.
  • Automatikus „láthatatlan” videoelágazás (többfelé ágazó történet, korhatár meghatározása egy lemezen)
  • 9 kameraállás (a különböző nézetek a lejátszás alatt is változtathatóak).
  • Képernyőn megjelenő menük és egyszerű interaktív szolgáltatások (játékokhoz, kvízekhez stb.).
  • Többnyelvű azonosító szöveg a címnek, az album nevének, a zene címének, a stábnak, stb.
  • Azonnali visszatekerés és előre tekerés (nincsenek „tekerd vissza” matricák és fenyegetőzések a kölcsönzői lemezeken).
  • Gyors keresés cím, fejezet, zenesáv és időkód alapján.
  • Tartós (nem rongálódik a lejátszástól, csak fizikai sérüléstől)
  • Nem érzékeny a mágneses mezőre. Ellenáll a hőnek.
  • Kis
    méretű (könnyen kezelhető, tárolható, szállítható, a lejátszók
    hordozhatóak is lehetnek, a sokszorosítás olcsóbb mint a kazettáké és a
    lézerlemezeké).

Megjegyzés: A
legtöbb lemez nem tartalmazza az összes szolgáltatást (több
hang/feliratsáv, elágazás, szülői felügyelet, stb.), mert minden egyes
szolgáltatást külön-külön be kell építeni. Néhány lemez nem teszi
lehetővé a keresést, vagy a fejezetek átugrását.

A legtöbb lejátszó az alábbi standard szolgáltatásokat nyújtja:

  • Nyelvválasztás (videó, hangsáv, feliratsáv és menük automatikus kiválasztása). *
  • Különleges lejátszás: állókép, léptetés, lassú, gyors és keresés.
  • Szülői felügyelet (megakadályozza a lemez vagy bizonyos jelenetek lejátszását). *
  • Programozhatóság (a kiválasztott részek kívánt sorrendben való lejátszása).
  • Véletlen lejátszás, ismételt lejátszás.
  • Digitális hangkimenet (PCM sztereó és Dolby Digital).
  • A DTS Digital Surround hangsávok felismerése és továbbítása a kimenetre.
  • Audió CD lejátszása.

* A lemeznek tartalmaznia kell a megfelelő tartalmat.

Néhány lejátszó kiegészítő szolgáltatásokat is nyújt:

  • Komponens videokimenet (YUV vagy RGB) a jobb képminőség érdekében.
  • Progresszív komponens kimenet (YUV vagy RGB) a legjobb minőségű analóg kép érdekében.
  • Digitális videokimenet (SDI, 1394 vagy DVI/HDMI) a kiváló digitális kép érdekében.
  • Hatcsatornás analóg hangkimenet a belső hangdekóderből (Dolby Digital, DTS vagy MLP).
  • Video CD és Super Video CD lejátszása.
  • MP3 CD-k lejátszása.
  • MP3 DVD-k lejátszása.
  • Más formátumú (pl. DivX vagy MPEG-4) videofájlok lejátszása.
  • Picture CD-k és Photo CD-k (fényképeket tartalmazó CD-k) lejátszása
  • Lézerlemezek és CDV-k lejátszása.
  • Képléptetés visszafele.
  • Lejátszás (normál sebességen) visszafele.
  • RF kimenet (az olyan TV-k számára, amelyek nem rendelkeznek videobemenettel).
  • Többnyelvű OSD.
  • Többlemezes kapacitás.
  • Digitális nagyítás (a kép kiválasztott részének 2x vagy 4x nagyítása). Ez a lejátszó és nem a DVD lemez szolgáltatása.

[1.3] Milyen minőségű a DVD-Video?

A
DVD akkora kapacitással rendelkezik, hogy közel stúdió minőségű képet,
és CD-nél jobb minőségű hangot szolgáltasson. A DVD sokkal jobb minőségű
mint a fogyasztói videokazetta és általában jobb, mint a lézerlemez
(lásd 2.8). Azonban a minőség nagyon sok gyártási
tényezőtől függ. A tapasztalatnak és a technológiai fejlődésnek
köszönhetően a minőség javul, de a produkciós költségek csökkenése és a
DVD-fejlesztő szoftverek széleskörű elterjedése miatt jó néhány gyenge
minőségű lemezzel találkozhatunk. Néhány olcsó DVD MPEG-1 tömörítést
használ (ami nem jobb, mint a VHS) a jobb minőségű MPEG-2 helyett.

A
DVD videót általában stúdió minőségű digitális szalagokról (master)
készítik MPEG-2 formátumban. Az eljárás olyan veszteséges tömörítőt
használ, amely eltávolítja a redundáns információt (a kép azon a
területeit, amelyek nem változnak), és azt az információt, melyet az
emberi szem nem vesz észre. A végeredmény, főleg ha az bonyolult és
gyorsan változó, néha látható hibákat tartalmaz, attól függően, hogy
milyen az eljárás minősége és a tömörítés nagysága. Az átlagos 3,5-6
Mbps-os (millió bit másodpercenként) videó adatráta mellett előfordul,
hogy tömörítési hibákkal találkozunk. A nagyobb adatráta jobb
minőséget eredményezhet, 6 Mbps felett szinte nincs észrevehető
különbség a master és a tömörített változat között. Ahogy az MPEG
tömörítési technológia fejlődik, úgy lehet jobb minőséget elérni kisebb
adatráta mellett.

A DVD-ről lejátszott kép gyakran tartalmaz látható hibákat:
színsávokat, homályos területeket, kockásodást, pontokat, vibrálást,
hiányzó részleteket, és olyan hatásokat, mintha egy terület a mozgó
háttér előtt „lebegne”. Nagyon fontos megérteni, hogy ezeken a “hibákon”
olyan dolgokat értünk, amelyek az eredeti képen valószínűleg nem voltak
jelen. A hibákat néha a gyenge MPEG kódolás okozza, de sokkal gyakoribb
a rosszul beállított TV, a rossz kábelek, az elektromos interferencia, a
rossz digitális zajcsökkentés, a helytelen képbeállítás, a rossz
film-videó átalakítás, a filmhibák, a lejátszó hibája, a lemez olvasási
hibája stb. A legtöbb DVD nagyon kevés látható MPEG tömörítési hibát
tartalmaz egy jól beállított rendszer esetén. Ha máshogy gondolod, akkor
téves következtetéseket vonsz le abból, amit látsz.

Néhány korai
DVD demó nem sikerült túl jól, de ez is jól mutatja, hogy milyen rossz
lehet egy DVD, ha nincs jól elkészítve illetve legyártva. A boltokban
látható demókat fenntartásokkal kell nézni, mert a legtöbb eladó nem
képes jól beállítani a TV-t.

A legtöbb TV élességét túl erősre
állítják a DVD-hez. Ez túlzottan kiemeli a nagy frekvenciájú videót és
torzít (hasonlóan ahhoz, mint amikor a magas hangot túl erősre állítjuk a
hifin, és a hangzás élessé válik). A legjobb minőséghez az élesség
beállításnak nagyon alacsonynak kell lennie. A fényerő se legyen túl
magas. A legtöbb DVD lejátszó 0 IRE (japán szabvány) fekete-szint
beállítással játssza le filmet a 7,5 IRE (amerikai szabvány) helyett. A
helytelenül beállított TV-n a sötét jelentek kockásodhatnak. Lehet, hogy
a lejátszó menüjében beállítható a szabványos fekete szint. A DVD
nagyon jó színhűséggel dicsekedhet, ezért a fakó, mosott színek szinte
mindig a megjelenítő (vagy az eredeti forrás) hibájára  vezethető
vissza, és nem a DVD lejátszó vagy a lemez a ludas.

A DVD
hangminősége kiváló. A DVD lehetővé teszi, hogy PCM (pulse code
modulation) kódolásban a CD-nél jobb mintavételezéssel és bitmélységgel
tárolja a digitális hangot. Alternatívaként a hangot a legtöbb mozifilm
diszkrét, többcsatornás tömörített hangformátumban tárolja, amely Dolby
Digital vagy DTS lehet. Ezek a formátumok megegyeznek a mozikban
használt formátumokkal. A képhez hasonlóan a hang minősége is attól
függ, hogy milyen körültekintően jártak el a gyártás és a kódolás
folyamán. A tömörítés ellenére a Dolby Digital és a DTS hang jobb is
lehet a CD minőségnél.

[1.4] Milyen hátrányai vannak a DVD-nek?

  • A
    specifikáció határozatlansága és a nem megfelelő tesztelés miatt a
    lemezek és a lejátszók között inkompatibilitás merülhet fel. Néhány
    filmes lemez nem működik megfelelően (vagy egyáltalán nem lehet őket
    lejátszani) néhány lejátszón. (lásd 1.41)
  • A DVD felvevők drágábbak, mint a videomagnók. (Lásd 1.14 és 4.3)
  • A DVD beépített másolásvédelemmel és régiózárral rendelkezik. (Lásd 1.11 és 1.10)
  • A
    DVD digitális tömörítést alkalmaz. A rosszul tömörített kép vagy hang
    kockásodhat, homályosodhat, túl éles vagy ködös lehet. (Lásd 1.3)
  • A hang lekeverése sztereóra vagy Dolby Surroundra csökkentheti a dinamikatartományt. (Lásd 3.6)
  • Nem teljesen támogatja a HDTV-t. (Lásd 2.9)
  • Néhány DVD-lejátszó és meghajtó nem olvassa a CD-R lemezeket. (Lásd 2.4.3)
  • A jelenlegi DVD-lejátszók és meghajtók többsége nem olvassa a DVD-RAM lemezeket. (Lásd 2.4.3)
  • Nagyon kevés lejátszó képes normál sebességen visszafele lejátszani a lemezt.
  • A DVD-Audio-t, a DVD-VR-t, a DTS hangsávot és más opcionális szolgáltatást nem minden lejátszó támogat.

[1.5] Milyen DVD lejátszók és meghajtók kaphatóak?

Néhány
gyártó eredetileg azt ígérte, hogy DVD lejátszóik legkorábban 1996
közepén jelennek meg. Ezek a jóslatok szánalmasan optimisták voltak. A
szállításokat kezdetben „politikai” okok akadályozták: a filmstúdiók a
másolásvédelmet igényelték, de később a lemezek hiánya okozta a
csúszást. Az első lejátszók Japánban 1996 novemberében jelentek meg,
majd az Egyesült Államok következett 1997 márciusában, ahol az első 6
hónapban csak 7 nagyvárosban forgalmazták a készülékeket. A lejátszók
ezután lassan a világ többi területén is megjelentek. A legelső
lejátszók 1000 dollárnál is többe kerültek. 2000 végére a diszkontokban
már 100 dollár alatt is volt ilyen készülék. 2003-ban már 50 dollár
alatt is kapható lejátszó. Hat évvel a megjelenés után több mint ezer
különböző DVD lejátszó kapható több mint száz gyártótól.

DVD lejátszókat készítő cégek listáját a 6.2-es szekcióban találod.

A
Fujitsu jelent meg az első DVD-ROM-mal felszerelt számítógéppel
Japánban, 1996. november 6-án. A Toshiba 1997 elején jelent meg DVD-ROM
meghajtót is tartalmazó számítógéppel (ennek eredetileg 1996
novemberében kellett volna megjelennie, ez csúszott először decemberre,
majd a következő év elejére). A Toshiba, a Pioneer, a Panasonic, a
Hitachi és a Sony 1997 januárjában jelent meg az első mintadarabokkal,
de egyik sem került a boltokba májusnál előbb. Az első PC-s kitek
(amelyben a DVD-ROM meghajtó mellett dekóderkártya is volt) a Creative
Labs-tól, a HI-Val-tól és a Diamond Multimedia-tól kerültek ki 1997
áprilisában-májusában.

Manapság minden nagy számítógépgyártó
rendelkezik olyan modellel, amely tartalmaz DVD-ROM meghajtót. A csak
CD-ROM-mal szerelt gépek 30 – 200 dollárral olcsóbbak (a laptopokban
drágább meghajtó van) ezeknél. A kiteket a régebbi számítógépekhez 100
és 700 dollár közötti áron lehetett megvásárolni éveken keresztül a Creative Labs, a DynaTek, az E4 (Elecede), a Hi-Val, a Leadtek, a Margi Systems (laptopokhoz), a Media Forte, a Pacific Digital, a Sigma Designs, a Sony, az STB Systems, a Toshiba, a Utobia és más cégektől. További információkat a számítógépes DVD-k témájában (beleértve a DVD-író meghajtókat is) a 4. szekcióban találsz.

Megjegyzés:Ha
a lejátszót, vagy a meghajtót nem a hazádban vásárolod meg (pl. az
USA-ban vásárolt meghajtót akarod Magyarországon használni), akkor nem
fogod tudni megnézni a saját régiódban kiadott lemezeket. (Lásd 1.10)

Az
első DVD-Audio lejátszók Japánban jelentek meg a Pioneertől 1999.
végén, de ezek nem tudták lejátszani a másolásvédett lemezeket. A
Matsushita Panasonic és Technics márkanévvel elsőként mutatta be
univerzális lejátszóit 2000 júliusában 700 és 1200 dollár közötti áron.
Jelenleg többek között az Aiwa, a Denon, a JVC, a Kenwood, a Madrigal, a
Marantz, a Nakamichi, az Onkyo, a Toshiba, és a Yamaha is
készít DVD-Audio lejátszót. A Sony az első SACD lejátszót 1999 májusában
adta ki 5000 dolláros áron. A Pioneer első (1999. végén) DVD-Audio
lejátszója az SACD lemezeket is lejátszotta. Jelenleg többek között az Accuphase, az Aiwa, a Denon, a Kenwood, a Marantz, a Philips, és a Sharp készít SACD lejátszót. (Lásd az 1.12-es kérdést a DVD-Audio és az SACD további részleteiért.)

További információk a lejátszókról és meghajtókról:

[1.5.1] Melyik lejátszót vegyem meg?

Nagyon
sok jó lejátszó kapható. Minden modern DVD lejátszó hang és képminősége
kiváló. A pénztárca, a személyes benyomások és a már létező házimozi
rendszer is nagy szerepet játszik abban, hogy meghatározd, számodra
melyik lejátszó a legjobb. Hacsak nem rendelkezel egy high-end házimozi
rendszerrel, akkor minden 250 dollár alatti lejátszó teljesen megfelelő
lehet. Készíts egy listát, amelyben felállítod a fontossági sorrendet
(például CD-R lejátszás, Video CD lejátszás, 96 kHz/24 bites
hangkezelés, DTS kimenet, belső hatcsatornás Dolby Digital dekóder). Ez
sokat segíthet a lejátszó kiválasztásában. Ezután próbálj ki néhány
lejátszót abban az árkategóriában, ami neked is megfelel. Figyelj a
könnyű kezelhetőségre (a távirányító kialakítására, a felhasználói
felületre, az előlapi vezérlőszervekre). Egy árkategórián belül nincs
nagy különbség a kép és hangminőségben, ezért a kényelmi szolgáltatások
nagy súllyal esnek latba. A távirányító, amit mindig használni fogsz,
könnyen megőrjíthet, ha nem felel meg neked.

Néhány lejátszó –
főleg az olcsóbb modellek – nem képesek tökéletesen minden lemezt
lejátszani. Mielőtt megveszel egy lejátszót, talán ki akarod próbálni
néhány bonyolultabb lemezzel (ilyen például a Mátrix, a Mélység titka, a
Függetlenség napja, és a DVD Demystified). Lásd az 1.41-s pontot a további információkért.

Előfordulhat
– főleg ha a progresszív megjelenítést helyezed előtérbe -, hogy inkább
egy DVD olvasóval ellátott PC-t szeretnél venni a hagyományos asztali
lejátszó helyett. Lásd 1.40 és 4.1.

Itt van néhány kérdés, amiket feltehetsz magadnak:


Akarom a választható hangsávokat és feliratokat, több nézőpontot,
méretarány választást, szülői felügyeletet, gyors és lassú lejátszást,
kiváló digitális képet, többcsatornás digitális hangot, kompatibilitást a
Dolby Pro Logic dekóderekkel, képernyőn megjelenő menüket, kétrétegű
lemezek lejátszását, audió CD-k lejátszását? Ha igen, akkor ez egy
trükkös kérdés volt, mert erre minden DVD lejátszó képes.
– Akarok DTS hangot? Ha igen, keress olyan lejátszót, amin szerepel a „DTS Digital Out” logó. (Lásd 3.6.2)
– Le akarom játszani a Video CD-ket? Ha igen, ellenőrizd a Video CD kompatibilitást. (Lásd 2.4.5)

Le akarom játszani az írható DVD-ket? Ha igen, ellenőrizd a
specifikációt és a kompatibilitási teszteket az -R, -RW és +R, +RW
formátumok olvasása miatt. (Lásd 4.3.1)
– Akarok fülhallgató kimenetet?

A lejátszó menüit csak angolul akarom olvasni? Ha nem, akkor nézd meg,
milyen nyelveket támogat a lejátszó. (Figyelem: A lemezeken található
többnyelvű menüket minden lejátszó támogatja.)
– Le akarom játszani a házi készítésű audió CD-R lemezeket? Ha igen, ellenőrizd a kettős lézer (dual laser) meglétét. (Lásd 2.4.3)

Le akarom cserélni a CD lejátszómat? Ha igen, akkor valószínűleg olyan
készülékre lesz szükséged, amely 3, 5 vagy akár több száz lemezt képes
fogadni egyszerre.
– Le akarok játszani más országból származó lemezeket? Ha igen, akkor figyelj a régiókra (lásd 1.10) és a TV formátumokra (lásd 1.19)

Minden szórakoztató eszközömet egy távirányítóval akarom vezérelni? Ha
igen, akkor keress olyan lejátszót, amelynek programozható univerzális
távirányítója van, vagy ellenőrizd, hogy a meglévő univerzális
távirányítód kompatibilis a kiválasztott lejátszóval.
– Szeretnék
nagyítás (zoom) funkciót a kép részleteinek megvizsgálásához vagy a
fekete letterbox csíkok eltűntetéséhez? Ha igen, keresd a nagyítást
(picture zoom) is nyújtó készülékeket.
– Van DTV-m vagy progresszív letapogatású képernyőm? Ha igen, vegyél progresszív kimenetet is nyújtó lejátszót. (Lásd 1.40)
– Le akarom játszani a HDCD-ket? Ha igen, keresd a HDCD logót. (Lásd 2.4.13)

A dekóderemnek csak optikai vagy csak koaxiális digitális hangbemenete
van? Ha igen, ellenőrizd, hogy a lejátszó rendelkezik-e megfelelő
kimenettel. (Lásd 3.2)
– Be szeretném állítani a fekete szintet?

Ki akarom használni az akciókat? Ha igen, keresd az ingyenes DVD
kuponokat vagy ingyenes DVD kölcsönzési lehetőségeket, az ajándék
filmeket, amelyeket sok lejátszóhoz kínálnak.

További információkat szerezhetsz a különböző weboldalakon olvasható tesztekből (pl. DVDFile) vagy a magazinokból (pl. Widescreen Review). Talán kíváncsi vagy a vásárlók véleményére a Audio Review oldalon, vagy az online fórumokra a Home Theater Forum-nál és a DVDFile-nál. Sok tanácsot olvashatsz a DVDBuyingGuide és az eCoustics.com lapjain, ahol linkeket is találsz tesztekre és más webhelyekre.

Lásd a 3.1 és 3.2
szekciókat, ahol további információkat találhatsz arról, hogy milyen
kép és hang csatlakozókra van ahhoz szükséged, hogy a jelenlegi
rendszered jól működjön.

[1.6] Milyen DVD-ket lehet kapni?

[A
filmforgalmazók esetében a kiadvány (title) egy olyan filmre vagy
termékre vonatkozik, mint a Snow White (Hófehérke), a Star Wars
(Csillagok háborúja), vagy egy TV sorozat, pl. Babylon 5 Első sorozat
dobozos változata. Ezeket együttvéve szoftvernek is nevezik, de ezt nem szabad összekeverni a számítógépes szoftverrel.]

A
DVD lassan indult be. A több száz filmígéret nem materializálódott 1996
karácsonyára. Csak néhány, főleg zenei videó jelent meg japánban 1996
novemberében, a DVD bemutatkozásakor. Az első mozifilmek DVD-n Japánban,
december 20-án jelentek meg (The Assassin, Blade Runner, Eraser, és a The Fugitive a
Warner Home Video-tól).
1997 áprilisára már több mint 150 lemezt lehetet kapni a
szigetországban. Amerikában, 1997. március 19-én jelentek meg az első
DVD-k a Lumivision kiadásában az AIX Entertainment fejlesztésében: Africa: The Serengeti, Antarctica, The Rainforest, és az Animation Greats. Ezek IMAX adaptációk voltak. (Más filmeket, melyeket korábban már DVD-n bemutattak – pl. Batman, Space Jam
– még nem jelentek meg). A Warner Bros. március 24-én lépett színre, de
csak hét városban adtak ki lemezeket. Közel 19000 lemezt adtak el az
Egyesült Államokban a megjelenést követő két hétben – ez több mint amire
számítottak. Az InfoTech azt jósolta, hogy 1997 végére 600, 2000-ben
pedig több mint 8000 lemez közül lehet választani. 1997 decemberére több
mint 1 millió DVD lemezt szállítottak le az 530-féle kiadványból. 1999
végére pedig több mint 100 millió lemez kelt el az 5000-féle lemezből.
2000 végére 10000-féle lemezt lehetett kapni az USA-ban, és 15000-félét
világszinten. 2001 végén 14000 kiadvány volt kapható az USA-ban. 2002
végén 23000 kiadvány volt elérhető az USA-ban. Más termékek indulásához
(CD, LD, stb.) képest ezeket a nagy számokat igen rövid idő alatt
sikerült elérni. (Ezek az eredmények nem tartalmazzák a felnőtteknek
készül kiadványokat, melyek legalább további 15%-ot jelentenek.) 2004
közepén nagyjából 35 000 DVD-t lehetett kapni az USA-ban. Közel 800 000
dollárba (1,6 millió Ft-ba) kerülne, ha mindegyikből vennél egy
példányt. 2003 márciusára, hat évvel az indulás után, több mint 1,5
milliárd DVD-t szállítottak le.
Más termékek (CD, LD stb.) indulásával összehasonlítva megállapítható,
hogy
igen rövid idő alatt rengeteg DVD jelent meg. (A fenti számok nem
tartalmazzák
a felnőtt lemezeket, amelyek legalább még további 15%-ot jelentenek).
Csak
2003-ban több mint 10 000 új DVD jelent meg, 2004-ben pedig ez a szám
11 000.
Így összesen 42 500-féle DVD-t hoztak forgalomba (ebből  kb. 40
300 még
most is kapható). Nagyjából 800 000 dollárba (160 m Ft-ba) kerülne, ha

mindegyikből venni szeretnénk egy példányt.

Rengeteg DVD
bejelentése Európában csak keveset csúszott, de 1998 végére kezdett
igazán elterjedni a DVD ebben a régióban. A DVD-k megjelenése Európában
kezdetben 18 hónapot is késett az amerikai megjelenéshez képest, de az
évek múlásával ez az idő lerövidült néhány hétre, hónapra.

A 6.3-as pontban felsorolunk olyan honlapokat ahol DVD-t lehet kapni vagy kölcsönözni.

Rengeteg
DVD Európában nem sokkal az amerikai megjelenés után rövid idővel
elérhetővé vált, de a DVD igazán 1998 végén nyerte el létjogosultságát
ebben a térségben. A DVD szoftver Európában kezdetben 12-18 hónapos
lemaradásban volt az USA-hoz képest, de ez az idő az évek során néhány
hétre, néhány hónapra csökkent.

Jó néhány kereshető DVD adatbázis található az interneten. Néhány a legjobbak közül:

A DVD-Audio még lassabban indult, mint a DVD-Video. Az első kereskedelmi forgalomban is kapható DVD-Audio lemez, a Big Phat Band
2000. októberében jelent meg az 5.1 Entertainment Silverline
album kiadásában. A nagy lemezkiadók (BMG Entertainment, EMI Music,
Universal Music és a Warner Music) elkötelezte magát a DVD-Audio
mellett, bár 2001. őszén az Universal bejelentette, hogy elsőként SACD
lemezeket fog kiadni. Jelenleg, 2001 végén, kb. 200 DVD-Audio lemez
kapható. Az első SACD lemez Japánban jelent meg, 1999 májusában.

A
DVD-ROM-os szoftverek lassan jelennek meg. Először a legtöbb DVD-ROM
egy hardver- vagy szoftvercsomag részeként volt elérhető addig, amíg a
piac nagyobbra nem nőtt. Az IDC azt jósolta, hogy a programok 13%-a
DVD-ROM formátumban lesz elérhető 1998 végére, de ez nem valósult meg.
Első ránézésre a DVD-ROM egyszerűen egy gyorsabb, nagyobb kapacitású
CD-ROM, ami ugyanazt az anyagot tartalmazza. A legtöbb esetben a CD-ROM
elé nagy, és nincs szükség áttérni a DVD-re. De a DVD-ROM kihasználhatja
a kiváló minőségű kép és a többcsatornás hang előnyeit is, hiszen sok
DVD-ROM-mal szerelt számítógépet felkészítenek erre.

[1.6.1] Hol találok DVD teszteket?

A következő webhelyeken legalább 600 lemezről olvashatsz tesztet. Nézd meg a DVD tesztelő lapok listáját is a Yahoon.

[1.6.2] Honnan tudom meg, mikor lesz egy film vagy TV-sorozat elérhető DVD-n?

Először is, nézd meg azokat a listákat és adatbázisokat, melyeket az 1.6 pontban említettünk és ellenőrizd, hogy kapható-e az adott film. Ezután nézd meg a közeljövőben megjelenő filmek listáját a DVD Review-nál, a Laser Scans-nél
és a VideoETA-nál (ahol regisztrálhatjuk
magunkat, és figyelmeztetnek az új lemezek megjelenésekor). Az Image Entertainment-nél is találsz egy listát. A még be nem jelentett filmekről a The Digital Bits nevű honlap Rumor Mill-jében olvashatsz.

[1.6.3] A kedvenc filmem miért nem jelenik meg DVD-n?

Rengeteg
tényezője van annak, hogy mikor jelenik meg egy film DVD-n. Néha a
rendező vagy a producer rendelkezik a DVD/videó kiadás jogaival. Máskor a
stúdió marketing csoportja dönt. Gyakran vannak gondok a jogokkal.
Például egy DVD megjelenhet egy országban vagy régióban, de nem jelenhet
meg egy másikban, mert más stúdióknak van forgalmazási joga a különböző
országokban (ilyen gondok vannak például a Die Hard trilógia
megjelenésével Magyarországon – a ford. megj.). A stúdiók hallgatnak a vásárlókra, ezért tudasd velük milyen filmeket szeretnél DVD-n látni. (lásd 6.2.2)

[1.6.4] Hol találok speciális szolgáltatásokat tartalmazó vagy különleges jellemzőkkel bíró DVD-ket?

Használd az egyik kereshető adatbázist az 1.6-ból.
Egyszerűen válaszd ki azt a jellemzőt, amit keresel (anamorf
szélesvásznú kép, francia hangsáv, flamand felirat, és így tovább). Ha
az adatbázis nem tartalmazza azt, amit keresel, próbálj ki egy másikat.

[1.6.5] A kölcsönzők és a forgalmazók egy része miért nem tart szélesvásznú DVD-ket?

Néhány
kölcsönzői hálózat (pl. az amerikai Blockbuster) és forgalmazó (pl. a
Wal-Mart) eredetileg csak a teljes képernyős (pan and scan) változatot
tették elérhetővé, ha egy filmnek a szélesvásznú és a teljes képernyős
verziója is megjelent. Ez igencsak zavarta a DVD rajongók azon részét,
akik sohasem nézik meg egy film nem-szélesvásznú változatát DVD-n.
Rengetegen panaszkodtak, és készítettek egy online petíciót is, amely
több mint 25000 aláírást tartalmazott. 2003 elején a Blockbuster
megváltoztatta politikáját, és a következő közleményt adta ki:
“Döntésünk értelmében a DVD filmek nagy részét szélesvásznú változatban
fogjuk megvásárolni. Megpróbáljunk megfelelni vásárlóink kívánalmainak. A
DVD népszerűvé válásával a nézők megbarátkoztak az új
szolgáltatásokkal, és felismerték a szélesvásznú kép előnyeit. Rájöttek,
hogy jobb, mint a teljes képernyős változat.” A Wal-Mart hasonlóan
átváltott a szélesvásznú változatokra, mert felismerték, hogy azok
jobban fogynak.

Lásd a 3.5-öt a szélesvásznú képről. Lásd az 1.38-at a letterbox előnyeiről és hátrányairól.

[1.7] Mennyibe kerülnek a lejátszók és meghajtók?

A DVD lejátszók jelenleg 40 és 3000 dollár közötti áron kaphatóak. (Lásd az 1.5-ös
pontot a további információkért) A számítógépes DVD-ROM meghajtókhoz és
kitekhez 30 és 400 dollár között áron lehet hozzájutni. (Az OEM
meghajtók árai nagyjából 40 dollár körül vannak)

[1.8] Mennyibe kerül egy lemez?

Ez
változó, de a legtöbb DVD film 20 és 30 dollárba (6000 – 9000 Ft) kerül
listaáron, a boltokban 15 és 25 dolláros (4500 – 7000 Ft) árakkal
találkozhatunk. Azok a filmek is ennyibe kerülnek, melyeket extrákkal
árulnak. Az alacsony árú filmek 10 dollár (3000 Ft) alatt kaphatóak. A
DVD nem követte a VHS megjelenéskori magas kölcsönzési-díj modelljét.

A
DVD-ROM általában valamivel drágábbak, mint a CD-ROM-ok, mivel több
adat van rajtuk, egy kicsit drágább a másolatok elkészítése, és a piac
is kisebb. Ahogy a telepített meghajtók száma növekszik, úgy lesznek a
DVD-ROM-ok egyre olcsóbbak, és végül elérik a jelenlegi CD-ROM-ok
árszintjét.

A következő webhelyek segíthetnek a legalacsonyabb árak és diszkont kuponok megkeresésében:

[1.9] Mennyire sikeres a DVD? Hol találok statisztikákat?

A
DVD nem indult olyan sikeresnek, mint ahogy azt néhányan korábban
jósolták, de sokkal gyorsabban elterjedt, mint a videokazetta, a CD vagy
a lézerlemez. Végül is, harmadik születésnapja előtt – 2000 márciusában
– a DVD minden idők legsikeresebb fogyasztói szórakoztató elektronikai
cikke lett.

Néhány jóslat:

  • InfoTech
    (1995): Világszinten 1997-ben 800000 DVD lejátszót adnak el.
    Világszinten 1997-ben 1,2 millió DVD-ROM meghajtót, 2000-ben pedig 39
    milliót DVD-ROM olvasót értékesítenek.
  • Toshiba
    (1996): 100000-150000 DVD lejátszót adnak el Japánban 1996. november 1.
    és december 31. között, és 750000-1 millió darabot 1997. november 1.-ig.
    (A valóságban a Matsushita, a Pioneer és a Toshiba együtt is csak 70000
    készüléket adott el 1996. október és december között.) Világszinten a
    DVD hardverpiac eléri a 120 millió egységet 2000-ben. Világszinten 2
    millió asztali DVD lejátszót adnak el az első évben, és 20 milliót
    értékesítenek 2000-ben.
  • Pioneer (1996): 400000 DVD lejátszó 1996-ban, 11 millió 2000-ben. 100000 DVD-Audio lejátszó 1996-ban, 4 millió 2000-ben.
  • InfoTech (1996): 820000 DVD lejátszó az első évben, 80 millió 2005-re.
  • CEMA (1997): 400000 DVD lejátszó az USA-ban 1997-ben, 1 millió 1998-ban.
  • Time-Warner (1996): 10 millió DVD lejátszó az USA-ban 2002-re.
  • Paul
    Kagan (1997): 800000 DVD lejátszó az USA-ban 1997-ben, 10 millió
    2000-ben, és 40 millió 2006-ban (43%-os terjedés). 5,6 millió lemezt
    adnak el 1997-ben, 172 milliót 2000-ben, és 623 milliót 2006-ban.
  • C-Cube (1996): 1 millió lejátszó és meghajtó 1997-ben.
  • BASES: 3 millió eladott DVD lejátszó az első évben, 13 millió a hatodik évben.
  • Dataquest (1997): több mint 33 millió leszállított DVD lejátszó és meghajtó 2000-re.
  • Philips (1996): 25 millió DVD meghajtó 2000-re (a tervezett 250 millió optikai meghajtó 10%-a).
  • Pioneer (1996): 500000 DVD-ROM eladott meghajtó 1997-ben, 54 millió 2000-ben.
  • Toshiba
    (1996): 120 millió DVD-ROM 2000-ben (80%-os penetráció 100 millió PC
    esetén). A Toshiba azt állítja, hogy 2000-ben már nem gyártanak CD-ROM
    meghajtót.
  • IDC (1997): 10 millió eladott DVD-ROM
    meghajtó 1997-ben, 70 millió 2000-ben (azaz felülmúlja a CD-ROM-ot), 118
    millió 2001-ben. 1998-ban a szoftverek 13%-a elérhető DVD-ROM-on.
  • AMI (1997): 2000-re 7 millió telepített DVD-ROM.
  • Intel (1997): 70 millió DVD-ROM meghajtó 1999-re (az eladások 1998-ban haladják meg a CD-ROM-ot).
  • SMD (1997): 100 millió leszállított DVD-ROM/RAM meghajtó 2000-ben.
  • Microsoft (Peter Biddle, 1997): 1998-ban 15 millió, 1999-ben 50 millió PC-t adnak el DVD-vel.
  • Microsoft (Jim Taylor, 1998): 1995-ben 35 millió PC-ben lesz DVD.
  • Forrester
    Research (1997): 2002-re az USA-ban 53 millió DVD-vel szerelt PC lesz.
    Az amerikai háztartások 5,2%-a (5 millió) rendelkezik DVD lejátszóval
    2002-re, 2%-nak lesz DVD-Audio lejátszója.
  • Yankee Group (1998. január): 650000 DVD lejátszó 1998-ra, 3,6 millió 2001-re. 19 millió DVD-s PC 2001-re.
  • InfoTech
    (1998. január): 20 millió DVD lejátszó 2002-ben, 58 millió 2005-re. 99
    millió DVD-ROM meghajtó 2005-ben. 1998 végéig maximum 500-féle DVD-ROM
    kapható. 2005-re ez a szám eléri a 80000-et.
  • Screen Digest (1998. december): 125000 DVD lejátszó az európai otthonokban 1998-ra, 485000 1999-re, 1 millió 2000-re.
  • IRMA (2000. április): 12 millió lejátszót szállítanak le 2000-ben.
  • Baskerville
    (2000. április): 2003-ban már többet költenek DVD szoftverre mint
    VHS-re. 2010-ben 625 millió DVD lejátszó (a TV-s háztartások 55%-a).
  • Jon Peddie (2000. június): Közel 20 millió DVD lejátszót adnak el az USA-ban 2004-re.
  • IDC (2000. július): 70 millió DVD lejátszót és meghajtót adnak el az év végéig.
  • Screen
    Digest (2000. június): 1998-ban 0,3 millió DVD lejátszó Európában,
    1999-ben 1,5 millió, 2000-ben 5,4 millió, 2003-ban 47,1 millió.
  • Japanese Electronics and Information Technologies Association (2000. december): 37 millió DVD lejátszó világszinten 2001-re.
  • DVD Entertainment Group (2001. július): Kb. 30 millió eladott DVD lejátszó az USA-ban 2001 végére.
  • Understanding
    & Solutions (2002. április): A DVD lejátszók elterjedtsége az
    Egyesült Királyságban 70%-ra növekszik 2006-ra (a CD lejátszók csupán
    50%-ot értek el ugyanennyi idő alatt).

Itt a valóság:

  • 1997
    • 349000 DVD lejátszót szállítottak le az USA-ban. (Kb. 200000 vettek meg otthoni célra.)
    • 900 DVD film jelent meg az USA-ban. 5 milliót szállítottak le, 2 milliót adtak el.
    • 500000 lejátszót szállítottak le a világon.
    • Kb. 330000 DVD-ROM meghajtót szállítottak le világszinten, ezek mellé 1 millió DVD-ROM-ot csomagoltak.
    • 60-féle DVD-ROM (a legtöbbet valamilyen készülék mellé adták).
  • 1998
    • 1089000 DVD lejátszót szállítottak le az USA-ban (így 1438000 darabot telepítettek összesen.)
    • 400-féle DVD kapható Európában (135 film, a többi zenei).
    • 3000 DVD film az USA-ban (2000 film, a többi zenei).
    • 7,2 millió DVD filmet vásároltak.
  • 1999
    • 4019000 DVD lejátszót szállítottak az USA-ba (így 5457000 darabot telepítettek eddig).
    • Több mint 6300 DVD film kapható az USA-ban.
    • Kb. 26 millió DVD-ROM van világszinten.
    • 75-féle DVD-ROM kapható az USA-ban.
  • 2000
    • 8,5 millió DVD lejátszót szállítottak az USA-ba (13922000 telepített lejátszó).
    • Kb. 46 millió DVD-ROM van világszinten.
    • Több mint 10000 DVD film kapható az USA-ban.
    • Belgium: 100 ezer telepített lejátszó.
    • Franciaország: 1,2 millió telepített lejátszó.
    • Németország: 1,2 millió telepített lejátszó.
    • Olaszország: 360 ezer telepített lejátszó.
    • Hollandia: 200 ezer telepített lejátszó
    • Spanyolország: 300 ezer telepített lejátszó.
    • Svédország: 120 ezer telepített lejátszó.
    • Svájc: 250 ezer telepített lejátszó.
    • Egyesült Királyság: 1 millió telepített lejátszó.
  • 2001
    • 12,7 millió DVD-Video lejátszót szállítottak le az Egyesült Államokban. (Összesen 26 629 000 darabot telepítettek)
    • Több mint 45 millió DVD-ROM meghajtó az USA-ban
    • Több mint 90 millió DVD-ROM meghajtó van világszerte.
    • Nagy-Britannia: 3 millió telepített eszköz.
  • 2002
    • 17 millió DVD-Video lejátszót szállítottak le az USA-ban (Összesen 43 718 000 darabot telepítettek)
    • Több mint 75 millió DVD-ROM meghajtó az USA-ban
    • Több mint 140 millió DVD-ROM meghajtó van világszerte.
  • 2003 (ősz)
    • 16 millió DVD-Video lejátszót szállítottak le az USA-ban (Összesen 73 300 000 darabot telepítettek)
    • Több mint 27 000-féle DVD-Video lemez kapható az USA-ban

Összehasonlításképpen:
700 millió CD lejátszó, és 160 millió CD-ROM meghajtó volt a fogyasztók
birtokában világszinten 1997-ben. 1,2 milliárd CD-ROM-ot szállítottak
le ebben az évben a 46000-es választékból. Az USA-ban 80 millió
videomagnó van (a háztartások 89%-ban), és 400 millió található
világszerte. 110000 videót adtak el a megjelenés utáni két évben. Közel
16 milliót szállítottak le 1998-ban. 2000-ben 270 millió TV volt az
USA-ban, és 1,3 milliárd világszinten. A DVD megjelenésekor, 1997-ben,
kevesebb mint 3 millió lézerlemez lejátszó volt az Egyesült Államokban.

A legfrissebb amerikai statisztika a lejátszók eladásáról a CEA oldalán található a The Digital Bits oldalán. Más statisztika és jóslat olvasható az IRMA, a MediaLine, és a Twice lapjain. Ipari elemzések és előrejelzések az Adams Media Research, az Alexander & Associates, a British Video Association, a Cahners In-stat, a Centris, a Datamonitor, a Dataquest, a DVD Intelligence, az eBrain, az International Data Corporation (IDC), az InfoTech, a Jon Peddie Associates (JPA), a Paul Kagan Associates, a Screen Digest, a SIMBA Information, a Strategy Analytics, az Understanding & Solutions és más cégektől vásárolhatóak.

[1.10] Mik azok a „régiókódok”, „országkódok” vagy „zóna zárak”?

A
filmstúdiók akarják irányítani a filmek kiadását a különböző
országokban, mert a mozikban nem egyszerre jelennek meg a filmek (lehet,
hogy egy film már kijön videón az USA-ban, amikor Európában elkezdik
játszani a mozik). A stúdiók adják el a disztribúciós jogokat a
különböző külföldi disztribútoroknak, és szeretnék garantálni az
exkluzív piacot. Ezért kérték, hogy a DVD szabvány tartalmazza azokat a
kódokat, amelyek megakadályozzák a lejátszást bizonyos földrajzi
területeken. Minden lejátszó azt a kódot kapja, ahol eladják. A készülék
nem játssza le azt a lemezt, amelyet nem ahhoz a régióhoz kódoltak. Ez
azt jelenti, hogy az egyik országban megvásárolt lemezt esetleg nem
játssza le a másik országban vásárolt lejátszó. Néhányan úgy gondolják,
hogy a régiókódok a kereskedelem illegális korlátozását jelentik, de
eddig nem volt olyan bírósági ügy, ami ezt alátámasztotta volna.

A
régiókódot nem kötelező használni, alkalmazását a lemez készítője dönti
el. A régiózár nélküli lemezt minden készülék lejátssza. Ez nem egy
titkosítási rendszer, ez csak egy byte-nyi információ a lemezen, amit
minden lejátszó ellenőriz. Néhány stúdió eredetileg azt állította, hogy
csak a filmek első kiadása tartalmaz régiókódot, de jelenleg szinte
minden hollywoodi filmet csak egy régióban lehet lejátszani. A régiókód
tartósan a lemezen marad, és nem „tűnik el” egy idő után. A régiókódok
nem vonatkoznak a DVD-Audio, a DVD-ROM és az írható DVD lemezekre (lásd
alább a részleteket).

7 régió vagy zóna létezik, melyeket
számokkal különböztetnek meg egymástól. A lejátszókat és a lemezeket a
rajtuk található Földgömbre nyomtatott szám azonosítja. Ha a lemezt több
régióban is le lehet játszani, akkor több számot is tartalmaz a
Földgömb.
1: Egyesült Államok, Kanada, USA területek
2: Japán, Európa, Dél-Afrika és Közép-Kelet (Egyiptom is)
3: Délkelet-Ázsia és Kelet-Ázsia (Hong Kong is)
4: Ausztrália, Új-Zéland, Óceánia, Közép-Amerika, Mexikó, Dél-Amerika és a Karib szigetek
5: Kelet-Európa (a volt szovjet államok), India, Afrika, Észak-Korea és Mongólia
6: Kína
7: Fenntartott
8: Speciális nemzetközi területek (repülőgépek, hajók, stb.)
(Lásd a térképet a <www.blackstar.co.uk/help/help_dvd_regions> oldalon.)

Technikailag
nincsen 0-s régióba tartozó lemez és lejátszó. Viszont van olyan lemez,
amit minden régióban le lehet játszani, és vannak olyan készülékek,
amelyek minden lemezt lejátsszanak. Néhány lejátszót “meg lehet
hackelni” a távirányítón beütött speciális kódsorozattal, és így minden
lemezt lejátsszanak. Néhány készüléket fizikailag módosítani
(chipeztetni) lehet, és így régiókódtól függetlenül minden lemezt
lejátsszanak. Így elvesztjük a garanciát, de a legtöbb országban ez nem
illegális. ( Mivel egyedül csak a CSS licenc igényli, hogy a gyártók
beépítsék a lejátszókba a régiókódot; lásd 1.11).
Rengeteg kereskedő (különösen Észak-Amerikán kívül) olyan lejátszót
árusít, melyet módosítottak a többrégiós lejátszás érdekében, illetve
néhány esetben leírják, hogyan kell elérni a “titkos” régiókód váltást,
melyet beépítettek a lejátszóba. Egy érdekes megjegyzés: 2001. február
7-én a NASA két multirégiós DVD lejátszót küldött a Nemzetközi Űrállomásra.

A lejátszók módosításáról és a régiómentes lejátszók vásárlásáról rengeteg információt találsz az interneten (lásd 6.4.2)

A régiókódok mellett más különbségek is vannak az NTSC és a PAL TV rendszerek számára készített lemezek között (lásd 1.19).

Néhány
lemez a Foxtól, a Buena Vistától, Touchstone-tól, a Miramaxtól, az
MGM/Universaltól, a Polygramtól és a Columbia TriStartól olyan
programkódot tartalmaz, amely ellenőrzi, hogy a lejátszó régiókódja
megfelelően be van-e állítva. (Ilyen pl. a There’s Something About Mary és a Psycho).
2000 végétől a Warner Bros ugyanezt aktív régiókód ellenőrzést
használja (a többi stúdió már több mint 1 éve alkalmazza). Az eljárást
„region code enhancement”-nek (RCE vagy REA néven is ismert) hívják,
amit talán régiókód kibővítésnek lehet fordítani. Ez nagyon sok
publicitást kapott annak idején. Az RCE-t először a The Patriot és a Charlie’s Angels lemezeken alkalmazták. Az „okos lemezek” az aktív kód ellenőrzés miatt nem játszhatóak le a kódmentes
lejátszókon (melyek FFh kóddal minden régiót lejátsszanak), de le lehet
játszani azokon a készülékeken, melyeknél a távirányítóval lehet a
lemeznek megfelelő régiókódot beállítani. Valószínűleg nem működnek
azokon az automatikusan váltó lejátszóknál, amelyek felismerik a
lemezt, és annak megfelelő régiót állítanak be. (Ez függ a lejátszó
alapértelmezésétől is. Az RCE lemezen minden régiójelző be van állítva,
így a készülék nem tudja, melyik régióra váltson. Ezután a lemez lekéri a
régiókódot, és ha az nem megfelelő, akkor a lejátszás leáll. Ha a
készülék alapértelmezése az 1-es régió, akkor az 1-es régióba szánt RCE
lemezeket le lehet játszani. Az ilyen lemezeknél az automatikusan váltó
lejátszó néhány másodpercre az 1-es régióra vált, így a lemez
megtekinthető.) Ha az RCE lemez észleli, hogy nem megfelelő a régió,
vagy egy multirégiós lejátszóról van szó, akkor egy üzenetet jelenít
meg, amely szerint elképzelhető, hogy a készüléket módosították, és a
lemez nem kompatibilis a lejátszóval. A dolog rossz oldala az, hogy
néhány szabályos lejátszó sem megy át a teszten (pl. a Fisher
DVDS-1000).

Sok jajgatást és fogcsikorgatást lehetett hallani
akkor, amikor az RCE először megjelent, de a DVD rajongók gyorsan
rájöttek, hogy ez csak néhány lejátszót érint. Az RCE-vel nem működő
készülék módosító kitek gyártói hamarosan módosították chipjeiket, és
megoldották a problémát. Minden magas falhoz van egy magasabb létra is…
Lásd a DVDTalk RCE FAQ-t a további információkért és a megoldásokért.

Általában
a régiókódokat nem alkalmazzák őket az írható DVD-knél. A DVD-s PC-n
vagy a DVD-s képfelvevővel készített lemezeket minden régióban le lehet
játszani (de ne felejtsd el az NTSC és a PAL különbségeit, lásd 1.19). A régiókódok nem vonatkoznak a DVD-Audio lemezekre.

A
régiókódok vonatkoznak a játékkonzolokra (pl. PlayStation 2, Xbox) is,
de csak a DVD-Video (film) lemezekre. A PlayStation egy külön régiókód
rendszerrel rendelkezik a játékokhoz is. A régiókódok érintik a DVD-ROM
meghajtót tartalmazó számítógépeket, de csak a DVD-Video lemezeket
illetően, tehát a szoftvereket tartalmazó DVD-ROM lemezekre nem
vonatkoznak. A számítógépes lejátszó-rendszerek a CSS-védelemmel (lásd
az 1.11-et a CSS infókról) ellátott DVD-Video lemezek lejátszása előtt ellenőrzik a régiókódokat. Az újabb RPC2
DVD-ROM meghajtók lehetővé teszik, hogy néhányszor megváltoztasd a
régiókódot (az RPC a region protection control – régióvédelem ellenőrzés
rövidítése). Ha egy RPC2 meghajtó ötször régiót váltott, akkor már újra
nem lehet megváltoztatni a régiókódot, csak akkor, ha a forgalmazó vagy
a gyártó kinullázza a meghajtót. A Drive Info nevű program
megmondja, hogy RPC2 meghajtód van-e (azt írja ki, hogy „This drive has
region protection” – Ez a meghajtó régióvédelemmel van ellátva). Lásd a 6.4.2-t
a további információkért a DVD-ROM-ok régió korlátozásának
megkerüléséről. 1999. december 31. óta csak RPC2 meghajtókat gyártanak.

[1.11] Milyen másolásvédelmet használnak?

A
CPSA (content protection system architecture – tartalomvédő rendszer
architektúra) nevet adták a védelmet és elérést ellenőrző teljes
rendszernek a DVD családban. A “4C
(Intel, IBM, Matsushita és Toshiba) fejlesztette ki kooperációban a
Copy Protection Technical Working Group (CPTWG) csoporttal. A CPSA
tartalmazza a titkosítást, a vízjelezést, az analóg és digitális
kimenetek védelmét, stb. A DVD-n többféle tartalom védelmi forma
található.

1) Analóg CPS (Macrovision)
Az (analóg) videokazetta másolását a Macrovision
7.0 vagy egy hasonló áramkör akadályozza meg minden lejátszóban. A
Macrovision színcsíkozást, torzítást, futó képet, fekete-fehér képet
vagy periodikus fényváltozást okozhat. A Macrovision gondokat okoz a
legtöbb kombinált videomagnó/Tv készüléknek (lásd 3.2.1), és néhány professzionális felszerelésnek (pl. sorduplázó, videokivetítő).

Az
eljárást általánosságban APS (Analog Protection System – Analóg védelmi
rendszer) néven illetik, de néha egyszerűen copyguard-nak
(„másolásőr”-nek) hívják. A számítógépes videokártyák kompozit vagy
S-video (Y/C) kimenetén is alkalmazni kell az APS-t. A Macrovision a
kompozit és az S-Video kimenetet két módon változtatja meg: a
Colorstripe technika egy gyorsan modulált színjelet készít, míg az AGC
módosítja a vertikális képkioltó jelet. Ez megzavarja a szinkronizációs
és az automatikus felvételi szintért felelős áramköröket a videomagnók
95%-ában. Sajnos, ez rontja a képminőséget, főleg egy régi, nem
szabványos berendezés esetében. A Macrovision nincs jelen a régi
lejátszók analóg komponens videokimenetén, de az újabb lejátszóknál be
kell építeni (csak az AGC-t, mert a komponens jelben nincsenek
impulzussorozatok).

A lemezek „trigger biteket”
tartalmaznak, amelyek megszabják a lejátszónak, hogy bekapcsolják-e a
Macrovision AGC-t, az opcionális két vagy négysoros Colorstripe-pel
együtt. A triggerek kb. két másodpercig vannak jelen, így nagyon finoman
lehet vezérelni, hogy a videó mely részét védjék. A producer dönti el,
hogy az anyag mekkora részét védi, és ennek alapján fizeti a jogdíjat a
Macrovision-nek (néhány centet lemezenként). Hasonlóan a
videokazettákhoz, néhány DVD-n van Macrovision, néhányon nincs. (A
Macrovision-ről további részleteket találsz az STMicroelectronics
NTSC/PAL videó enkóder adatlapjain a <www.st.com/stonline/books/> címen.)

Léteznek
olcsó eszközök, amelyek megakadályozzák a Macrovision-t, de csak nagyon
kevés cselezi ki az új Colorstripe-et. Ezeket az eszközöket
DVD Red, Video Clarifier (Képtisztító), Image Stabilizer
(Képstabilizáló), Color Corrector (Színkorrektor) illetve CopyMaster néven lehet megtalálni. Vagy megépítheted magad is.
Néhány DVD-lejátszót lehet úgy módosítani, hogy kikapcsolja a kimeneten
a Macrovision-t (lásd 6.4.2). A professzionális bázisidő korrektorok
(TBC-k), melyek újragenerálják a 21. sort, szintén eltávolítják a
Macrovision-t. Az APS csak a képet védi, a hangot nem.

2) CGMS
Minden
lemez tartalmaz információkat arra nézve, hogy a tartalmát le lehet-e
másolni. Ez egy sorozat másolat-generáció menedzselő rendszer (serial
copy generation management system – SCMS), amelyet úgy terveztek,
hogy megakadályozza a másolatok elkészítését, illetve hogy másolatot
készítsenek a másolatról. A CGMS információt a kimenő videójelbe
kódolják. A CGMS működéséhez szükség van arra is, hogy a másolatot
készítő egység felismerje és alkalmazza a CGMS-t. Az analóg szabvány
(CGMS-A) az adatokat az NTSC 21. (az XDS szolgáltatásban) vagy a 20.
sorába kódolja. A CGMS-A-t a legtöbb digitális kamkorder és néhány
számítógépes digitalizáló kártya is felismeri (ilyenkor egy üzenetet
jelenítenek meg: „recording inhibited” – felvétel megtagadva). A
professzionális bázisidő korrektorok (TBC-k), melyek újragenerálják a
20. és 21. sort, eltávolítják a CGMS-A információkat az analóg jelből. A
digitális szabványt (CGMS/D) tartalmazza a DTCP és a HDMI a digitális
csatlakozókhoz (pl. IEEE 1394/FireWire) is vonatkozni fog. Lásd a 6-os és 7-es szekciót alább.

3) Content Scramble System (CSS)
Mivel
fennáll a tökéletes digitális másolat készítésének lehetősége, a
paranoiás filmstúdiók egy alaposabb másolásvédelmi rendszert kértek a
DVD szabványba. A Content Scramble System (Tartalomkódoló rendszer) egy
adatkódoló és hitelesítő eljárás, amelyet azért hoztak létre, hogy
megakadályozza a videofile-ok közvetlen lemásolását a DVD-Video
lemezről. A CSS-t elsősorban a Matsushita és a Toshiba fejlesztette.
Minden CSS licenchez jár egy kulcs (összesen 409 kulcs létezik, amelyet
minden CSS kódolású lemezen rögzítenek). Ez lehetővé teszi, hogy a
licencet érvénytelenítsék úgy, hogy a később megjelenő lemezek már nem
tartalmazzák az adott kulcsot. A CSS dekódoló algoritmus kicseréli a
kulcsokat a meghajtóval, és így generál egy kódoló kulcsot, amely
megakadályozza a lemez kulcsának és a film kulcsának megszerzését (ezek
kellenek a lemezen levő adatok dekódolásához). A DVD lejátszók
rendelkeznek egy CSS áramkörrel, amely visszaállítja az adatokat,
mielőtt dekódolná és megjelenítené azokat. A számítógépes megoldásnál a
hardveres DVD dekóder és a szoftver tartalmazza a CSS dekódoló modult.
Minden DVD-ROM meghajtó egy kiegészítő firmware-rel (beépített
programmal) rendelkezik, amely elvégzi a hitelesítést és a dekódoló
kulcsok cseréjét a számítógépes CSS modullal. 2000 elejétől az új
DVD-ROM meghajtóknak támogatnia kell a régiókódolást is a CSS-szel
együtt (lásd a 1.10 és 4.1
pontokat). A készülékgyártóknak (meghajtók, dekóder chipek, dekóder
szoftverek, megjelenítő adapterek) licencelniük kell a CSS-t a DVD-Video
megjelenítéséhez. A CSS licencért évente 15 000 dollárt kell fizetni,
és a minősítés hosszú eljárás, tehát érdemes minél előbb jelentkezni
érte. A CSS-t a DVD Copy Control Association (DVD CCA) kezeli. 1997.
májusának végén a CSS licenceket megkapták a szoftveres dekóderek is. A
licenc nagyon szigorúan előírja, hogy a CSS algoritmust és a kulcsokat
titokban kell tartani. Természetesen egy olyan eljárást, amelyet több
millió lejátszó és meghajtó világszerte használ, nem lehet sokáig
titokban tartani. 1999. októberében a CSS algoritmust feltörték, és
feltették az internetre. Ezzel soha véget nem érő vitákat és jogi csaták
hosszú sorát indították el (lásd 4.8).

4) Content Protection for Prerecorder Media (CPPM)
A
CPPM-et (Tartalomvédelem műsoros médiához) csak a DVD-Audio-nál
használják. A CSS-t javítani szerették volna, ezért fejlesztették ki. A
kulcsokat a bevezető területen tárolják, de nincsenek cím kulcsok a
szektorok fejlécében. A lemez kulcsot egy 56 bites album azonosító
helyettesíti, amit a vezérlő területen tárolnak. Minden lemez tartalmaz
egy média kulcs blokkot, amit egy file-ban tárolnak a lemezen. A média
kulcs blokk adatai logikailag sorokba és oszlopokba van rendezve, és így
használják azokat a hitelesítési eljárás alatt a dekódoló kulcs
elkészítéséhez. Ehhez a kulcshoz a lejátszó kulcsainak (eszköz kulcsok)
egy speciális halmazát is felhasználják. Hasonlóan a CSS-hez, a média
kulcs blokkot frissíteni is lehet, így ki lehet zárni bizonyos lejátszó
kulcsokat. Ha az eszköz kulcsát visszavonták, akkor a média kulcs blokk
feldolgozása érvénytelen kulcsértéket eredményez. A hitelesítési eljárás
megegyezik a CSS-ével, tehát a létező meghajtóknál nem kell
módosításokat végrehajtani. Egy lemez tartalmazhat CSS és CPPM tartalmat
is ha egy hibrid DVD-Video/DVD-Audio lemezről van szó.

5) Content Protection for Recordable Media (CPRM)
A
CPRM (Tartalomvédelem írható médiához) egy olyan mechanizmus, ami ahhoz
a médiához köthető, amely a felvételt tartalmazza. Ezt a DVD-írók egy
része támogatja, de a lejátszók nagy része nem ismeri. Minden üres,
írható DVD egy egyedi 64 bites lemez ID-t (azonosítót) tartalmaz a BCA
területen (lásd 3.11). Amikor egy védendő tartalmat
rögzítenek a lemezre, akkor a lemez ID-jéből származtatott 56 bites C2
(Cryptomeria) titkosítással lekódolják a felvételt. A lejátszás során a
lemez ID-jét kiolvassák a BCA-ból, és ezt használják a kulcs
generálásához. Így vissza tudják fejteni a lemez tartalmát. Ha a lemez
tartalmát egy másik médiára másolják, akkor az ID hiányozni fog, vagy
nem fog megegyezni az eredetivel, és az adatokat nem lehet dekódolni.

6) Digital Copy Protection System (DCPS)
Annak
érdekében, hogy olyan digitális összeköttetéseket lehessen létesíteni a
komponensek között, amelyek nem teszik lehetővé a tökéletes digitális
másolatok készítésére öt digitális másolásvédelmi rendszert nyújtottak
be a CEA-nak. A legelső a DTCP
(digital transmission content protection – digitális adás tartalom
védelem) volt, amely az IEEE 1394/FireWire csatlakozót helyezi előtérbe,
de más protokollokon is alkalmazható. A vázlatot (amelyet 5C-nek
hívnak, mert öt cég fejlesztette ki) az Intel, a Sony, a Hitachi, a
Matsushita és a Toshiba nyújtotta be 1998 februárjában. A Sony 1999
közepén adta ki DTCP chipjét. A DTCP alatt a digitálisan összekötött
eszközök (pl. DVD lejátszó és digitális TV vagy digitális videomagnó)
kulcsokat és hitelesítő bizonyítványokat cserélgetnek, és így egy
biztonságos csatornát hoznak létre. A DVD lejátszó titkosítja a kódolt
hang/kép jelet, és így küldi el a vevő eszköznek, amelynek meg kell
fejtenie a kódot. Így a többi kapcsolódó, de hitelesítéssel nem
rendelkező eszköz nem képes ellopni a jelet. A másolásvédelemmel nem
rendelkező tartalmaknál nem szükséges titkosítást alkalmazni. A
biztosítást meg lehet „újítani” egy új tartalommal (új lemez, vagy új
adás esetén) és új eszközökkel, amelyek frissített kulcsokat és
hitelesítési listákat tartalmaznak (ezzel azonosítják a nem hitelesített
eszközöket). Egy másik versengő tervezet az XCA (extended conditional
access – kibővített feltételes hozzáférés), amelyet a Zenith és a
Thomson készített el. Ez hasonlít a DTCP-hez, de csak az egyirányú
csatlakozókkal működik (mint például az EIA-762 RF remodulátor
szabvány), és chipkártyákat használnak a biztosítás megújításához. A
többi tervezetet az MRJ Technology, az NDS, és a Philips készítette el.
Mind az öt indítványban a tartalmat CGMS-szerű flagekkel (jelzőkkel)
jelölik meg: „szabadon másolható”, „egyszer másolható”, „nem másolható”,
és néha előfordul a „nincs több másolat”. Azok digitális eszközök,
amelyek nem tesznek mást, csak reprodukálják a hangot és a képet, minden
adatot megkaphatnak (legalábbis addig, amíg lejátszóként hitelesítik
magukat). A digitális felvevő készülékek csak azokat az adatokat
vehetik, amelyeket „másolható” jelzővel láttak el, és a jelzőt „nem
másolható”, vagy „nincs több másolat” flagre kell cserélniük, ha a
forrás „egyszer másolható” flaget tartalmaz. A DCPS-t a digitális TV-k,
műholdvevők és digitális videomagnók következő generációihoz
fejlesztették. Ez új DVD lejátszókat igényel, amelyek rendelkeznek
digitális csatlakozókkal (olyanokkal, mint amilyenekkel a DV eszközökön
találkozunk). Ezek az új termékek 2003-ben jelentek meg. Mivel a
titkosítást a lejátszó végzi, a kiadott lemezeken nem kell módosítani.

7) High-Bandwidth Digital Content Protection (HDCP, DVI és HDMI)
A
HDCP (Nagy sávszélességű digitális tartalomvédelem) hasonlít a
DTCP-hez, de a digitális monitor interfészekhez tervezték. 1998-ban
alapították meg a Digital Display Working Group
(DDWG) nevű szervezetet, hogy egy univerzális csatlakozót tervezzenek a
számítógépek és a kijelzők közé az analóg VGA csatlakozás kiváltására.
Az 1999 áprilisában kiadott Digital Visual Interface (DVI) specifikáció a
Silicon Image PanelLink technológiáján alapul, amely 4,95 Gb/s-os
sávszélességével támogatja az 1600×1200-as (UXGA) felbontást, azaz
lefedi az összes HDTV felbontást is. Az Intel javasolt egy védelmi
komponenst a DVI-hez, ez a High-Bandwidth Digital Content Protection
(HDCP). Egy új szabvány, a HDMI kombinálja a DVI-t és a HDCP-t. A DVI
vagy HDMI digitális videocsatlakozóval ellátott DVD-lejátszók 2003
tavaszán jelentek meg. Sok új HDTV kijelzőnek valószínűleg lesz IEEE
1394 és HDMI csatlakozója is.

A HDCP hitelesítést, kódolást és a
kulcsvisszavonást is támogatja. A lejátszóban és kijelzőben található
speciális hardver kódolja az adatokat, mielőtt átküldi azokat a kábelen.
Ha a HDMI kimenet azt érzékeli, hogy a csatlakoztatott monitor nem
támogatja a HDCP-t, akkor csökkenti a védett tartalom képminőségét. A
HDCP kulcscsere ellenőrzi, hogy a vevő eszköz jogosult-e a kép
megjelenítésére vagy rögzítésére. Negyven 56 bites titkos eszköz kulcsot
és egy 40 bites kulcs kiválasztó vektort használ – ezeket a HDCP
licencszervezet biztosítja. Ha egy megjelenítő eszköz biztonsága
megkérdőjeleződik, akkor a megfelelő kulcs kiválasztó vektor a
visszavont kulcsok listájára kerül. A gazda eszköz kötelessége a lista
karbantartása. A listát a rendszer újító üzenetek (SRM) frissítik.
Ezeket az üzeneteket az új eszközök és videotartalmak közvetítik. Ha a
vevő eszköz hitelesítve van, a képet egy kizáró vagy kapcsolattal
kódolják a hitelesítési eljárás során kicserélt kulcsokból generált
rejtjelfolyam segítségével. Ha a megjelenítő eszköz nem képes dekódolni a
képet, akkor a kódolt tartalom zajként jelenik meg.

 

A
másolásvédelem első négy formáját (Macrovision, CGMS, CSS és CPPM) nem
kötelező alkalmaznia a lemez készítőjének. A CSS dekódolása is
opcionális a hardveres és szoftveres lejátszó eszközök fejlesztői
számára, bár egy lejátszó vagy egy számítógép dekódoló képesség nélkül
csak a kódolatlan filmeket tudja lejátszani. A CPRM-et automatikusan
kezelik a DVD felvevők, bár ez opcionális és sok felvevő nem támogatja. A
DTCP-t és a HDCP-t pedig a digitális videokimenettel ellátott
DVD-lejátszó alkalmazza.

Ezeket a
másolásvédelmi eljárásokat a vétlen másolások megakadályozása érdekében
fejlesztették ki (ami a stúdiók szerint több milliárd dollár kiesett
jövedelmet jelent). A cél az, hogy a „becsületes emberek becsületesek is
maradjanak”. Még a másolásvédelmi szabványokat kidolgozó szakemberek is
azt mondják, hogy nem képesek megállítani a jól felszerelt kalózokat.

A filmstúdiók el akarták érni, hogy a DVD másolásvédelmének feltörése törvénybe ütköző cselekedet legyen. Az eredmény: A World Intellectual Property Organization
(WIPO – Szellemi Tulajdonok Világszövetsége) által kidolgozott
Copyright Treaty (Szerzői Jogi Szerződés), és a WIPO Performances and
Phonograms Treaty (Előadás és Hangfelvétel Szerződés – 1996. december)
és az ezeknek megfelelő amerikai Digital Millennium Copyright Act
(DMCA) 1998. októberében a hatályos törvények része lett. Az Egyesült
Államokban és számos más országban illegálisnak minősülnek azok a
szoftverek, melyeket kifejezetten azért hoztak létre, hogy megkerüljék a
másolásvédelmet. A DVD másolásvédelemmel foglalkozó jogi csoportjának
alelnöke kijelentette: „a videó kontextusában a törvényhozásnak
biztosítani kell, hogy néhány ésszerű, megszokott otthoni másolási
módszer legális legyen, és ha ezt nem teszik lehetővé, büntetést kell
alkalmazni.” Nem teljesen világos, hogy hogyan „büntetik”, ha egy stúdió
rutinszerűen „nem másolható” flaget tesz minden lemezére.

A
DVD-ROM meghajtóknak és a számítógépeknek (ide értve a DVD-ROM kiteket
is) támogatnia kell a Macrovision, a CGMS és a CSS védelmeket. Azok a
PC-s videokártyák, melyek TV kimenete nem támogatja a Macrovision-t, nem
működnek a kódolt filmekkel. Az IEEE 1394/FireWire csatlakozókkal
szerelt számítógépeknek támogatniuk kell a végleges DCPS szabványt ha
más DCPS eszközökkel használják őket. A HDMI (DVI) csatlakozóval
rendelkező számítógépeknek is támogatnia kell a HDCP-t a DVD-Video
tartalom lejátszásához. Minden DVD-ROM meghajtónak tartalmaznia kell a
CSS áramkört annak érdekében, hogy biztonságos kapcsolatot tudjanak
kiépíteni a számítógépes dekóder hardverrel vagy szoftverrel, bár a
CSS-t csak a DVD-Video tartalmaknál alkalmazhatják. Természetesen, mivel
egy DVD-ROM bármilyen számítógépes adatot tartalmazhat, más kódolási
formákat is használhatnak. Lásd a 4.1-es pontot a DVD-ROM meghajtókkal kapcsolatos információkért.

A
CPTWG részlege, a Watermarking Review Panel (WaRP) – a Data-Hiding
Sub-Group (DHSG) utóda – kiválasztott egy hang vízjelező rendszert,
amelyet a DVD Forum is elfogadott a DVD-Audio számára (lásd 1.12).
A hét vízjelező indítványból három lett: IBM/NEC, Hitachi/Pioneer/Sony,
és Macrovision/Digimarc/Philips. 1999. február 17-én az első két
csoport megalakította a „Galaxy Group”-ot (Galaxis csoport), és
technológiáikat egy indítványba olvasztották. A második csoport
„Millennium”-nak nevezte el a technológiát. A vízjelezés tartósan zajjal
jelöl minden egyes digitális hang vagy kép keretet. Ez a zaj állítólag
nem érzékelhető füllel vagy szemmel. A vízjelezést felismerik a lejátszó
és felvevő készülékek, így megakadályozzák a másolást még abban az
esetben is, ha a jelet digitális vagy analóg módon átjátsszák, vagy
videófeldolgozással módosítják. A vízjelezés nem egy titkosítási
rendszer, de egy olyan módszer, amely azonosítja, hogy a hang vagy a kép
egy részlete lejátszható-e. Az új lejátszóknak és szoftvereknek
támogatnia kell majd a vízjelezést, de a DVD Forum azt szeretné, ha a
vízjelezett lemezek kompatibilisek lennének a jelenleg kapható
lejátszókkal is. A Divx-nél használt korai vízjelező technológia látható
„esőcsepp” és „puskalövés” mintát okozott egyes jelentések szerint, de a
későbbi kiadásokban megoldották a problémát.

[1.12] Mi a helyzet a zenés DVD-vel: DVD-Audio vagy SACD?

Megjegyzés: Ne keverd össze a DVD-Audio-t a DVD-Music-kal (lásd 1.12.1)

1996-ban,
a DVD megjelenésekor nem létezett a DVD-Audio formátum, bár a DVD-Video
hangjellemzői messze túlmutattak a CD képességein. A DVD Forum
információkat kért a zeneipartól, és csak ez után definiálta a DVD-Audio
formátumot. A DVD Forum Working Group 4 (4-es munkacsoport – WG4) a
vázlatos szabványt 1998 januárjában adta ki, a 0.9-es változat júliusban
jelent meg. A végleges 1.0-s specifikációt (amely nem tartalmazta a
másolásvédelmet) 1999 februárjában fogadták el és márciusban adták ki,
de a termékek megjelenése csúszott, mert hosszú eljáráson keresztül
választották ki a másolásvédelmi eljárásokat (kódolás és vízjelezés), és
a Secure Digital Music Initiative (Biztonságos digitális zene
kezdeményesés – SDMI) megjelenése is bonyodalmakat okozott. Az 1999
októberi megjelenést 2000 közepére tolták el, látszólag a CSS feltörése
miatt (lásd 4.8), de azért is, mert a hardver még nem
készült el, a gyártáshoz szükséges eszközök sem voltak tökéletesek, és
zenekiadók sem túlságosan támogatták azt. A Pioneer első DVD-Audio
lejátszói (a másolásvédelem támogatása nélkül) 1999 végén jelentek meg.

A
Matsushita Panasonic és Technics márkanévvel mutatta be univerzális
DVD-Audio/DVD-Video lejátszóit 2000 júliusában 700 és 1200 dollár
közötti áron. A Pioneer, a JVC, a Yamaha és a többi cég 2000 őszén és
2001 elején adta ki DVD-Audio lejátszóit. 2000 végén kb. 50 DVD-Audio
lemezt lehetett kapni. 2001 végén közel 200-féle DVD-Audio lemezt
lehetett kapni.

A DVD-Audio a DVD-Video-tól független formátum. A
DVD-Audio lemezeket elkészíthetik úgy, hogy működjenek a DVD-Video
lejátszókban, de lehet olyan DVD-Audio lemezt is gyártani, amelyet
egyáltalán nem játszik le a DVD-Video lejátszó, mert a DVD-Audio
specifikáció olyan új formátumokat és jellemzőket is tartalmaz (ilyen
például az elkülönített „DVD-Audio zone” tartalom az AUDIO-TS
könyvtárban), melyeket a DVD-Video lejátszó nem képes kezelni. DVD-Audio
készülékre vagy új, univerzális lejátszóra van szükség, melyek a
DVD-Video és a DVD-Audio lemezeket is lejátsszák. Az univerzális
lejátszókat VCAP (video-capable audio player – videó képességgel
ellátott hanglejátszó) névvel is illetik.

Könyörgés a producerekhez: Az univerzális lejátszók ritkák, de könnyedéns készíthetnek univerzális lemezeket.
Egy kis fáradtsággal megoldható, hogy minden DVD-Audio lemezt le
lehessen játszani minden DVD lejátszón: a DVD-Video zónában helyezzék el
a zene Dolby Digital változatát.
Könyörgés a DVD-Audio fejlesztő rendszerek készítőihez: Készítsék el úgy a szoftvereket, hogy a fenti opciót alapértelmezésként kínálják fel, vagy erőteljesen javasolják azt.

A
DVD-Audio lejátszók (és az univerzális lejátszók) a jelenlegi
erősítőkkel is működnek. PCM és Dolby Digital kimenetet szolgáltatnak,
és néhány támogatja a DTS és a DSD formátumot is. Azonban a legtöbb
jelenleg kapható erősítő nem képes dekódolni a nagy felbontású,
többcsatornás PCM hangot (lásd 3.6.1 pontot a
részletekért), és ha képesek is rá, ezek a jelek nem továbbíthatók a
hagyományos digitális csatlakozókon keresztül. A high-end digitál-analóg
konverterekkel (DAC) rendelkező DVD-Audio lejátszókat csak 2 vagy 6
csatornás analóg bementeken lehet összekötni az erősítővel, de romolhat a
minőség, ha az erősítő visszaalakítja a jelet a digitális
feldolgozáshoz. Új digitális bemenettel (például IEEE 1394/FireWire)
ellátott erősítőre van szükség ahhoz, hogy a DVD-Audio teljes
felbontását élvezni lehessen.

A DVD hangot copyright védi beágyazott jelzéssel vagy digitális vízjelezéssel.
Ez az eljárás jelfeldolgozó technológiát alkalmaz a digitális aláírás
és az opcionális kódoló kulcsok használatához. Ezek feltételezhetően nem
hallható zaj formájában kerülnek rá a lemezre, így az újabb eszközök
felismerik a másolt lemezeket és nem játsszák le azokat. Az Aris, a Blue
Spike, a Cognicity, az IBM és a Solana javaslatait fogadta el a legtöbb
zenével foglalkozó cég a 4C Entity-vel (IBM, Intel, Matsushitát,
Toshibát) egyetértésben. Az Aris és a Solana egy új cégben egyesült
Verance néven, melynek Galaxy technológiáját választották a
DVD-Audio formátumhoz 1999 augusztusában. (1999 novemberében a Verance
vízjelezését választották az SDMI formátumhoz is) A Verance és a 4C azt
állította, hogy a teszteken a Verance vízjelezés nem volt hallható, de a
vájt fülű hallgatók a későbbi teszteken észrevették a vízjelezés zaját.

A Sony és a Philips kifejlesztett egy konkurens formátumot Super Audio CD néven, amely szintén DVD lemezeket használ. (Lásd a 3.6.1
pontot a részletekért) A Sony a SACD specifikáció 0,9-es változatát
1998 áprilisában adta ki, a végső változat 1999 áprilisában (?) jelent
meg. A SACD technológia ingyenesen elérhető a Sony/Philips CD licencek
mellé. A legtöbb korai SACD kiadvány csak sztereó volt, nem használtak
több csatornát. Az SACD-t eredetileg úgy tervezték, hogy a „hagyományos”
lemezek két réteggel készüljenek: az egyik lejátszható a jelenlegi CD
lejátszókban, a nagy sűrűségű réteget pedig a DVD-Audio lejátszók
kezelik. A technikai nehézségek miatt a kétformátumú lemezek csak 2000
végén jelentek meg, és akkor is csak kis mennyiségben. A Pioneer, amely
1999 végén jelent meg Japánban az első DVD-Audio lejátszókkal, támogatta
a SACD formátumot a DVD-Audio készülékeiben. Ha a többi gyártó is
hasonlóan dönt, akkor az egész SACD – DVD-Audio vita lezárható, hiszen a
DVD-Audio lejátszók mind a kétféle lemezt kezelik majd.

A Sony
1999 májusában mutatott be egy SACD lejátszót 5000 dolláros áron. A
készüléket korlátozott számban szállították az Egyesült Államokba 1999
végén. A Philips 7500 dolláros lejátszója 2000 májusában jelent meg.
2000 közepén a Sony egy 750 dolláros SACD készüléket mutatott be
Japánban. 1999 végén kb. 40-féle SACD volt kapható a DMP, a Mobile
Fidelity Labs, a Pioneer, a Sony és a Telarc kiadóktól. Több mint
500-féle SACD lemez kapható 2001 végén.

A DVD-Audio és a SACD
hátránya, hogy a legtöbb hat analóg bemenettel rendelkező erősítő nem
képes a mélyhangot megfelelően kezelni. A Dolby Digital és DTS
dekóderrel szerelt erősítők belül lekezelik a mélyhangokat, de a
hatcsatornás analóg bemenet általában egyszerűen csak áthalad az
erősítőn. A hatcsatornás analóg bemenetek teljes mélyhangkezelése nélkül
azok a rendszerek, amelyek nem rendelkeznek teljes sávú hangfalakkal
mind az öt csatorna számára, nem lesznek képesek a mélyhangokat
megfelelően előállítani.

Ha a legtöbbet szeretnéd kihozni egy
DVD-Audio vagy egy SACD lejátszóból, akkor egy olyan erősítőre lesz
szükséged, amely rendelkezik hatcsatornás analóg bemenettel. Szükséges
még öt teljes sávú hangfal (azaz minden hangfalnak képesnek kell lennie a
mélyhangokat is visszaadni) és egy mélynyomó is, hacsak nem rendelkezel
olyan erősítővel, amely az analóg bemeneteken is képes kezelni a
mélyhangokat. Addig is használhatsz külső mélyhang kezelő egységeket.
Ilyen gyárt pl. a Outlaw Audio.

A DVD-Audio információkat, lemezlistát és lejátszó ismertetőket találsz a Digital Audio Guide-nál.

[1.12.1] Mi a különbség a DVD-Audio és a DVD-Music lemezek között?

A
DVD-Music hivatalosan nem egy DVD-formátum, de gyakran használják
azokra a DVD-Video lemezekre, amelyek elsősorban zenét tartalmaznak. Egy
DVD-Music lemezt minden szabványos DVD-lejátszón le lehet játszania A
zene mellett videókat vagy állóképeket lehet megtekinteni. Az 1.12
részletezése alapján a DVD-Audio lemez különleges nagy felbontású
hangsávokat tartalmaz, amelyeket csak DVD-Audio lejátszón lehet
meghallgatni.

[1.13] Mely stúdiók támogatják a DVD-t?

Minden nagy filmstúdió, és a legtöbb nagy lemezkiadó támogatja a DVD-t.

A
DVD lejátszók megjelenésekor, 1997 elején csak a Warner és a Polygram
adott ki lemezeket a nagy filmstúdiók közül. A többi lemezt kis kiadók
jelentették meg. A többi stúdió fokozatosan lépett be a DVD táborába
(lásd a 6.2 pontot a teljes listáért, lásd az 1.6-ot a film infókért).
A
Dreamworks volt az utolsó jelentős stúdió, amely bejelentette a DVD
támogatását. A Paramount, a Fox és a Dreamworks kezdetben csak a Divx
formátumot támogatták, de 1998 nyarán mindegyikük bejelentette, hogy
támogatják a nyílt DVD-t.

[1.14] A DVD fel tud venni a videóról, tv-ről?

Igen,
ha van DVD-felvevőd. 1997-ben, amikor a DVD-t bemutatták, még csak
lejátszók léteztek. A jelenleg kapható DVD-s készülékek nagy része még
mindig csak lejátszani tud, de a felvevők egyre jobban terjednek és
egyre olcsóbbak. A DVD-s képfelvevők 1999 végén jelentek meg Japánban,
és 2000 végén a világ többi részén. A legelső készülékek drágák voltak:
2500-4000 dollárba kerültek. A DVD-felvevők még most is drágák (2003
közepén 500-2000 dollár között), de előbb-utóbb olyan olcsók lesznek,
mint a videomagnók. Ezzel egyidőben a DVD felvevőket/lejátszókat
beépítik a műhold- és kábelvevőkbe, merevlemezes videórögzítőkbe és a
hasonló készülékekbe.

A DVD-felvevő olyan, mint egy videomagnó —
van benne tuner és A/V bemenetekkel is rendelkezik, valamint
beprogramozható a műsorok felvételére. A legfontosabb különbség az, hogy
soha nem kell előre vagy hátra csévélned — a felvételek azonnal
elérhetőek, általában egy képernyős menü segítségével. Sok DVD-felvevő
rendelkezik elektronikus műsorújsággal (EPG), így a képernyős listából
lehet kiválasztani, mely műsorokat szeretnéd felvenni (nem kell beírni a
dátumot, az időt, a csatornát kézzel).

Vedd figyelembe, hogy a DVD képfelvevők nem tudják lemásolni a legtöbb DVD-t, mert ezek védettek.

Sajnos
több mint egy írható DVD formátum létezik, és ezeket nem minden esetben
lehet lejátszani. Ez nem olyan, mint a régi “VHS-Betamax csata”, ahogy a
sajtó szeretné beállítani, de ugyanolyan zavaros. Lásd a 4.3-at, ha még jobban össze akarsz zavarodni.

Ne zavarjanak meg az adatrögzítésre képes számítógépes DVD meghajtók (DVD-írók) (lásd 4.3).
Ezek a már létező felvevők képesek adatot rögzíteni, de ahhoz, hogy
tökéletes DVD-Video lemezt készítsenek, kiegészítő szoftverre van
szükség a videó kódoláshoz (MPEG), a hangkódoláshoz (Dolby Digital, MPEG
vagy PCM), a navigációs és vezérlő adatok generálásához stb (lásd 5.4 és 5.8).

[1.15] Mi történik, ha megkarcolok egy lemez? A lemezek nem túl sérülékenyek ahhoz, hogy kölcsönözni lehessen őket?

A
karcolás kis adathibákat okozhat, amelyeket könnyű javítani. Az
adatokat olyan erőteljes hibajavító technikákkal védik, amelyek képesek
visszanyerni az adatokat még nagy karcolás esetén is. Gyakori tévhit,
hogy egy karcolás a DVD-n több gondot okoz, mint a CD-n a nagyobb
adatsűrűség és az erősen tömörített videó miatt. A DVD adatsűrűsége
fizikailag négyszer nagyobb, mint a CD-ROM-é, tehát az igaz, hogy egy
karcolás több adatot érint. Viszont a DVD hibajavítása tízszer jobb,
mint a CD-ROM hibajavítása, és ez kiegyenlíti a nagyobb adatsűrűség
miatt bekövetkező adatvesztést. Fontos azt is megérteni, hogy az MPEG-2
ás a Dolby Digital tömörítés részben azon alapul, hogy eltávolítják vagy
csökkentik a nem érzékelhető információkat, és a kitömörítés után nem
az eredeti információkat kapjuk vissza. A nagyobb karcolások
javíthatatlan hibákat is okozhatnak, amelyek I/O hibát eredményeznek a
számítógépen, vagy pillanatnyi működési hibát a DVD-Video képén. Paradox
módon, néha a legkisebb karcolások okozzák a legnagyobb hibákat (a
karcolás iránya és tükröződése miatt). Jó néhány eljárás létezik az MPEG
videó hibáinak elrejtésére, ezeket valószínűleg felhasználják a jövőben
megjelenő lejátszókban.

Lásd az 1.39 pontot a DVD kezeléséről és tisztításáról.

A
DVD-vel foglalkozó számítógépes tanácsadó csoport kifejezetten azt
kérte, hogy ne legyen szükséges caddy vagy más védő tok alkalmazása. A
lézerlemezeket, a zenei CD-ket és CD-ROM-okat is összekarcolhatják,
mégis rengeteg videotéka és könyvtár kölcsönzi őket. A legnagyobb
üzletláncok (mint pl. a Blockbuster és a West Coast Entertainment)
rengeteg helyen kölcsönöznek DVD-t. A kölcsönzött lemezek állapotáról
érkezett beszámolók általában pozitívak, de ha problémáid vannak a
kölcsönzött lemez lejátszásával, akkor nézd meg, hogy karcos-e.

[1.16] A VHS elég jó, minek nekem DVD?

A DVD legfontosabb előnyei a képminőség, a térhatású hang és az extra szolgáltatások (lásd 1.2).
Ráadásul a DVD minősége nem romlik az idő múlásával, és nem függ a
lejátszások számától sem, nem úgy, mint a videokazettáké (és ez nagy
előny a szülők számára, mert a gyerekek a Disney videókat kétszer is
megnézik egy héten!). Ezért is jobb gyűjteni a CD-ket, mint az
audiokazettákat. Említettem már a képminőséget? Minél jobb a TV-d, annál
nagyobb lesz a különbség a képminőség terén a VHS és a DVD között.

Ha ezek a dolgok neked nem számítanak, akkor valószínűleg neked megfelel a VHS is.

[1.17] A DVD csomagolása eltér a CD-étől?

A
gyártók attól féltek, hogy a vásárlók azt hiszik, hogy a DVD-t le
fogják játszani a CD-lejátszók is, és ezért más csomagolást akartak. A
legtöbb DVD doboz olyan széles, mint a CD tokja (kb. 13,5 cm), és olyan
magas, mint egy VHS kazetta doboza (kb. 18,5 cm), ahogy az a Video
Software Dealers Association (Videoprogam forgalmazók szövetsége – VSDA)
javasolta. Azonban senki sincs kötelezve arra, hogy egy nagyobb
dobozméretet alkalmazzon. Néhány cég szabványos CD tokot, papírt vagy
PVC tokot használ. A Divx lemezek papír és műanyag Q-Pack tokban vannak,
amelyek ugyanakkorák, mint a CD tokok.

A legtöbb filmet Amary
tokba csomagolják. Ez egy műanyag, kagylószerűen szétnyitható tok, olyan
átlátszó PVC zsebekkel, amelyekbe behelyezhető a borító. Ez népszerű a
vásárlók körében. A Time Warner-féle műanyag keretes papír tok nem
annyira kedvelt. Létezik egy „szuper tok” is, amely a hagyományos CD
tokhoz hasonlít, de több lemez fér bele. Ez Európában elég elterjedt.

[1.18] Mit jelent a kétrétegű lemez kifejezés? Ez minden lejátszóban működik?

A
kétrétegű (dual-layer) lemez két rétegben tartalmaz adatokat. Az egyik
félig átlátszó, így a lézer a második rétegre is tud fókuszálni. Mivel
mindkét réteg ugyanazon az oldalon van, a kétrétegű lemez közel kétszer
annyi adatot képes tárolni, mint egy egyrétegű lemez: tipikusan négy óra
videót (lásd a 3.3 pontot a részletekért). Sok lemez
két réteget használ. Kezdetben csak nagyon kevés gyár tudott kétrétegű
lemezt készíteni, de manapság a legtöbb üzem képes erre. A második réteg
lehet PTP (parallel track path – párhuzamos adatsáv) kialakítású,
amikor mindkét sáv párhuzamosan fut (a független adatok vagy a
különleges effektusok miatt), vagy lehet OTP (opposite track path –
ellentétes adatsáv) kialakítású, amikor a második adatsáv egy ellentétes
spirálban fut. Ebben az esetben az olvasófej az első réteget bentről
kifelé kezdi olvasni, a másodikat pedig kívülről befelé. Az OTP
formátumot,
melyet RSDL-nek (reverse-spiral dual layer – kettős fordított spirál
réteg) is
neveznek, azért alakították ki, hogy a videolejátszás folyamatos
legyen.
Amikor a lézer olvasófej eléri az első réteg végét, átváltja a fókuszt
a
második rétegre, és a lemez szélétől a belseje felé folytatja a
mozgást. A rétegváltás bármikor bekövetkezhet, nincs rá előírás a
szabványban. Nincs rá garancia, hogy a rétegváltás észrevehetetlen
marad. A rétegváltás néhány lejátszónál észrevehetetlen, de a kép
megfagyhat egy pillanatra, néhány készüléknél akár 4 másodpercig is. A
„láthatatlanság” éppen annyiban függ a lemez készítési módjától mint a
lejátszótól. A két réteg előnye, hogy a hosszú filmek is nagyobb
adatrátával készülhetnek, és jobb minőségűek lesznek, mintha csak egy
réteget használtak volna. Lásd az 1.27-es pontot a rétegváltásokról.

Többféleképpen
is fel lehet ismerni a kétrétegű lemezeket: 1) arany színűek, 2) lehet
választani a szélesvásznú vagy a teljes képernyős változat között, 3)
két sorozatszám van egy oldalon.

A DVD specifikáció előírja, hogy a
lejátszók és a meghajtók olvassák a kétrétegű lemezeket. Van néhány
olyan készülék, melynek problémái vannak a kétrétegű lemezekkel – ez egy
tervezési hiba, és a gyártónak ingyenesen ki kell javítania. Néhány
lemezt úgy készítenek el, hogy ne lehessen észrevenni a rétegváltást. Ez
technikailag meghaladja a DVD specifikációt, és ez gondokat okozhat a
régebbi lejátszókkal.

Minden lejátszó és meghajtó lejátssza a
kétoldalas lemezeket is ha megfordítod őket. Egyetlen gyártó sem
jelentett be olyan modellt, amely mindkét oldalt lejátszaná, kivéve
néhány DVD jukeboxot. A megnövekedett költségeket nehéz megmagyarázni,
hiszen egy kétrétegű lemezen több mint négy óra videó elfér. (A korai
lemezek kétoldalasak voltak, mert a kétrétegű gyártás sok helyen
akadályokba ütközött. Ez most már nem probléma.) A Pioneer LD/DVD
lejátszók képesek az lézerlemezek mindkét oldalát lejátszani, de a
DVD-ét nem. (Lásd a 2.12-t a két oldal párhuzamos olvasásáról).

[1.19] A DVD-Video világméretű szabvány? Működik NTSC, PAL és SECAM rendszerben is?

Az
MPEG videót a DVD-n digitális formátumban tárolják, de a videót két
kölcsönösen inkompatibilis televíziós formátum egyikére formázzák:
525/60 (NTSC) vagy 625/50 (PAL/SECAM). Ezért kétfajta DVD létezik: “NTSC
DVD” és “PAL DVD”. A készülékek egy része csak az NTSC lemezeket
játsszák le, más részük csak a PAL lemezeket, és néhány egység mindkét
formátummal megbirkózik. A lemezeket a világ régiói szerint is
megjelölik (lásd 1.10).
Az NTSC formátumot Kanadában, Japánban, Mexikóban, a Fülöp-szigeteken,
Tajvanon, az Egyesült Államokban és más országokban használják. A PAL
formátumot használják Európában szinte mindenütt, Afrika nagy részében,
Kínában, Indiában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Izraelben, Észak-Koreában és
más országokban (lásd a táblázatot a

www.remoteviewing.com
címen, ahol a teljes lista olvasható).

Szinte minden PAL országban eladott lejátszó ismeri mindkét formátumot. Ezek a több szabványú (multi-standard)
lejátszók részlegesen átkonvertálják az NTSC jelet 60 Hz-es PAL-ra
(4.43 NTSC). A készülék a 4,43 MHz-es PAL színvivőt használja, de
megtartja az 525/60-as NTSC formátumot. A legtöbb modern PAL TV képes
kezelni ezt az „ál-PAL” jelet. Néhány több szabványú PAL lejátszó valódi
3.58 NTSC jelet ad az 525/60 NTSC lemezek esetén. Ilyenkor NTSC vagy
több szabványú TV-re van szükség. Néhány készüléknél ki lehet
választani, hogy 60 Hz-es PAL vagy NTSC jelet adjanak NTSC lemezek
lejátszásakor. Létezik szabvány-konvertáló PAL lejátszó is, amely
az 525/60 NTSC formátumból szabványos PAL kimenetet generál a régebbi
PAL TV-k számára. A pontos valós idejű szabványkonverzió drága hardvert
igényel a méretezéshez, az ideiglenes konverzióhoz és a tárgyak
mozgáselemzéséhez. Mivel a DVD lejátszók konverziója elég rossz
minőségű, 60 Hz-es PAL kimenetet és egy megfelelő TV-t használva jobb
képet kapunk, mintha az NTSC képet PAL-lá alakítanánk. (A hangot nem
érinti a videokonverzió.)

A legtöbb NTSC készülék nem képes
PAL lemezeket lejátszani,
és a legtöbb NTSC tévé nem fogadja a PAL képjelet. Nagyon kevés NTSC
lejátszó (pl. az Apex és az SMC) képes átkonvertálni a PAL jelet
NTSC-vé. Lehet kapni külső konvertereket (ilyen az Emerson EVC1595 350
dollárért). Kiváló minőségű átalakítót forgalmaz pl. a TenLab és a Snell and Wilcox.

Sok szabvány-átalakító lejátszó nem tudja az anamorf szélesvásznú képet átalakítani 4:3 megjelenítőra. Lásd 1.22.

A legújabb szoftverek, mint például az Adobe After Effects és a Canopus ProCoder
elég jó PAL-NTSC konverziót végez kis költségen, de ezeket csak a
gyártási fázisban lehet használni (azaz  videót azelőtt
konvertálják, mielőtt a DVD-re írják).A konverzió műszaki részleteit
lásd Snell és Wilcox The Engineer’s Guide to Standards Conversion és The Engineer’s Guide to Motion Compensation című írásában.

Három
különbség van a különböző rendszerekre készített lemezek között: a kép
dimenziója és a pixel méretarány (720×480 vagy 720×576), a
másodpercenkénti képkockaszám (29,97 vagy 25), és a térhatású hang
(Dolby Digital vagy MPEG). (Lásd a 3.4 és a 3.6
pontokat a részletekért) A mozifilmről készített videóanyagot általában
24 kép/s-mal kódolják, de utána átkódolják a két rendszer által
igényelt képkockaszám valamelyikére. A PAL rendszerre készített filmeket
általában 4%-kal felgyorsítják, emiatt a hangot is ennek megfelelően át
kell alakítani a kódolás előtt. Minden PAL DVD készülék lejátssza a
Dolby Digital hangsávot, de nem minden NTSC készülék játssza le az MPEG
hangsávot. A PAL és a SECAM ugyanazt a letapogatási formátumot
használják, emiatt használhatóak ugyanazok a lemezek a két rendszeren.
Az egyedüli különbség az, hogy a SECAM lejátszók a SECAM TV-knek
megfelelően biztosítják a színjelet. A modern TV-k a SECAM országokban
feldolgozzák a PAL jeleket is, tehát használhatsz olyan lejátszót is,
amely csak PAL kimenettel rendelkezik. Csak akkor van szükséged SECAM
lejátszóra, ha régebbi, csak SECAM jelet ismerő TV-vel rendelkezel (és
valószínűleg szükséged van egy SECAM RF csatlakozóra, lásd 3.1).

A
producer választhatja azt a megoldást is, hogy 525/60 NTSC videót tesz a
lemez egyik felére, és 625/50 PAL-t a másikra. A legtöbb stúdió Dolby
Digital hangsávot tesz a PAL lemezekre az MPEG hangsávok helyett.

A PAL nagyobb felbontása miatt a
video általában több helyet foglal a lemezen, mint az NTSC változat. Lásd a 3.4-es kérdést a további részletekért.

Tulajdonképpen
háromféle DVD lejátszó létezik, ha a számítógépet is beszámítjuk. A
legtöbb PC-s DVD szoftver és hardver lejátssza az NTSC és a PAL videót,
és a Dolby Digital és MPEG hangot is. Néhány PC csak a monitoron képes
megjeleníteni az átalakított videót, de mások a TV számára is emészhető
videojelet is szolgáltatnak.

Összefoglalva: Az NTSC
lemezeket (Dolby Digital hanggal) a világ DVD készülékeinek 95%-a
lejátssza. A PAL lemezeket csak nagyon kevés PAL országon kivűli
lejátszó kezeli. (Ez független a régióktól – lásd 1.10)

[1.20] Mi történik a rajzfilmekkel a DVD-n? Nem lesz rossz a képminőség a tömörítés miatt?

Néhány
ember szerint az animációk, különösen a kézzel rajzoltak (rajzfilmek,
anime-k), nem túl jól tömöríthetők MPEG-2-vel, és néha nagyobbak
lesznek, mint az eredeti, tömörítetlen anyag. Néhányan azt mondják, hogy
az animáció egyszerűbb, ezért jobban tömöríthető.
Egyik sem igaz.

Valószínűleg
a képkockák közötti “jitter” (amit a rajzok közötti különbségek vagy az
igazítás idéz elő) okozza a problémákat. Egy a Disney-nél dolgozó
rajzfilmszakértő szerint ez már nem fordul elő a modern animációs
technikák alkalmazásánál. És ha még is megjelenik, akkor az MPEG-2
mozgásbecslő képessége kompenzálja azt.

Mivel az MPEG-2 a képet
blokkokra bontja és ezt alakítja frekvencia információvá, gondjai
lehetnek az éles vonalakkal, ami gyakori a rajzfilmekben. A nagy
frekvenciás jelek elvesztése homályos foltokat eredményez az élek mentén
(ezt Gibbs hatásnak hívják). Azonban a DVD-nél használt adatrátánál ez a
probléma általában nem fordul elő.
(A műholdas adásoknál és az
HBO-nál is gyakran használnak MPEG2 eljárást a műsor továbbításához, és
itt sem tapasztalható semmilyen képhiba a rajzfilmeknél. – a ford. megj.)

[1.21] Miért kell bizonyos lemezeket megfordítani? Nem fér rá négy órányi anyag egy oldalra?

Bár a DVD kétrétegű technológiája (lásd 3.3)
lehetővé teszi a négy órás folyamatos lejátszást egy oldalon, néhány
filmet kétfelé vágnak, melyeket a lejátszás közben meg kell fordítani. A
legtöbb „flipper” lemez azért születik meg, mert a készítők túl lusták
ahhoz, hogy optimalizálják a tömörítést, vagy kétrétegű lemezt
készítsenek. A jobb képminőség olcsó kifogás az adatráta növelésére,
pedig sokszor a videó jobb minőségű, ha kisebb bitrátával, de
körültekintően kódolják. A kétrétegű gyártókapacitás is gyenge kifogás:
1997-ben nagyon kevés DVD gyár tudott kétrétegű lemezt készíteni, de
most már nem ez a helyzet. Nagyon kevés lejátszó képes automatikusan
oldalt váltani, de ez nem is szükséges, mert a legtöbb film négy óránál
rövidebb, és így könnyen elfér egy kétrétegű oldalon (RSDL).

A „flipper” lemezekről találsz egy listát a DVD Review Film Vault
oldalán. Megjegyzés: nem nevezzük flippernek azt a lemezt, melynek
egyik oldalán a szélesvásznú, a másikon a pan&scan változat vagy
egyéb kiegészítő van.

[1.22] Miért van a kép összenyomva, amitől mindenki nyúltnak néz ki?

Válasz: Olvasd el a kézikönyvet… Olyan anamorf filmet nézel, amelyet szélesvásznú TV-re készítettek. (Lásd 3.5
a technikai részletekért). Be kell lépned a lejátszó beállítási
menüjébe, és be kell állítanod, hogy hagyományos 4:3-as és nem
szélesvásznú 16:9-es TV-vel rendelkezel. Ezután a lejátszó automatikusan
átméretezi a képet, így láthatod a teljes szélességű képet a megfelelő
méretarányban.

Néhány esetben megváltoztathatod a méretarányt a
lemez lejátszása közben (az “aspect” – méretarány gombbal a
távirányítón). A legtöbb készüléknél meg kell állítani a lemezt, mielőtt
megváltoztatod a méretarányt . Néhány lemez egyik oldalán a
szélesvásznú, a másikon a hagyományos film található. Ha a teljes
képernyős változatot akarod megnézni, meg kell fordítanod a lemezt.

Lásd az 1.38-as pontot a letterbox technikáról.

Úgy tűnik, hogy a legtöbb NTSC-PAL (vagy vice-versa) átalakító lejátszó (lásd 1.19)
nem képes az anamorf képet letterbox (vagy pan&scan) formára
alakítani. Megoldás: használj szélesvásznú TV-t, többszabványú TV-t vagy
egy külső átalakítót. Vagy szerezz be egy jobb lejátszót.

[1.23] Minden lemez Dolby Digital (AC-3) hangot tartalmaz? Mindegyik 5.1 csatornás?

A
legtöbb DVD-Video lemez tartalmaz Dolby Digital hangsávot. Azonban ez
nem előírás. Néhány lemezen, különösen azokon, amelyek csak zenét
tartalmaznak, PCM hangsáv is van. Lehetőség van arra is, hogy a 625/50
(PAL) lemezek csak MPEG hanggal rendelkezzenek, de ez ritkán fordul elő.
A DTS hanggal rendelkező lemezeknek tartalmaznia kell egy Dolby Digital
hangsávot is (nagyon ritka esetben PCM sávval rendelkeznek). Lásd az 1.32-t a DTS-ről.

Ne
feltételezd azt, hogy a Dolby Digital felirat garantálja az 5.1
csatornát. A Dolby Digital hangsáv lehet monó, kettős monó, sztereó,
Dolby Surround sztereó, stb. Pl. a Blazing Saddles és a Caddyshack monó
hangsávos filmek, ezért a Dolby Digital hangsáv ezeken a DVD-ken csak
egy csatornát tartalmaz. Néhány DVD csomagolásán kis betűk vagy ikonok
jelzik a Dolby Digital logó alatt a csatornakiosztást. Néhány esetben
több mint egy Dolby Digital hangsáv található a lemezen: egy 5.1
csatornás és egy speciálisan újrakevert sztereó Dolby Surround. Teljesen
normális, ha a DVD lejátszó azt jelzi, hogy egy Dolby Digital hangsávot
játszik le, miközben az erősítőd Dolby Surround hangot jelez. Ez azt
jelenti, hogy a lemez kétcsatornás Dolby Surround jelet tartalmaz,
amelyet Dolby Digital formátumban kódoltak.

Lásd a 3.6-ot hanggal kapcsolatos további információkért.

[1.24] A DVD-re hatással van a „lézeres rothadás”?

A DVD-t megelőző lézerlemezeket (lásd 2.6)
gyakran érintette az a folyamat, amit lézeres rothadásnak neveztek: az
alumínium réteg károsodik az oxidáció vagy más kémiai hatások miatt. Ezt
általában az okozza, hogy a gyártás során nem elég tiszta alumíniumot
használnak, de ezt súlyosbíthatja még a mechanikai nyíró hatás, amit a
hajlítás, vetemedés vagy a hőmérséklet változása okoz (a nagyméretű
lézerlemezek hajlékonyak, és a rétegek elmozdulása komoly gondot
jelent). Az adatréteg károsodását a ragasztóanyagban található kémiai
anyagok és gázok, valamint az akril hordozóba behatoló nedvesség is
előidézheti.

A lézerlemezhez hasonlóan a DVD-t is két vékony
lemezből készítik, amelyeket egymáshoz ragasztanak, de a DVD sokkal
merevebb és újabb ragasztóanyagot használnak a gyártásához. A DVD
polikarbonátból készül, amely tízszer kevesebb nedvességet szív magába,
mint a kissé nagyobb nedvszívóképességű akril (PMMA), melyet a
lézerlemezhez használnak.

A DVD-knek rétegelválási problémái
lehetnek. Részben azért, mert néhány esetben néhány lejátszónál túl
szorosan fogja meg a lemezt a készülék. Maga a rétegleválás is okozhat
problémákat (mert az adatréteg nem megfelelő távolságra van a
felszíntől), és oxidációhoz is vezethet. A rétegleválás koncentrikus
körök vagy foltok formájában jelenhet meg a lemez közepe körül.

Eddig
kevés “DVD rothadással” kapcsolatos problémáról tudunk. A
meghibásodásokat a rétegleválás, a rossz ragasztóanyag, a kémiai
reakciók vagy a tükröző réteg oxidációja okozta (lásd a mindspring.com/~yerington/ és a www.andraste.org/discfault/discfault.htm
címet a részletekért). A DVD elöregedéséért a DVD hajnalán (1997-2000) a
lemezgyártási eljárásokat okolták, valamint az alapanyagokat, amelyek
nem voltak olyan jók, mint amilyennek kellett volna lenniük. Azóta
rengeteget fejlődött a technológia, így ez az apró probléma még apróbbá
vált.

Egyes beszámolókban a DVD “felhősödéséről” vagy
“tejesedéséről” olvashatunk, amit a hibás sokszorosítás számlájára
írhatunk. Például az olvadt műanyag túl gyorsan hűl le, vagy nem elég
nagy a nyomás ahhoz, hogy mindent kitöltsön az anyag (lásd az archivált cikket a TapeDisc Business
oldalán a részletekért). A minimális felhősödés nem okoz gondot a
lejátszásban, és láthatóan nem rontja a minőséget. Ha szabad szemmel is
látni valamit, akkor az valószínűleg nem oxidáció vagy más károsodás.

A
károsodás eredménye a korábban tökéletesen működő lemez lejátszásánál
tapasztalható: a kép ugrál, lefagy, széttöredezik. Ha úgy tűnik, hogy
egy lemez tönkrement, akkor ellenőrizd, hogy nem piszkos, nem karcos,
nincs megvetemedve (lásd 1.39). Próbáld meg
megtisztítani és próbáld meg lejátszani más lejátszóban is. Ha a lemez
állandóan problémákat okoz, akkor elképzelhető, hogy elkopott. Ha így
van, akkor nem tudod megjavítani. Próbálj meg egy újabb példányt kérni a
forgalmazótól.

[1.25] Melyek azok a filmek, amiket csak pan&scan formátumban lehet megvásárolni? Miért?

Néhány filmet csak pan&scan formátumban lehet megvenni, mert nem létezik letterbox vagy anamorf változat a filmből (lásd a 3.5
pontot a pan&scan és az anamorf formátumról) Mivel az átalakítás
költsége 50000-100000 dollár lehet, a stúdiók azt gondolhatják, hogy az
új változat nem hozza vissza a befektetést. Néhány esetben az eredeti
film nem elérhető vagy a jogok nem teszik lehetővé az átalakított
változat elkészítését. A régi filmeket teljes képernyős 1,37-es
„akadémiai” képarányban rögzítették, így nem lehet szélesvásznú verziót
készíteni. A TV kamerák által készített képek (pl. koncert felvételek)
szintén 4:3 képarányúak.

A DVD Review-nál a Film Vault-ban találsz egy listát a pan&scan lemezekről, és az Internet Movie Database is tartalmazza a szélesvásznú és a pan&scan lemezek felsorolását.

[1.26] Hogy tudom a Pionner lejátszómon eltüntetni a feliratokat?

A távirányítón nyomd meg a Subtitle (Felirat) majd a Clear (Törlés) vagy a 0 gombot. Nem kell használnod a menüket.

[1.27] Miért akad meg a lejátszás néha egy másodpercre?

Néhány
film – főleg azok, melyek két óránál hosszabbak, vagy amelyeket nagy
adatrátával kódoltak – két réteget foglal el a lemez egy oldalán. Amikor
a lejátszó réteget vált a kép és a hang leállhat egy pillanatra,
amíg a lézer újrafókuszál és megtalálja a helyét. A leállás hossza
függ a készüléktől és a lemez felépítésétől is. A lemez készítője
általában megpróbál egy olyan pontot választani, ahol az akadás a
legkevésbé észrevehető. A szünet nem számít hibának sem a lejátszó sem a
lemez esetében. Lásd az 1.18-at a részletekért.

A DVD Review Film Vault oldalán van egy lista a rétegváltási pontokról. Az új időket az info@dvdreview.com címre küldheted.

[1.28] A lemezen az áll: Dolby Digital. Miért csak kétcsatornás térhatású hangot hallok?

Néhány
lemez (főleg a Columbua TriStar-tól) a kétcsatornás Dolby Surround
(vagy sima sztereó) hangot az egyes sávon, az 5.1 csatornás hangot pedig
a kettes sávon tartalmazza. Néhány stúdió külön készít optimalizált
Dolby Surround vagy sztereó hangsávot, és ez lesz az alapértelmezett
sáv, mivel úgy gondolják, hogy a legtöbb hangrendszer ilyen. Ha nem
választod ki az 5.1 csatornát tartalmazó sávot (a hang gombbal a
távirányítón vagy a menüben), akkor a lejátszó az alapértelmezett
kétcsatornás sávot játssza le. (Néhány lejátszó képes arra, hogy
automatikusan az első 5.1-es sávot válassza ki.)

A Dolby Digital nem feltétlenül 5.1 csatornát jelent. Lásd 1.23 és 3.6.

[1.29] Miért nem működik néhány lemezzel az A-B ismétlés szolgáltatás?

A
DVD szinte minden szolgáltatását (pl. keresés, szünet) kikapcsolhatja a
lemez, és ez megakadályozhatja a lejátszót abban, hogy visszaugorjon
egy szegmens elejére. Ha a lejátszó időkereséssel ismétli a szegmenst,
akkor egy olyan lemez, amely szeszélyesen nem sorrendben tartalmazza a
jeleneteket, és emiatt nem rendelkezik időkód információkkal, szintén
megakadályozhatja az ismétlést. Sok esetben a készítők nem is tudják,
hogy megakadályozták az ismétlés szolgáltatás használatát.

[1.30] Mi a különbség a DVD első, második, harmadik generációja között?

Nincs
egyöntetű válasz erre a kérdésre, mivel mindenkitől más választ kapsz,
ha felteszed ezt a kérdést. A “2. generációs”, “3. generációs”, stb.
jelzők a DVD-Video lejátszókra és a DVD-ROM meghajtókra is vonatkoznak.
Általánosságban egyszerűen a DVD lejátszó eszköz újabb verzióját jelenti
ez a kifejezés. Nem használták (még) olyan DVD termékekre, melyek
képesek rögzíteni, videojátékokat lejátszani, stb.

Sokak szerint a
második generációs DVD lejátszók 1997 őszén jelentek meg, és a harmadik
generációs lejátszók 1998 elején mutatkoztak be. Mások azon a
véleményen vannak, hogy a második generációs DVD-k a HD lejátszók
lesznek (lásd 2.12), amelyek 2003-ig nem is lesznek
elérhetőek. Sok egymásnak ellentmondó véleménnyel találkozhatunk. Néhány
extrém: attól függően jelölik ki a második, harmadik, negyedik
generációt, hogy vizsgálják-e a DTS kompatibilis eszközöket, a Divx
lejátszókat, a progresszív letapogatású készülékeket, a 10-bites
videolejátszókat, vagy azokat a készülékeket, melyek lejátsszák A Mátrixot.

Valamivel
világosabb a kép a PC esetében, ahol a második generáció (DVD II)
általában azt jelenti, hogy a 2-szeres sebességű DVD-ROM meghajtó képes
olvasni a CD-R lemezeket, és a harmadik generációs (DVD III) eszköz
pedig általában 5-szörös (vagy néha 2-szeres, 4,8-szoros, 6-szoros)
sebességű, melyek közül néhány olvassa a DVD-RAM lemezeket, néhányuk
RPC2 szabványú. Néhányan azt mondják, hogy az RPC2 meghajtók, vagy a
10-szeres egységek már negyedik generációs eszközök. Lásd a 4.2-es pontot a sebességgel kapcsolatban. Lásd az 1.10-es pontot az RPC2 egy magyarázatához.

[1.31] Mi az a hibrid DVD?

Biztosan szeretnéd megkapni erre a kérdésre a választ? Rendben, ha már megkérdezted…

  1. Egy olyan lemez, amely működik a DVD-Video lejátszókban és a DVD-ROM-mal szerelt PC-kben. (pontosabban enhanced, bővített DVD-nek hívják.)
  2. Olyan DVD-ROM lemez, amely működik Windows-t és Mac OS-t futtató számítógépen is. (Pontosabban keresztplatformos DVD-nek hívják.)
  3. Olyan DVD-ROM vagy DVD-Video lemez, amely web tartalommal is rendelkezik, és kapcsolódik az internethez. (Pontosabban WebDVD-nek vagy Enhanced DVD-nek hívják.)
  4. Olyan lemez, amely rendelkezik DVD-Video és DVD-Audio vagy SACD tartalommal is. (Pontosabban univerzális vagy AV
    DVD-nek hívják. A DVD-Audio szabvány ezt lehetővé teszi. Az SACD
    szabvány hivatalosan nem engedélyezi a videóanyagok használatát, ezért
    nem teljesen tiszta, hogy egy adott SACD lejátszó mit fog csinálni egy
    hibrid SACD+DVD-Video lemezzel.) Ennek a hibridnek további variációi is
    lehetnek: DVD-Audio és SACD tartalom, vagy olyan lemez, amelyen
    mindhárom tartalom megtalálható.
  5. Olyan lemez, amely két réteggel készül. Az egyik réteget a DVD lejátszók, a másik réteget a CD lejátszók olvassák. (Pontosabban hagyományos vagy CD-kompatibilis lemeznek hívják). Legalább háromféle hibrid lemez létezik, bár a legtöbb nem volt elérhető kereskedelmi forgalomban:
    1. Egy
      0,9-1,2 mm-es CD alapot ragasztanak egy 0,6 mm-es DVD alaphoz. Az egyik
      oldalt a CD lejátszó, a másikat a DVD lejátszó olvassa. A lemez így 0,6
      mm-rel vastagabb, mint a szabványos CD vagy DVD, ami gondot okozhat a
      kis toleranciával működő (pl. hordozható) készülékeknél. A Sonopress
      jelentett be elsőként ilyen lemezt DVDPlus néven. Ezt a köznyelvben
      kövér lemeznek hívják. Létezik olyan változat is, ahol csak 8 cm-es az
      adatterület, így a 12 cm-es alap külső részére címke is nyomtatható.
    2. A
      0,6 mm-es CD hordozót egy félig átlátszó 0,6 mm-es DVD alaphoz
      ragasztják. Mindkét réteget ugyanarról az oldalról olvassák, így a CD
      lejátszónak át kell látnia a DVD rétegen, ami néhány készüléknél gondot
      okoz. A trükk az, hogy a félig átlátszó réteg “láthatatlan” a 780 nm-es
      lézerek számára. Ezt a formátumot használják a hibrid SACD-nél.
    3. A
      0,6 mm-es CD hordozót egy speciálisan tükröző réteggel vonják be, így a
      fókusztávolság 1,2 mm lesz. Ezt ragasztják hozzá egy 0,6 mm-es DVD
      hordozóhoz. Az egyik oldalt a CD, a másikat a DVD lejátszó olvassa.
    4. Egy
      0,6 mm-es DVD hordozót ragasztanak egy CD+DVD hibrid hordozóhoz (lásd a
      2-es változatot ebben az alszekcióban). Ezt a lemezt olvashatják az
      SACD és a CD lejátszók az egyik oldalon, és a DVD-lejátszók a másikon
      (mivel a legtöbb hagyományos DVD-lejátszót megzavarják azok a hibrid
      lemezek, melyek csak egyetlen félig átlátszó réteget tartalmaznak).
  1. Olyan
    kétrétegű vagy két részből álló lemez, amelynek egyik része nyomott
    (DVD-ROM), a másik pedig írható (DVD-RAM vagy más). (Pontosabban DVD-PROM-nak, mixed-media-nak – kevert-média – vagy újraírható szendvics lemeznek hívják.)
  2. Olyan lemez, melynek egyik oldalán két réteg, a másik oldalán egy réteg található. (Pontosabban DVD-14-nek hívják.)
  3. Olyan
    lemez, amely beágyazott memóriát tartalmaz speciális felhasználási
    adatok vagy hozzáférési kódok tárolásához. (Pontosabban chipes DVD-nek hívják.)
  4. Olyan lemez, amely idegen nyelvű szinkronsávot és ugyanolyan nyelvű feliratot is tartalmaz.

Kihagytam valamit?

[1.32] Mi a helyzet a DTS-szel és a DVD-vel?

A
Digital Theater System Digital Surround egy hangkódolási formátum,
amely hasonló a Dolby Digital-hoz. Szükséges hozzá egy dekóder, amely
vagy a lejátszóban vagy a külső erősítőben van. Lásd a 3.6.2-t
a technikai részletekért. Néhányan azt mondják, hogy – a kisebb
tömörítési szint miatt – a DTS jobb hangzást biztosít, mint a Dolby
Digital. Mások szerint nincs jelentős érzékelhető különbség, főleg a
tipikus 768 kb/s-os adatrátánál, amely 60%-kal több, mint a Dolby
Digital. Mivel rengeteg különbség lehet a gyártás, a keverés, a
dekódolás és a referencia szintek között, szinte lehetetlen pontosan
összehasonlítani a két formátumot (a DTS általában hangosabb, ezért az
alkalmi összehasonlításkor jobbnak tűnik).

A DTS eredetileg minden
kódolást házon belül végzett, de 1999 októberétől már meg lehetett
vásárolni a DTS enkódolókat. A DTS lemezekre általában úgy tekintenek,
mint amelyeket az audiofil közönségnek készítenek, ezért DTS lemez
elérhető csak Dolby Digital sávot tartalmazó változatban is.

A DTS
opcionális formátum. Az állításokkal ellentétben a DVD specifikáció már
1996-ban (mielőtt véglegesítették volna) tartalmazta a DTS ID kódját.
Mivel a DTS lassan terjesztette a kódoló eszközöket és a tesztlemezeket,
az 1998 közepe előtt készült lejátszók nem kezelik a DTS sávot.
1997-ben készítettek néhány olyan demo lemezt, amely a PCM sávban
tartalmazta a DTS adatokat (hasonlóan, mint a CD-knél és a
lézerlemezeknél), és az összes létező lejátszóban csak ezek a DTS DVD
lemezek működnek. Az új, DTS kompatibilis lejátszók 1998 közepén
debütáltak, de a filmeket tartalmazó DTS lemezek, amelyek a megfelelő
DTS ID-t tartalmazták a hangsávban, 1999. január 7-ig nem jelentek meg
(ezeket eredetileg 1997 karácsonyára tervezték). A videóra készített
Mulan (nem a Disney film) DTS hangsávval 1998 novemberében jelent meg. A
DTS kompatibilis lejátszók a hivatalos „DTS Digital Out” (DTS digitális
kimenet) logóval készülnek.

Dolby Digital vagy PCM hangnak kell
lennie minden 525/60 (NTSC) lemezen, de a PCM és DTS hang nem hagy elég
helyet a minőségi videóanyagnak egy mozifilm esetén, ezért a DTS sávot
tartalmazó lemezek Dolby Digital hangot is tartalmaznak. Ez azt jelenti,
hogy a DTS lemezek minden DVD lejátszóban működnek, de DTS kompatibilis
lejátszóra és egy DTS dekóderre van szükség a DTS hangsáv
lejátszásához. A DTS hang CD-k minden DVD lejátszóval működnek, mert a
DTS adatokat a szabványos PCM sávokba kódolják, és ezt módosítatlanul
továbbítja a készülék a digitális hangkimenetre. A DTS lemezek gyakran
egy Dolby Digital 2.0 sávot tartalmaznak Dolby Surround formátumban a
teljes Dolby Digital 5.1 sáv helyett.

[1.33] A kép miért fekete-fehér?

Valószínűleg
egy NTSC lemezt próbálsz lejátszani egy PAL készüléken, de a PAL TV-d
nem tudja kezelni a jelet. Ha lejátszódon ki lehet választani az NTSC
lemezek kimeneti formátumát, akkor a PAL (60 Hz) beállítás megoldhatja a
problémát. Lásd az 1.19-et a további információkért.

Az is elképzelhető, hogy a DVD lejátszó egyik komponens kimenetét (Y, R-Y, vagy B-Y) a TV kompozit bemenetéhez kötötted. Lásd a 3.2-t a csatlakoztatásról.

[1.34]
Mindkét oldalon teljes képernyős képet kapok, pedig az egyik oldalon
szélesvásznú változatnak kellene lennie. Mi ennek az oka?

Sok
DVD-n jelzik, hogy a szélesvásznú (16:9) változat az egyik oldalon, a
hagyományos (4:3) pedig a másik oldalon van. Ha úgy látod, hogy mindkét
oldal egyforma, akkor egy kibontatlan 16:9-es képet látsz a
„szélesvásznú” oldalon. Úgy tűnhet, mintha 4:3 teljes képernyős lenne,
de ha jobban megnézed, akkor láthatod, hogy a képet vízszintesen
összenyomták. A problémát az okozza, hogy a lejátszód szélesvásznú
TV-hez van beállítva. Lásd a 1.22-t a részletekért.

[1.35] Miért nincs szinkronban a kép és a hang?

Sok
jelentés szól a „szájszinkron” problémáról, ahol a hang kicsit el van
maradva a képhez  viszonyítva, de előfordult olyan is, hogy a hang
megelőzte a képet. A szinkronizációs probléma érzékelése nagyon
szubjektív; néhány embert zavar, néhányan
pedig észre sem veszik. A jelenséget több lejátszón is tapasztalták
(főleg a Pioneer 414 és 717, – lehet, hogy az összes Pioneer modell -,
néhány Sony, beleértve az 500-as sorozatot és a PS2-t, néhány Toshiba
modell, beleértve a 3109-et, és néhány PC dekóder kártya). Néhány lemez
is problematikus (főleg aLock, Stock, and Two Smoking Barrels; Lost In Space; TRON; The Parent Trap; és a Austin Powers).

Az ajakszinkronicációs problémát négy tényező komplex kölcsönhatása okozza:

  1. Hibás szinkronizáció a kép és hang kódolásakor vagy a DVD-Video formázásakor.
  2. Hibás a szinkron a film gyártásakor vagy vágáskor (főleg utószinkronnál).
  3. A lejátszó szinkrontoleranciája túl tág.
  4. Késleltetés a külső dekóderben, erősítőben.

Az
egyes és kettes tényezőnek fel kell lépnie ahhoz, hogy a hármas és
négyes tényező érzékelhető legyen. Néhány szinkronhibás lemezt az
újrakódolás után újra kiadtak, így megoldották a problémát. Néhány
esetben a lejátszó szinkronhibáját meg lehet úgy oldani, hogy leállítjuk
a lejátszást (pause vagy stop) majd újraindítjuk, vagy kikapcsoljuk a
készüléket, várunk néhány másodpercet, majd bekapcsoljuk. A Pioneer azt
állítja, hogy lejátszóik hang-kép szinkronizációjának megváltoztatása
„drámaian veszélyeztetné a kép minőségét.”

Sajnos nincs egyszerű
válasz, és nincs egyszerű javítási lehetőség. A vásárlók panaszai fogják
motiválni a gyártókat, hogy vegyék komolyabban a problémát, és talán a
jövőben megjelenő lejátszókban vagy a firmware frissítésekben kijavítják
azt.

[1.36] Miért sötétül el és világosodik ki a kép sokszor egymás után?

A Macrovision másolásvédelem hatását látod (lásd 1.11). Valószínűleg azért, mert a DVD-t a videó keresztül vagy egy videóval kombinált TV-n nézed.

[1.37] Hogy találom meg a húsvéti tojásokat és a többi rejtett szolgáltatást a lemezeken?

Néhány
DVD film rejtett szolgáltatásokat is tartalmaz, amit gyakran húsvéti
tojásnak hívnak. Ezek az extra képernyőket és videoklipeket elrejtették a
lemezen a fejlesztők. Például, a Dark City jeleneteket tartalmaz a Lost
in Space-ből, és a Twin Peaks mozi el van ásva William Hurt és Keifer
Sutherland életrajzában. Van egy szórakoztató „Kagyló strand” játék is a
menük között. A Mallratson – talán azt jelezve, hogy ez a DVD már így
is túl posztmodern – van egy rejtett klip, melyben a rendező elmondja,
hogy ne keress húsvéti tojásokat, inkább töltsd hasznosabban az időt.

Sokkal mókásabb, ha te magad keresed meg a rejtett szolgáltatásokat, de ha segítségre van szükséged, akkor a legjobb listát a DVD Review-nál
találod (valamint a DVDcenter magazin Húsvéti tojások rovatában is
havonta, a Magyarországon megjelent lemezeken tesztelt rejtett extrák
leírását is elolvashatod – a ford. megj.).

[1.38] Hogy tudom eltüntetni az alsó és a felső fekete csíkot?

A csíkok a letterbox folyamat részei (lásd 3.5),
és a legtöbb esetben nem tudod eltüntetni őket. Ha a lejátszóban a
pan&scan (néha teljes képernyősnek – fullscreen – vagy 4:3-nak
írják) módot állítod be a letterbox helyett, nem fog semmi történni,
mert eddig szinte egyetlen DVD filmet sem adtak ki ezzel a lehetőséggel.
Ha a lejátszót 16:9 szélesvásznú képre állítod, akkor a csíkok kisebbek
lesznek, de nyújtott, torz képek kapsz a hagyományos TV-n.

Néhány
esetben ugyanazon a lemezen megtalálható a film teljes képernyős és
szélesvásznú változata is, és lemeztől függően többféleképpen lehet
elérni a teljes képernyős változatot (általában csak az egyik működik,
szóval ki kell próbálnod mind a hármat):

  1. Nézd meg a lemez másik oldalát (ha kétoldalas)
  2. Válaszd a teljes képernyős menüpontot a főmenüben
  3. Használd a „aspect” (méretarány) gombot a távirányítón

A
DVD-t úgy tervezték, hogy a film a lehető legjobban nézzen ki a TV-n.
Mivel a legtöbb film szélesebb, mint a legtöbb TV, a letterbox megőrzi a
mozi változat formátumát. (Úgy tűnik, senki sem panaszkodik amiatt,
hogy a kép alsó és felső része le van vágva a moziban.) DVD a jövő TV-it
is támogatja, melyek már szélesvásznúak. Emiatt, és más okokból is sok
film a DVD-ken csak szélesvásznú formátumban érhető el.

A
szélesvásznú filmek kétharmadát 1,85 (flat) vagy kisebb méretarányban
készítik. Ebben az esetben a tényleges kép a TV-n egyforma méretű a
letterbox és a teljes képernyős változatnál is, kivéve, ha a
pan&scan technikát használják, amely belenagyít a képbe (ekkor a kép
egy részét levágják). Más szavakkal a kép ugyanakkora, de a
teljes képernyős változatban az alsó és felső rész is ki van töltve.
Megint más szavakkal, a letterbox a kép azon részét takarja le, ami a
moziban is le van takarva, illetve lehetővé teszi, hogy a teljes
szélesvásznú kép látható legyen azoknál a filmeknél is, melyek az
1,85-ös aránynál szélesebbek. Ebben az esetben a kép kisebb, és kevésbé
részletes, mint amilyen a pan&scan változat lenne.

Ha nincs
teljes képernyős változat a lemezen, akkor az is egy megoldás, ha a DVD
lejátszó zoom szolgáltatásával addig nagyítjuk a képet, amíg ki nem
tölti a képernyőt. Ez le fogja vágni a kép széleit, de sokszor hasonló
hatást érhetünk el, mint a pan and scan eljárással. Vedd úgy, mintha egy
“csináld magad pan and scan” lenne.

A legtöbb mozirajongó szereti a letterboxot. Ennek okáról részletes magyarázatot találsz a Letterbox/Widescreen Advocacy oldalon. Az anamorf szélesvásznú képről lásd a 3.5-öt (itt további linkeket is találsz más weblapokra).

Az egész zűrzavaros dologra a legjobb megoldás talán a FlikFX Digital Recomposition System, ami “a legnagyobb fejlesztés a szórakoztatásban 57 év óta”.

[1.39] Hogyan tartsam tisztán a DVD-ket?

Mivel
a DVD lemezt egy lézernyaláb olvassa, ellenáll az ujjlenyomatoknak, a
pornak, a szennyeződéseknek és a karcolásoknak (lásd az 1.15-öt
a további infókért). Azonban a felületi szennyeződések, karcolások
adathibákat okozhatnak. Egy videolejátszón az adathiba kis videohibaként
jelenkezik, de akár képkockavesztést is okozhat, vagy megakadályozhatja
a lemez lejátszását. Tehát jó ötlet, ha vigyázol a lemezeidre. Az
általános tanács: úgy vigyázz rájuk, mint a CD-kre.

A lejátszó nem
sérülhet meg egy karcos vagy piszkos lemeztől, kivéve, ha annyira
mocskos, hogy a piszok hozzáér lencsékhez. Tehát az a legjobb, ha
tisztán tartod a lemezeidet, és így a lejátszó belseje is tiszta marad.
Ne próbálj meg lejátszani egy törött lemezt, mert megsérülhet vagy
tönkremehet a lejátszó. Nem okoz gondot, ha a lemezt a lejátszóban
hagyod (akkor sem, ha a kép ki van merevítve és a lemez még mindig
pörög), de nem jó ötlet napokig pörgetni a lemezt.

Általában nem
szükséges a lejátszó lencséit tisztítani, mert a forgó lemez keltette
légáramlat tisztán tartja azokat. Azonban ha gyakran használsz
lencsetisztító lemezt a CD lejátszódban, akkor valószínűleg a
DVD-lejátszódnál is szeretnéd alkalmazni azt. Érdemes a DVD-lejátszókhoz
készített speciális tisztítólemezt használni, mert a lencsék
pozicionálása kicsit eltérő a DVD és CD-lejátszóknál.

Nem
szükséges rendszeresen a pickup fejet állítgatni. Néha a lézer
elmozdulhat az eredeti pozíciójából, főleg ha durván bánnak a
lejátszóval, de ez nem tartozik a szokásos karbantartási folyamatokhoz.

A DVD-k védelme és behelyezése

Csak
a középső részén vagy a szélén érintsd meg a lemezt. Ne érintsd meg a
fényes felületet a pattogatott kukoricától olajos ujjaiddal.

Ha
nem használod, tartsd őket a tokban. Ne hajlítsd meg a lemezt, amikor
kiveszed a tokból, és vigyázz arra, hogy ne karcold meg a korongot,
amikor a tokba vagy a lejátszó tálcájába teszed.

Győződj meg arról, hogy a lemez pontosan a helyén van, mielőtt becsukod a tálcát.

Tartsd
távol a lemezeket a radiátoroktól, fűtőtestektől, a forró felületektől,
a közvetlen napfénytől (az ablakban, vagy az autóban nagyon meleg
időszakban), a háziállatoktól, a kisgyerekektől, és más roncsoló hatású
dolgoktól. A DVD specifikáció azt ajánlja, hogy a lemezeket –20 és 50 °C között, 5-90%-os páratartalom mellett kell tárolni, és óránként 15 °C
alatt legyen a hőmérsékletváltozás. A mesterséges fény és az indirekt
napfény nincs hatással a gyári DVD-kre, mert ezek polikarbonátból,
polimer ragasztóból és fémből (általában alumínium vagy arany) állnak,
és ezek közül egyikre sincs jelentős hatással a megvilágítás. Az erős
megvilágítás hatással lehet az írható DVD-kre, az egyszer írható DVD-k
(DVD-R és DVD+R) fényérzékeny festékanyagot is tartalmazhatnak. A
mágneses mezők nincsenek hatással a DVD-kre, tehát nyugodtan tárolhatod a
lemezeidet a hangfalakon.

A DVD külső szélének zöld (vagy más)
színnel való megjelölése nincs hatással a kép- vagy hangminőségre. Az
adatok olvasása a gödrök interferenciáján alapul, amely a lézer
hullámhosszának 1/4-e lehet, a távolság pedig kevesebb, mint 165
nanométer. Egy festékpötty, ami több mint 3 milliószor távolabb van,
nincs hatással semmire.

A NIST készített egy egyoldalas és egy ötven oldalas útmutatót a lemezek kezeléséről.

A DVD tisztítása és javítása

Ha problémád van a lemez lejátszásával, akkor talán megoldhatod azt a lemez megtisztításával.

  • Ne használj erős tisztítóanyagokat, csiszolópapírt, oldószereket, savakat.
  • Egy
    puha, szöszmentes anyaggal sugárirányban (azaz a belső lyuktól
    egyenesen a lemez széléig) töröld meg a lemezt. Mivel az adatok
    körkörösen helyezkednek el a lemezen, a kis mikrokarcolások – melyeket a
    lemez tisztításakor jönnek létre (az anyagon található szemmel nem
    látható porszemek tulajdonképpen „vésőket” képeznek) – több hibajavító
    kódot érintenek, így kevésbé okozhatnak helyreállíthatatlan hibákat.
  • Ne használj sűrített levegőt, mert hideg lehet, és a hirtelen hőhatás nem tesz jót a lemeznek.
  • A
    makacs szennyeződéseket, a ragacsos anyagokat vízzel, gyengén szappanos
    vízzel vagy izopropil-alkohollal távolíthatod el. Legvégső esetben
    próbáld ki a mogyoróolajat. Hagyd a felületen egy percig, és utána
    töröld le.
  • A boltokban kaphatóak olyan termékek,
    amelyek a lemezek tisztítására használhatóak, és valamennyire megóvják a
    portól, az ujjlenyomatoktól és a karcolásoktól őket. A CD-k
    tisztítására használható termékek ugyanolyan jók, mint amelyeket
    kimondottan DVD-khez készítenek.

Ha a lemez tisztítása után
sem múlnak el a problémák, akkor lehet, hogy meg kell próbálnod egy vagy
több karcolás eltüntetését. Néha még a hajszálvékony karcolások is
hibákat okozhatnak, ha a teljes hibajavító (error correction – ECC)
blokkot érintik. Vizsgáld meg a lemezt, keresd meg a karcolásokat, és ne
felejtsd el, hogy a lézer az alsó feléről olvas. Alapvetően
kétféleképpen lehet javítani a karcolásokat: 1) töltsd ki vagy takard le
a karcolást optikai anyaggal; 2) csiszold le a karcolást. Rengeteg
bolti forgalomban kapható termék létezik, amelyekkel egyik vagy mindkét
művelet elvégezhető, de egyszerűbben is megoldhatod polírozó anyagokkal
vagy fogkrémmel. A trükk az, hogy úgy csiszold le a karcolást, hogy ne
karcold meg újra a lemezt. A kis csiszolt karcolások nagyobb sérülést
okozhatnak, mint egy nagy karcolás. A tisztításhoz hasonlóan, a
polírozást is sugárirányban végezd.

A könyvtárak, a kölcsönzők
illetve ahol sok lemezt kell megtisztítani, valószínűleg saját
polírozógépet vásárolnak, amelyek képesek újjávarázsolni a meglepően
sérült lemezeket is. Azt azonban ne felejtsd el, hogy az adatréteg a
DVD-n fele olyan mélyen van, mint a CD esetében, azaz a DVD-t csak fele
annyi alkalommal lehet újracsiszolni.

[1.40] Mi az a progresszív DVD lejátszó?

A
progresszív letapogatású DVD lejátszó a váltottsoros (480i
vagy 576i) – interlaced – képet progresszív (480p vagy 576p) képpé
alakítja, amelyet progresszív letapogatású kijelzőhöz (31,5 kHz vagy
több) lehet használni. A progresszív DVD lejátszók minden szabványos DVD
lemezzel működnek, de a legjobb eredmény a mozifilmeknél érhető el. A
függőleges felbontás jelentősen megnövekszik, a kép sokkal részletesebb,
filmszerű. Mivel minden számítógép progresszív letapogatású monitort
használ, ezért a DVD-s PC-k definíció szerint progresszív letapogatású
lejátszó (lásd 4.1 és 2.12).

Nagyon sokan összekeverik, hogy egy DVD videó progresszív vagy váltottsoros-e. Itt az igazi válasz: A
progresszív forrású videó (például ilyen a mozifilm) egy kockáját
általában két váltottsoros képpárként (ez a field – mező) kódolják a
DVD-n, és ezt a progresszív lejátszó újra összefésüli, így visszakapjuk
az eredeti progresszív képet.
Lásd a 3.8-at a váltottsoros és a progresszív letapogatás részletes magyarázatáért.

Progresszív
letapogatású kijelzőt kell használni ahhoz, hogy a progresszív
letapogatású lejátszó előnyeit teljes mértékben ki lehessen használni.
Azonban minden progresszív lejátszó rendelkezik váltottsoros kimenettel,
azaz a hagyományos TV-dhez is használhatod addig, amíg nem veszel egy
progresszív TV-t. (Lehet, hogy a lejátszó hátulján át kell váltani egy
kapcsolót a váltottsoros képhez).

A Toshiba fejlesztette ki az
első progresszív letapogatású lejátszót (SD5109, 800 dollár) 1998
közepén, de 1999 őszéig nem jelent meg másolásvédelmi okok miatt. A
Panasonic is kiadott egy progresszív letapogatású lejátszót (DVD-H1000,
3000 dollár) 1999 őszén. Azután sok más gyártó is kiadta saját
progresszív készülékét progresszíven alacsony áron (szándékos szóvicc).
Lehetőség van arra is, hogy egy külső sortöbbszörözővel a hagyományos
DVD lejátszó kimenetét progresszív letapogatásúra konvertáljuk. Minden
DVD-vel szerelt számítógép progresszív lejátszó, mert a monitorok
progresszív letapogatásúak, de a minőség változó. (Lásd 4.1 és 2.12)

A
váltottsoros DVD kép progresszív képpé való átalakítása nem egyszerűen
abból áll, hogy a két képkockát összeillesztjük. Alapvetően
háromféleképpen lehet a váltottsoros képet progresszívvé alakítani (ezt a
folyamatot deinterlacing-nek hívják):
1- Reinterleaving (weave-nek
– szövésnek – is hívják). Ha az eredeti videót progresszív forrásból
készítették (ilyen pl. a mozifilm), akkor a két mezőt újra össze lehet
állítani egy képkockává.
2- Line doubling (sorduplázás, bob-nak
is nevezik). Ha ez eredeti videót váltottsoros forrásból készítették,
akkor a két mező összeállítása mozgási hibát okoz (a hatás a zipzárra
hasonlít), ezért a mező minden sorát kétszer jelenítik meg a képen. A
jobb sorduplázók interpolációval készítenek új sorokat az alsó és
a felső sor kombinációjából. Maga a sorduplázó pontos meghatározása
eléggé homályos, mert az olcsó sorduplázók csak a bobra képes, míg a
drága sorduplázók (amelyek digitális jelprocesszort is tartalmaznak) a
weave-et is megvalósítják.
3- Field-adaptive deinterlacing. Ez
megvizsgálja az egyes képpontokat három vagy több mezőben, és a kép
egyes részein a weave, más részein a bob eljárást alkalmazza. A legtöbb
chip, ami ezt a módszert megvalósítja, 10000 dollárnál is drágább, de ez
a szolgáltatás a fogyasztói DVD lejátszókban is megjelenik.
4- És van egy negyedik módszer is, amit motion-adaptive
deinterlacing-nek neveznek. Ez megvizsgálja az MPEG-2 mozgási vektorait
vagy igen erőteljes képfeldolgozást végez, hogy megtalálja a mozgó
objektumokat, és ennek megfelelően választja ki a weave és bob
területeket a képen. A legtöbb rendszer, ami ezt megfelelően végzi
50.000 dollárnál is több kerül – eltekintve a kiváló, de már nem kapható
Chromatic Mpact2 chiptől.)

Alapvetően háromféle deinterlacing rendszer létezik:
1- Integrált.
Általában ez a legjobb, mert a deinterlacer egységet egybeintegrálják
az MPEG-2 dekóderrel, így megkapja az MPEG-2 flageket és analizálni
tudja a kódolt képet. Az elemzésnek megfelelően alkalmazza a bob vagy a
weave eljárást. A DVD-vel szerelt számítógépek általában ezt a módszert
használják.
2- Belső. A digitális képet az MPEG-2 dekóder
átadja a különálló deinterlacing chipnek. Ennek az a hátránya, hogy az
MPEG-2 flageket és a mozgási vektorokat nem tudja a elemezni a chip, és
így nehezebb megállapítani az eredeti formátumot és az ütemet. (Néhány
belső chip megkapja a repeat_first_field és a top_field_first flageket a
dekódertől, de a progressive_scan flaget nem.)
3- Külső. Az
analóg képet a DVD lejátszó egy különálló deinterlacernek
(sortöbbszörözőnek) vagy egy beépített deinterlacerrel rendelkező
kijelzőnek továbbítja. Ebben az esetben a képminőség egy kicsit
rosszabb, mert először analóggá, majd megint digitálissá, majd újra
analóggá kell alakítani. Azonban a high-end vetítőrendszereknél a
különálló sortöbbszöröző (amely méretezi, és a többféle letapogatási
sebességnek megfelelő interpolálja a képet) állíthatja elő a legjobb
képet.

A legtöbb progresszív DVD lejátszó egy belső deinterlacing
chipet alkalmaz, általában a Genesis/Faroudja-tól. Néhány olyan MPEG
dekódert tartalmaz, amely integrált deinterlacinggel is el van látva. A
Toshiba „Super Digital Progressive” lejátszói és a Panasonic progresszív
lejátszója például 4:4:4 chroma túlmintavételezést alkalmaz, ami egy
kicsit javítja a minőséget a DVD natív 4:2:0 formátumához képest. A
bővítőként használható deinterlacerek (mint például a Cinematrix és a MSB Progressive Plus) a már kapható lejátszókat progresszív kimenettel látják el. A Faroudja és a Silicon Image (DVDO) és a Videon (Omega) sortöbbszörözők pedig külső deinterlacerként használhatóak.

A progresszív DVD lejátszónak el kell döntenie, hogy a képnél sortöbbszörözést (bob) vagy reinterleave (weave) eljárást
alkalmazzon. Ha a reinterleave módszert alkalmazza (mert az eredeti
videó mozifilm volt), akkor az
NTSC DVD-lejátszónak azt is meg kell állapítania, hogy a film 24
(film) vagy 30 képet (TV) tartalmaz-e másodpercenként. A 2-3 pulldown
trükk nem alkalmazható a képkockák több mezőre való szétosztásához,
ezért a mozgási hibák zavaróbbak lehetnek, mint a váltottsoros videónál.
A feloldható részletek növelése viszont pótolja ezt. A fejlett
progresszív lejátszók – ilyen pl. a Princeton PVD-5000 és a DVD-s
számítógépek – úgy tudják megoldani ezt a problémát, hogy a kijelzőt a
24 Hz többszörösével (pl. 72 Hz, 96 Hz, stb.) frissítik.

A
progresszív készüléknél nehézséget jelenthet az olyan videóanyag,
melynek nem pontos az ütemezése (pl. megvágták a váltottsoros videót,
vagy a rossz mezőket eltávolították a kódolás során, vagy a videó
sebességét a hangsávhoz igazították, stb.). Sokszor a DVD-ket rossz
MPEG-2 flagekkel kódolják. Ezt az reinterleavernek fel kell ismernie, és
meg kell oldania a problémát. Néhány esetben lehetetlen megállapítani,
hogy egy képsor 30 képkockás váltottsoros, vagy 30 képkockás progresszív
videó. Például az Apollo 13-ról készített dokumentumfilm váltottsoros, de úgy van kódolva, mintha progresszív lenne. Hasonlóan hibásan kódolták a Titanicot, az Austin Powers-t, a Fargot, a More Tales of the City-t, a Galaxy Quest előzetesét, és a The Big Lebowski werkfilmjét.

Az
egyik probléma az, hogy a progresszív bemenettel rendelkező TV-k egy
része nem engedi a méretarány megváltoztatását — azt feltételezik, hogy
minden progresszív kimenet anamorf. Ha nem anamorf jelet (4:3) kapnak
ezek a készülékek, akkor is szétnyújtják a képet. Mielőtt DTV-t
vásárolnál, győződj meg arról, hogy a progresszív bemenet használatakor
is lehetővé teszi a méretarány változtatást. Vagy vegyél olyan
lejátszót, amely tartalmaz méretarány vezérlést (aspect ratio control).
Ez “bekeretezi” a 4:3 arányú képet egy 16:9 téglalappal a kép
vízszintes összenyomásával, és az oldalakra fekete csíkokat helyez. Az
átméretezés miatt rosszabb lesz a képminőség, de legalább megoldja a
problémát.

A korai DVD-s számítógépek nem túl jól jelenítették meg
a progresszív DVD-ket, és a progresszív lejátszók első generációi is
némileg csalódást okoztak. De a technika fejlődik, és ahogy a DVD
fejlesztők körültekintőbben figyelnek a jó progresszív megjelenítésre,
valamint ahogy egyre több progresszív megjelenítő lesz az otthonokban,
úgy az élmény is kétségtelenül jobb lesz, és a házimozik egyre közelebb
kerülnek a valódi mozikhoz.

További részleteket olvashatsz a progresszív videoról és a DVD-ről  a Secrets of Home Theater and High Fidelity 5. fejezetében, lejátszó összehasonlításokat és kiváló DVD tesztsorozatot is találsz itt.

[1.41] Az X lemez miért nem működik az Y lejátszóval?

A
DVD specifikáció összetett, és nyitottan értelmezhető. A DVD-Video
készítése is elég bonyolult. Mint a legtöbb új technológiánál, itt is
vannak kompatibilitási problémák. A DVD-Video szabvány alapvetően nem
változott az 1996-os véglegesítés óta, de sok lejátszó nem megfelelően
támogatja. A lemezek a fejlesztő készletek fejlődésével egyre
bonyolultabbak lesznek, ezért az újabb lemezek gyakran fedik fel a
lejátszókban rejlő tervezési hibákat. Néhány lemez furcsán viselkedik,
vagy néhányat egyáltalán nem lehet lejátszani. Valamikor a gyártók meg
tudják oldani a problémát a lejátszó frissítésével (lásd 1.47).
Más esetekben lemezt kell újra elkészíteni a fejlesztői hiba
kijavításához, vagy ahhoz, hogy egy lejátszó hibáját elfedjék. A hibát
okozhatnak a sérült, hibás lemezek vagy a hibás lejátszók is.

Ha problémáid vannak egy lemez lejátszásával, próbáld ki a következőket:

  1. Ellenőrizd az alábbi listát, hátha ez már egy ismert probléma. Nézd meg a DVD Review filmlistáját (Film Vault) is és az InterActual technikai támogatást nyújtó oldalát. Keress a hírcsoportokban a Google-nál.
  2. Próbáld
    meg többször is lejátszani a lemezt. Ha nem pontosan ugyanazt a hibát
    tapasztalod minden esetben, akkor lehet, hogy a lemez sérült vagy hibás.
    Győződj meg arról, hogy a lemez nem piszkos vagy karcos (lásd 1.39).
  3. Próbáld
    ki a lemezt egy másik lejátszóban. (Látogasd meg a barátodat vagy a
    közeli műszaki boltot.). Ha lemezt hibátlanul le lehet játszani egy
    másik készülékkel, akkor valószínűleg a te lejátszóddal van baj. Vedd
    fel a kapcsolatot a lejátszód gyártójával a firmware frissítéséhez. Vagy
    ha nem régen vetted a készüléket, akkor visszaviheted és kicserélheted
    egy másikra.
  4. Szerezz be a lemezből egy másik példány
    és próbáld ki. Ha a probléma nem jelentkezik, akkor az első lemezed
    valószínűleg hibás vagy sérült volt. Ha a lemez több példánya is hibásan
    működik több lejátszóban is, akkor valószínűleg egy rosszul elkészített
    lemezről van szó. Vedd fel a kapcsolatot a disztribútorral vagy a
    stúdióval és kérj egy javított lemezt.
  5. Ha egy írható (R/RW) lemezről van szó, akkor lehet, hogy a lejátszód nem kezeli azt (lásd 4.3.1)

Más DVD és házimozi problémákkal keresd fel a Doc DVD oldalt, vagy a DVD Digest Technikai támogatás oldalát. Ha Samsung 709 lejátszód van, akkor nézd meg a Samsung 709 FAQ-t. A számítógépes DVD-k hibáiról lásd a 4.6-ot. A Dell Inspiron 7000 DVD Movie List az Inspiron gépekkel kapcsolatos problémákról ír.

Az
alábbi táblázatban azokat a problémákat találod, melyeket a GYIK
olvasói jelentettek. A GYIK készítője nem ellenőrizte ezeket az
állításokat, és nem felel azok pontosságáért. Kérlek, írj, ha olyan (más által megerősített) hibát találtál, ami itt nem szerepel.

Kiadvány

Lejátszó

Hiba

Megoldás

Néhány Polygram kiadvány Korai Toshiba és Magnavox modellek Nem tölti be vagy lefagy A Toshiba szervízközpontjaiban elérhető a frissítés
néhány Central Park Media (anime) kiadvány The Matrix-nál előforduló hibákhoz hasonló jelenségek
Minden többrégiós lemez Sok JVC modell Visszautasítja a lemezt
RCE kiadványok (lásd 1.10) Fisher DVDS-1000,  Sanyo DVD5100 Világtérkép és “only plays on non-modified players” üzenet Vedd fel a kapcsolatot a Sanyo/Fisher technikai támogatásával
The Abyss, SE korai Toshiba modellek A 2. lemez nem töltődik be vagy lefagy a frissítés elérhető a Toshiba szerviz központjaiban
Sok olcsó lejátszó Ismétli a jeleneteket A lejátszó nem jól kezeli a láthatatlan elágazásokat, szerezd be a frissítést a gyártótól
Apex AD-600A Kétszer játssza le a jeleneteket Vedd fel a kapcsolatot az Apex-szel a frissítésért
AI (PAL, 2. régió) Wharfdale 750 nem játssza le
Akira SE Pioneer DV-37, DV-737, DV-525 néhány helyen lefagy ugord át a problémás helyeket a gyorskereséssel
Aliens 20th Anniversary Edition Pioneer DV-S737 a képminőség romlik a rétegváltás után
American Beauty (Awards Edition) Toshiba SD-3108, Philips DVD805 nem töltődik be szerezd be a frissítést a gyártó szerviz központjából (Toshiba firmware 3.30 vagy újabb szükséges)
American Pie Philips 940 Lefagy a rétegváltásnál (1:17:09)
Any Given Sunday Pioneer Elite DVL90 nem töltődik be elérhető a frissítés a Pioneer szerviz központjában
Arlington Road Lásd Cruel Intentions
Armageddon Panasonic A115-U és A120-U nem töltődik be Húzd ki a lejátszót amikor bent van a lemez, majd dugd be és kapcsold be
Avenger’s TV series (A&E) Toshiba SD-3108 lefagy a lejátszó a frissítés elérhető a Toshiba szerviz központjaiban
Philips 930, 935 nem töltődik be vedd fel a kapcsolatot a Philips-szel egy firmware frissítésért
Back to the Future Trilogy (4. régió) néhány lejátszó az “anekdota” feliratok nem helyesen jelennek meg
Bats Apex AD 600A nem töltődik be vedd fel a kapcsolatot az Apex-szel a frissítésért
Big Trouble in Little China Special Edition Panasonic SC-DK3 nem töltődik be Húzd ki a lejátszót amikor bent van a lemez, majd dugd be és kapcsold be
The Blair Witch Project néhány Toshiba lejátszó Nem jól játssza le a frissítés elérhető a Toshiba szerviz központjaiban
Bruce Springsteen: Live in Barcelona néhány lejátszó a menü nem működik vagy a turné dokumentumfilm nem indul el hívd a Sony Picturest a 800-255-7514-es számon a lemez új verziójáért
Cheers, 2. szezon Apex AD-3201 nincs hang
Cruel Intentions néhány JVC és Yamaha lejátszó Az első kiadás elrontja a szülői beállításokat, így más lemezeket nem lehet lejátszani állítsd alaphelyzetbe a lejátszót vagy szerezd be a lemez javított változatát vagy állítsd a szülői országkódot AD-re 8888-as jelszóval
Deep Blue Sea The Matrix-nál előforduló hibákhoz hasonló jelenségek
Dinosaur sok
lejátszó (JVC-XV501BK, Philips DVD781 CH, Pioneer DV-737/ DV-37/ DV-09/
DVL-919/ DV-525/ DVL-90/ KV-301C, Sony 7700, Panasonic A300, Toshiba
SD-3109, RCA 5220, Denon DVD 2500, Magnavox DVD502AT Toshiba 2109/3109,
JVC XV-D2000/XV-D701 Oritron DVD600/DVD100, Sylvania DVL100A, és mások)
nem töltődik be, kidobja a lemezt, lefagy, kihagyások, lassú menük, nem lehet leállítani/tekerni, hangkimaradások Fejlesztési hiba — vedd fel a kapcsolatot a Disney-vel a cserelemezért (lásd még a Disney The Kid kiadványát alább)
Disney’s The Kid sok lejátszó (Apex 600AD, Philips 711, Pioneer DV-737, RCA, és mások) kihagyások, kidobja a lemezt, fagyások, kék csíkok a képen Fejlesztési
hiba — vedd fel a kapcsolatot a Disney-vel a cserelemezért; (megoldás a
Philips lejátszón: rakd a lemezt a tálcára, ne csukd be a tálcát, nyomd
meg az “1”-est a távirányítón az 1. fejezethez való ugráshoz)
Dragon’s Lair Toshiba SD-2109/3109 (1999 közepe előtt) többféle a frissítés elérhető a Toshiba szerviz központjaiban
A legtöbb Samsung, Aiwa többféle vedd fel a kapcsolatot a Samsunggal (800-726-7864) vagy az Aiwa-val firmware frissítésért
Enigma-2002 Toshiba SD-4700 nem játssza le
The Godfather Collection, bónusz lemez Néhány lejátszó különböző problémák frissítsd a lejátszódat vagy szerezz be egy új lemezt a Paramounttól (a javított lemez megkerüli a lejátszó hibáit)
Entrapment JVC, Sony 850 lefagy vedd fel a kapcsolatot a JVC-vel firmware frissítésért
Sigma Hollywood Plus lásd The World Is Not Enough
Everything, Everything (Underworld) Toshiba SD3108 és SD3109 nem töltődik be a frissítés elérhető a Toshiba szerviz központjaiban
Evolution Sok számítógépes DVD lejátszó szoftver nem játssza le vedd fel a kapcsolatot a stúdióval a lemez új változatáért
Finding Nemo Pioneer DV-563AS pixelezettség néhány jelenetben (főleg a Tengeri Teknősnél)
Galaxy Quest A legtöbb Samsung lejátszó Lefagy a 7. fejezetnél vedd fel a kapcsolatot a Samsunggal (800-726-7864) firmware frissítésért
Girl, Interrupted Apex AD-600A a Features menübe lép, nem játssza le a filmet nyomd meg a Resume (Folytatás) gombot a távirányítón, a Smart-hoz van frissítés
Gladiator Toshiba SD3108/SD3109, Wharfedale DVD 750, más lejátszók nem töltődik be vedd fel a kapcsolatot a stúdióval a lemez új változatáért
Good Will Hunting Apex AD-3201 nem játssza le a hangkommentárt vedd fel a kapcsolatot a stúdióval a lemez új változatáért
Idle Hands Lásd Cruel Intentions
In the Heat of the Night Pioneer Elite DVL-90 nem játssza le
In Too Deep Toshiba SD-5109 nem játssza le a Dolby Digital hangot, kivéve ha a PCM (a videoklip) felvételt lejátszák
Independence Day Toshiba SD3108 és SD3109 nem töltődik be a frissítés elérhető a Toshiba szerviz központjaiban
Philips DVD805 és DVD855 nem töltődik be Kérd a frissítést a Philips-től
Sok olcsó lejátszó Ismétli a jeleneteket A lejátszó nem jól kezeli a láthatatlan elágazásokat, szerezd be a frissítést a gyártótól
Insomnia Toshiba SD1700 akadozik és lefagy
The Last Broadcast GE 1105P nem töltődik be
The Last Of the Mohicans Lásd The World Is Not Enough
The Lord of the Rings: The Two Towers, Extended Edition Aiwa XD-DV370 a 3-as és 4-es lemezt nem lehet lejátszani vedd fel a kapcsolatot az Aiwa-val
Lord Peter Wimsey: The Nine Taylors Yamaha DVD-C900 a 2-es lemez nem töltődik be, vagy lefagy a menüben
Lost In Space Sharp lefagy
Creative DXR3 lefagy, hangszinkron hiba Töltsd le a frissített drivereket
The Man With The Golden Gun Néhány első generációs lejátszó, sok szoftveres lejátszó Hibás a kép a rétegváltás után Valószínűleg fejlesztési hiba
The Matrix Többféle lejátszó Többféle hiba A részletek az InterActual technikai támogatás oldalán olvashatóak (a GE 1105-P 940 vagy kisebb sorozatszámú változatához szerezd be a frissítést a GE-től; lásd a Samsung 709 FAQ-t)
Mission Impossible II Toshiba SD-3108 nem töltődik be szerezd be a frissítést a gyártó szerviz központjából
Mission to Mars Toshiba SD-3108 nem töltődik be szerezd be a frissítést a gyártó szerviz központjából
Monsters Inc. Többféle lejátszó lefagy a film végénél lejátszó hibának tűnik — érdeklődj a lejátszó frissítés iránt; lehet, hogy a Disney újra kiadja
The Mummy Philips 930, 935 nem töltődik be
The Mummy Returns Zenith DVD 2200 A kép balra vagy jobbra  el van csúszva a bonusz lemezen
The Patriot Apex AD 600A Nem játssza le a lemezt vedd fel a kapcsolatot a Apex-szel frissítésért (a Resume gomb megnyomása is segíthet)
JVC XV-511BK nem töltődik be vedd fel a kapcsolatot a JVC-vel a frissítésért
Planet of the Apes Toshiba SD-2109 a PIP szolgáltatás akviziálódik és lefagy, amikor harcol a két majom generális
The Perfect Storm Toshiba SD-3108 nem töltődik be szerezd be a frissítést a gyártó szerviz központjából
Saving Private Ryan Minden lejátszó Torz kép (piszok, felvillanások)  a parti jelenetnél a 4. fejezet végén Ez egy szándékos kameratrükk a filmben. Ne vidd vissza a lemezt.
Scary Movie Creative Encore 12x, GE 1105P Lefagy az FBI figyelmeztetésnél Próbáld meg átugrani az FBI figyelmeztetését; keresd meg a Creative-ot a hibajavításért
The Simspons; The Complete Second Season Yamaha DVD-C900 néhány speciális extra a 4-es lemezen a lejátszó lefagyását okozza
The Sixth Sense Sigma Hollywood Plus MMSYSTEM275 hiba Várd meg a Sigma szoftverfrissítését
Sleepy Hollow néhány Toshiba lejátszó Nem jól játssza le a frissítés elérhető a Toshiba szerviz központjaiban
Snow White Windows 2000 és Windows XP Nem játssza le a filmet A javítás letölthető a Microsofttól
Space Ace lásd Dragon’s Lair
Stargate SE Magnavox 400AT lefagy a rendezői kommentárnál
Stuart Little Apex AD-600A, Shinco 2120, Smart DVDMP3000, más lejátszó Nem mutatja a menüt Nyomd meg a Resume gombot a távirányítón; frissítés elérhető a Smart-nál
The Three Kings LG DVD-2310P Nem játssza le az extrákat
The World Is Not Enough Sigma Hollywood Plus MMSYSTEM275 hiba Várd meg a Sigma szoftverfrissítését. Lehet, hogy nem a megfelelő régióban játszod le a lemezt.
The World Is Not Enough (region 2) Philips 750 Akadozik és lefagy Valószínűleg hibás a lejátszó; az 1-es régióban megjelent változat jó
Tomorrow Never Dies Sharp 600U
Bush DVD2000
Lefagy a lejátszó, nem töltődik be
Universal Soldier Wharfedale 750 a 30. fejezet után széttöredezik a kép Valószínűleg hibás a lemez
Wild Wild West Samsung DVD 709; Philips 930, 935; GE 1105P nem töltődik be vedd fel a kapcsolatot a Samsunggal (800-726-7864), Philips-szel, vagy GE-vel a firmware frissítésért
You’ve Got Mail Többféle lejátszó Többféle probléma Részletek az InterActual technikai támogatás oldalán

[1.42] Hogy működik a szülői ellenőrzés és a kategorizálás funkció?

A
DVD olyan szülői beállítási lehetőségekkel rendelkezik, amely
megakadályozza a lemez lejátszását, vagy ugyanazzal a lemezzel a film
másik változatát vetíti. A lejátszókat (ideértve a PC-s szoftveres
lejátszókat is) a képernyőn megjelenő menü segítségével lehet beállítani
egy bizonyos korhatárra. Ha a lemez kategóriája ennél a korhatárnál
magasabb, akkor a készülék nem játssza le a filmet. Néhány esetben a
lemez különböző műsorai különböző kategóriába esnek. A korhatár
beállítását jelszóval is le lehet védeni.

A lemezt úgy is el lehet
készíteni, hogy a film más-más változatát vetítse le a korhatár
beállítástól függően. A DVD láthatatlan elágazás szolgáltatásának
segítségével a kifogásolható jeleneteket automatikusan átugorja a
lejátszó, vagy más jelenetekkel helyettesíti azokat. Ehhez a lemezt
nagyon körültekintően kell elkészíteni, hogy az alternatív jelenetek és
az elágazási pontok ne szakítsák meg a hangsáv folyamatosságát. Nincs
olyan szabvány, ami alapján azonosítani lehetne az ilyen
multi-korhatáros lemezeket.

Sajnos nagyon kevés multi-korhatáros
lemez készül. A hollywoodi stúdiók nincsenek meggyőződve arról, hogy
olyan nagy igény van erre, ami indokolná a rengeteg pluszmunkát (extra
jelenetek felvétele, extra hangok felvétele, új jelenetek szerkesztése,
elágazási pontok elhelyezése, a hangsáv szinkronizálása, az új verziók
eljuttatása az MPAA ellenőreinek, az olyan lejátszók kezelése, melyek
nem jól kezelik a korhatár-elágazásokat, és még sok minden más). Ha ez a
szolgáltatás fontos a számodra, jelezd a stúdiók felé. A DVD File-nál
megtalálhatóak a stúdiók címei, és van egy Studio and Manufacturer
Feedback (Visszajelzés a stúdiónak és a gyártóknak) fórum a Home Theater Forum oldalán. Érdekes lehet még a Viewer Freedom oldala is.

Multi-korhatáros lemezek: Kalifornia, Crash, Damage, Embrace of the Vampire, Poison Ivy, Species II.
A legtöbb esetben ezek a lemezek vágatlan vagy nem kategorizált
intenzívebb változatai az eredeti moziverziónak. Történet elágazást
tartalmazó lemezek (nem mindig észrevehetetlen) az alábbi filmek
rendezői vagy speciális változata: Dark Star, Stargate SE, The Abyss, Independence Day, Terminator 2 SE (2000-es kiadás). Lásd még a Brilliant Digital oldalát.

A
másik lehetőség az, olyan szoftveres lejátszót futtatsz a számítógépen,
amellyel speciális lejátszási listát lehet készíteni. Ebben a listában
meg lehet adni, hogy melyik jelenetet hagyja ki vagy hol vegye le a
hangot a szoftver. A lejátszási listákat el lehet készíteni az összes
olyan DVD filmhez, amely nem kezeli a szülői beállításokat. A ClearPlay
tűnik a legsikeresebb terméknek ezen a téren. A Cine-bit DVD Player nevű shareware program képes volt erre, de azután hirtelen visszavonták a Nissim jogi lépéseitől félve. Egy kanadai cég – a Select Viewing – kiadott egy programot, amellyel szabályozható a DVD lejátszása a PC-n. Néhány más projekt is körvonalazódni látszik.

Egy újabb lehetőség a TVGuardian
használata. Ezt az eszközt a DVD lejátszó és a TV közé kell
csatlakoztatni, és így képes kiszűrni a trágár, vulgáris szövegeket. A
doboz „elolvassa” a feliratokat, és automatikusan leveszi a hangot
valamint más szavakkal helyettesíti a kifogásolt kifejezéseket. (A
jelenlegi eszközök nem működnek a digitális hangkimenettel, és nem
működnek azokkal a DVD-kel, amelyek nem tartalmaznak NTSC Closed
Captiont.)

[1.43] Melyik lemezen találok több kameraállást?

A
DVD iparban van egy eufemizmus, miszerint a „több kameraállást
tartalmazó lemezek” – a megfelelő hanghordozással társítva –
felnőtteknek szánt lemezeket jeleznek. Akárhogy is van, a több ezer
pornólemeztől eltekintve nem sok DVD tartalmaz több kameraállást, mert
pluszmunkát igényel, és korlátozza a lejátszási időt (egy szegmens
eltárolása két nézettel kétszer annyi helyet foglal a lemezen).

A
Short Cinema Journal vol. 1 az első között használt több kameraállást a
„Big Story” animációs filmben, ami elérhető a DVD Demystified bemutató lemezének első változatában is. Az Ultimate DVD (Gold vagy Platinum) is egy olyan bemutató lemez, ami tartalmaz példákat a több kameraállásra. A King Crimson: Deja Vroom nagyon jó kameraállásokat tartalmaz, lehetővé teszi, hogy ráfókuszáljunk bármelyik zenészre. Több nézetet tartalmazó lemezek: Dave Matthews Band: Listener Supported, Metallica Cunning Stunts, Sarah McLachlan Mirrorball. Néhány film is tartalmaz ilyen jelentetet, pl. Detroit Rock City (KISS video), Ghostbusters SE, Mallrats, Suicide Kings, Terminator 2 SE, és a Tomorrow Never Dies SE
is rendelkezik ilyenekkel az extrák között. Néhány lemez, főleg a Buena
Vista kiadványai, a kameraállás funkciót arra használják, hogy a
stáblistát a kiválasztott nyelven jelenítsék meg (ilyenkor a kameraállás
gombot le is tiltják).

A DVD File kibővített keresésével vagy más oldalak kereshető adatbázisával kaphatsz egy részleges listát a több kameraállást tartalmazó lemezekről (lásd 1.6).

[1.44] Rakhatok címkét vagy mágneses csíkot a lemezekre?

A
téglalap alakú címkék és csíkok alkalmazása veszélyes, mert megbontják a
lemez egyensúlyát, és hibát okozhatnak, sőt, a lejátszó is megsérülhet,
főleg, ha leszakadnak a lemez forgása közben. A nyomás érzékeny
ragasztók egy idő múlva eleresztenek, ezért elképzelhető, hogy a címkék
néhány év múlva elvesznek. A könyvtárak és a DVD kölcsönzők gyakran fel
szeretnék címkézni lemezeiket, vagy biztonsági okokból mágneses csíkot
szeretnének ráragasztani, viszont az a legjobb, ha egyáltalán nem
használsz matricákat, de ha mindenképpen szükséges, akkor használj gyűrű
alakúakat, amelyeket a lemez teljes felületére fel lehet ragasztani. Ha
a kör alakú címke nem akadályozza a lejátszót a lemez megfogásában,
akkor minden rendben. Ha nem kör alakú címkét választasz, akkor próbáld
meg minél közelebb ragasztani a lemez közepéhez, így lesz a legkisebb az
egyensúlybeli eltérés. Segíthet, ha a címkével szemben is ragasztasz
egy másik matricát. A címke használata helyett jobb, ha filctollal a
tiszta (nem a tükröző) felületre írunk, bár nem sok helyünk van az
írásra. Csak a belső, a középponttól számított 44 mm-en belüli területre
írj. A külső területre kockázatos írni, mert a tinta roncsolhatja a
védőréteget, és megsértheti az alatta levő adatréteget.

A legtöbb
esetben jobb megoldás a biztonság érdekében egy olyan tok alkalmazása,
melyet csak speciális eszközzel lehet felnyitni a regisztrációnál vagy
az ellenőrző számlálónál. A vonalkódokat, matricákat és a biztonsági
csíkokat pedig a tokra lehet tenni, így nem veszélyeztetjük a lemezeket
(és a lejátszókat). Ez különösen a kétoldalas lemezeknél jó, ahol nincs
hely a matricáknak.

Léteznek az írható CD-khez és DVD-khez teljes
méretű, kör alakú címkék, de ezek is okoztak már problémákat. A DVD-ROM
meghajtók egyre gyorsabbak, és a címke miatt előforduló lemez
instabilitás olvasási hibákat okozhat. Egy jobb (de drágább) megoldás,
ha egy tintasugaras lemez nyomtatót (IMT, Odixion, Primera, Rimage, Trace Affex) és nyomtatható felületű lemezeket használsz.
Néhány meghajtó támogatja a HP LightScribe technológiáját, amellyel ha a
szoftvered támogatja a LightScribe-ot, és speciális LightScribe lemezt
használsz fényérzékeny címkével, akkor az írás után a lemezt megfordítva
címkét lehet “égetni” a lemezre.

[1.45] Mi a különbség a Closed Captions feliratok és a subtitle feliratok között?

A
Closed Caption (CC) egy szabványos módszer az NTSC televíziós jelbe
történő szövegkódoláshoz. A szöveget meg lehet jeleníteni a TV-n egy
beépített vagy egy külső dekóder segítségével. Minden 13 colnál nagyobb
amerikai TV-be 93 óta be van építve a Closed Caption dekóder. A Closed
Caption lehet DVD-n, videókazettán, TV műsorban, kábel TV-n, stb.

Bár a caption és a subtitle kifejezés definíciója hasonló, a caption általában az olyan képernyőn megjelenő feliratra használják, amit a halláskárosultak számára készítettek, míg a subtitle
a dialógus egyenes átírása vagy fordítása. A caption-t általában a
beszélő személy alá helyezik, és a hangok (pl. lövések, ajtócsapódás)
valamint a zene leírására is használják. A Closed (zárt) caption-öket nem lehet addig látni, amíg a néző nem aktiválja. Az Open (nyílt) caption-öket mindig látjuk, ilyenek például Magyarországon a feliratos filmek a TV-ben illetve a videokazettákon.

A
Closed Caption-öket a DVD-n az MPEG-2 videójel speciális
adatcsatornájába kódolják, és automatikusan megkapja a TV. Be és ki
lehet kapcsolni őket a DVD lejátszó segítségével. A subtitle feliratok
viszont alképek (subpicture), azaz teljes képernyős grafikai elemek
(lásd a 3.4-et a technikai részletekért). A
maximálisan 32 alképet tartalmazó sávból egyet lehet bekapcsolni, és így
láthatóvá válik a felirat vagy a grafika a videó fölött (a PC-s
szoftveres lejátszók egy része már egyszerre több feliratot is meg tud
jeleníteni – a ford. megjegyzése). Az alképek segítségével is
lehet caption-öket készíteni. Az NTSC Closed Caption és a subtitle
megkülönböztetésére az ilyen alképként létrehozott caption-t „captions
for the hearing impaired” (feliratok a hallássérülteknek) jelzéssel
látják el.

Ha még mindig bonyolult, akkor csak fogadd meg ezt a
tanácsot: A Closed Captions előhívásához nyomd meg a CC gombot a TV
távirányítóján. A normál vagy a hallássérülteknek készített feliratok
előhívásához használd a felirat gombot a DVD távirányítóján, vagy
használd a lemez menüjét. Ne kapcsold be mindkettőt egyszerre, mert
takarni fogják egymást. Ne felejtsd el, hogy nem minden DVD tartalmaz
Closed Captions-t vagy feliratot, illetve néhány DVD lejátszó egyáltalán
nem képes a Closed Captions-t előállítani.

A DVD File-nál található Guide to DVD Subtitles and Captioning-ben (Útmutató a DVD feliratokhoz és caption-ökhöz), Gary Robinson Caption FAQ-jában és Joe Clark DVD Accessibility-jében
további részleteket olvashatsz a Closed Captions-ről. Ne felejtsd el,
hogy a DVD nem támogatja a PAL Teletext-et, ami a Closed Captions sokkal
fejlettebb európai megfelelője.

(A fentiek csak az amerikai NTSC
szabványra vonatkoznak, azaz az európai lemezeken és TV műsorokban
felesleges Closed Captions-t keresni, és a TV távirányítóján sem
találunk CC gombot. – a ford. megjegyzése)

[1.46] Mit jelentenek a „D” kódok a kettes régióban megjelenő lemezeken?

Néhány
Warner, MGM és Disney lemezen „D1” disztribúciós zóna szám szerepel. A
„D1” azt jelenti, hogy csak az Egyesült Királyságban jelent meg az adott
lemez. Ezeken általában csak angol hangsáv van, és érvényesül a BBFC
cenzúrája. A „D2” és a „D3” azokon a lemezeken szerepel, melyek nem
jelentek meg az Egyesült Királyságban és Írországban. Ezek általában a
filmek vágatlan vagy kevésbé vágott változatai. A „D4” jelöli azokat a
lemezeket, melyeket az összes európai országban (kettes régió) és
Ausztráliában/Új-Zélandon (négyes régió) is forgalmaznak.

[1.47] Mi az firmware és miért kell nekem frissíteni?

A
DVD lejátszók tulajdonképpen egyszerű számítógépek. Mindegyik
rendelkezik egy szoftverrel, amely a lemez lejátszását vezérli. Mivel a
programot egy chip tárolja, ezért firmware-nek nevezik. Néhány lejátszó
hibás programmal kerül forgalomba, és ezek néhány DVD-t rosszul
játsszanak le. Az ilyen hibák javításához vagy a népszerű lemezek
fejlesztői hibáinak megkerüléséhez a firmware chipet ki kell cserélni.
Ezt általában a gyártó szervizközpontjában végzik el, bár néhány
lejátszót egy CD behelyezésével is lehet frissíteni. Lásd az 1.41-et a kompatibilitási problémákról.

[1.48] Van olyan lemez, amely segít videó-rendszerem tesztelésében, beállításában és bemutatásában?

Néhány
lemezt kifejezetten a teszteléshez és a kép valamint a hang
visszajátszásának optimalizációjához készítettek. Néhány a DVD speciális
szolgáltatásait mutatják be.

  • AVIA Guide to Home Theater, Ovation Software (átfogó kép és hang tesztminták és beállítási segédletek)
  • Video Essentials, Joe Kane Productions (az eredeti rendszeroptimalizáló lemez a mestertől)
  • Ultimate DVD sorozat, Henninger Interactive (bemutatja a DVD jó néhány szolgáltatását, plusz demó anyagok)
  • DVD Demystified demo disc (szinte minden DVD szolgáltatást bemutat, plusz demó anyagok)

Van néhány olyan film, amellyel különösen jól be lehet mutatni a DVD kép- és hangminőségét:

  • Dinosaur: A közvetlen digitális DVD transzfer éles, tiszta képet eredményezett, jók a basszusok a lépéseknél és a harcoknál.
  • The Eagles: Hell Freezes Over – kiemelkedő 5.1-csatornás zene (csak a DTS, a Dolby Digital sávok kétcsatornásak) .
  • The Fifth Element – kiváló kép, főleg a sivatagi jeleneteknél a hang is kiváló.
  • Gladiator – megdöbbentő térhatású hang brilliánsan kevert hangszerelés.
  • O Brother, Where Art Thou – Gyönyörű színek és hihetetlen részletesség (nézd meg a borostákat), jó árnyékok.
  • Terminator 2: Judgment Day (Ultimate Edition) – kiváló kép az árnyékoknál és a vörös színeknél, nagy kiterjedésű hang.
  • Toy Story 2 – A tökéletes, teljesen digitális DVD transzfer éles, gazdag képet eredményezett, a hangok pontosan vannak elhelyezve.
  • U-571 – Intenzív térhatású hangok. Földrengető basszus, amely nagyon jó mélynyomó demó.

Az ISF DVD citations rendelkezik egy listával, ahol a legjobb példákat gyűjtötték össze.

[1.49] Mit jelent a Sensormatic és a Checkpoint?

A
Sensormatic és a Checkpoint két bolti biztonsági rendszer. A kis
fémjelet a DVD csomagolásába teszik, és ez aktivál egy riasztót a
kijáratnál, ha a nem kapcsolták ki ezt a bizonyos jelzőt. A jelzőt még a
gyártás során teszik bele a csomagolásba, tehát nem a boltban kerül
bele. Ez forrás jelölésnek nevezik.

[1.50] Mi az a Superbit, Infinifilm és a többi DVD változat?

Csak
egyetlen DVD-Video szabvány van. Azonban a DVD-Video formátumon belül
nagy a mozgástér, többféleképpen is elkészíthető egy lemez. A különböző
stúdiók más-más márkanevekkel jelölik a fejlett szolgáltatások bizonyos
implementációit. Az egyes variációkban nincs semmi rendkívüli, csak az,
hogy a stúdiók rengeteg időt töltenek azzal, hogy jól működjön, és hogy
reklámozzák azt. Ezeknek a fejlett DVD-knek minden lejátszón működniük
kell, de több lejátszó hibát fednek fel, mint a hagyományos lemezek
(lásd 1.41).

A Superbit DVD-k  – a
Columbia TriStar-tól – nagyobb adatátviteli sebességet használnak a
képhez, így javítják a kép minőségét. A kiegészítő hangsávok és a többi
extra lemarad a lemezről, hogy elég hely legyen a több képadathoz és a
DTS hangsávhoz. A legtöbb esetben a különbség minimális, de jobb élményt
nyújt a high-end lejátszókon és a progresszív megjelenítőkön. Lásd a superbitdvd.com-ot a marketing rizsáért.

Az Infinifilm DVD-k
a New Line-tól – lehetővé teszi, hogy a filmet kis beugró ablakokkal
lássák el, amely az extra tartalmakhoz (interjúk, kulisszák mögötti
felvételek, vagy történelmi információk) vezetnek. Lásd az infinifilm.com-ot a reklámért.

[1.51] Nem tudom a lejátszóm szülői felügyelet jelszavát. Mit csináljak?

A legtöbb lejátszó lehetővé teszi, hogy bizonyos korhatáros lemezeket lezárj (lásd 1.42).
A korhatár szintjét egy jelszó védi, így a gyerekek (vagy a házastárs)
nem tudja megváltoztatni. Ha nem tudod a jelszót, néhány filmet nem
fogsz tudni lejátszani. Elképzelhető, hogy törölheted a jelszót a
lejátszó újraindításával (lásd a felhasználói kézikönyvet) vagy ha
néhány napig kihúzod a konnektorból. Néhány esetben használhatod az
alapértelmezett jelszót (0000, 9999 vagy 3308). Egyébként pedig fel kell
hívnod a gyártó ügyfélszolgálatát és megkérdezni, hogy mi a teendő.
Mindenképpen beszélj mély hangon, nehogy azt gondolják, hogy egy gyerek
akarja feltörni a szülők lejátszóját!

[1.52] Lehet vírusos a DVD-lejátszóm?

Szinte
semmi esélye annak, hogy  DVD-lejátszódat olyan vírus fertőzze
meg, amely a számítógépes szoftvereket támadja meg. A DVD-lejátszók
egyszerű számítógépeket tartalmaznak, amelyek a parancsokat a lemezről
futtatják a lejátszás közben, de a memória törlődik, amikor megnyomod a
Stop gombot vagy kiveszed a lemezt. A firmware (a vezérlő program – a ford. megj.) néhány DVD-lejátszóban frissíthető egy speciális lemez behelyezésével (lásd 1.47),
tehát elméletileg készíthető olyan lemez, amely tönkre teszi a lejátszó
firmware-ét, de ez igen valószínűtlen és csak nagyon kevés modellt
érint.


[2] A DVD kapcsolata más termékekkel és technológiákkal

[2.1] A DVD helyettesíteni fogja a videót?

Előbb-utóbb igen. 2001-ben már több DVD-lejátszót adtak el, mint videomagnót. A DVD-felvevők (lásd 1.14)
meg fogják ölni a videomagnókat, ha az árkülönbség elég kicsi lesz. A
DVD-k rengeteg előnnyel rendelkeznek a kazettákkal szemben. Ilyen
például az, hogy nem kell visszatekerni, a felvételek bármely részét
gyorsan el lehet érni, és alapjában véve alacsonyabbak a technológiai
költségek a hardver és a lemezek előállításánál egyaránt. A becslések
szerint a DVD-felvevők forgalma 2005-re meghaladja a videomagnókét. 2010
környékén a VHS úgy el fog tűnni, mint a bakelitlemezek 2000-ben.

[2.2] A DVD helyettesíteni fogja a CD-t?

A
CD-ROM-ok és az írható CD-k valószínűleg soha nem fognak eltűnni, mert
olcsóbbak, és helyettesíthetik a DVD-t, ha nincs szükség az extra
kapacitásra. Hasonlóképpen valószínűleg az audió CD-ket sem fogják
helyettesíteni a DVD-Video vagy a DVD-Audio lemezek, mert a CD-k
olcsóbbak és egyszerűbb a kezelésük. Azonban a DVD-ROM meghajtók és a
DVD-írók átveszik a CD-ROM meghajtók és CD-RW eszközök helyét a
számítógépekben. A CD-ROM meghajtók gyártóinak nagy része azt tervezi,
hogy akkor szünteti meg a CD-ROM egységek gyártását, és helyettük
DVD-ROM meghajtókat készítenek, amikor ez utóbbiak elég olcsók lesznek. A
DVD-ROM meghajtók olvassák a CD-ROM-okat is, és a DVD-írók képesek a
CD-R és CD-RW lemezek írására is, így a kompatibilitás nem probléma a
jövőben.

[2.3] A CD-R írók tudnak DVD-t írni?

Nem.
A DVD lézere kisebb hullámhosszon működik, annak érdekében, hogy a
pitek kisebbek és közelebb legyenek egymáshoz. A DVD lézerének
pontosabban kell fókuszálnia, valamint a jelszint is más. Tény, hogy
előfordulhat az, hogy egy CD-R írón készített CD-R-t a DVD-ROM meghajtó
nem képes elolvasni (lásd 2.4.3). Nem valószínű, hogy
lesznek olyan fejlesztőkészletek, melyek a CD-R írókat DVD-R íróvá
alakítja, mert ez többe kerülne, mint egy új DVD-R meghajtó
megvásárlása.

[2.4] A CD kompatibilis a DVD-vel?

Sok olyan kérdés van, ami ezt a témát érinti. Ezeket a következő szekciókban tárgyaljuk.
[Jegyezd meg, hogy különbséget teszünk a DVD (általánosságban) és a DVD-ROM (számítógépes adat) között.]

[2.4.1] Az audió CD (CD-DA) kompatibilis a DVD-vel?

Igen.
Minden DVD lejátszó és meghajtó olvassa az audió CD-ket (Red Book
szabvány). Ezt nem írja elő a DVD szabvány, de eddig minden gyártó úgy
készítette el a DVD hardverét, hogy olvassa a CD-ket is.

Másrészt a
DVD-t nem tudod lejátszani a CD lejátszóban. (A pitek kisebbek, a sávok
közelebb vannak egymáshoz, az adatréteg más távolságban van a
felszíntől, a moduláció eltérő, új a hibajavítás, stb.) CD audió
tartalmat sem tehetsz DVD-re, és nem játszhatod le a DVD lejátszóban. (A
Red Book hangkeretei eltérnek a DVD adatszektoraitól.)

[2.4.2] A CD-ROM kompatibilis a DVD-ROM-mal?

Igen.
Minden DVD-ROM meghajtó el tudja olvasni a CD-ROM-okat (Yellow Book
szabvány). A CD-ROM-on található szoftver működni fog DVD-ROM-os
rendszerben is.

Azonban a DVD-ROM-okat nem olvassák a CD-ROM meghajtók.

[2.4.3] A CD-R kompatibilis a DVD-ROM-mal?

Általában.
Az a probléma, hogy a legtöbb CD-R (Orage Book Part II) „láthatatlan” a
DVD lézere által használt hullámhossznál, mert a CD-R-ekhez használt
festék nem veri vissza a sugarat. Néhány első generációs DVD-ROM
meghajtó és rengeteg asztali DVD lejátszó nem olvassa a CD-R lemezeket. A
különböző CD-R gyártók más és más festéket használnak, és ez is
hatással van az olvashatóságra. Ezért néhány CD-R lemez jobban tükröz a
DVD lézerének hullámhosszán, de még ezek sem működnek megbízhatóan
minden lejátszóban.

A megoldás általában az, hogy a DVD lejátszó
vagy meghajtó két lézert használ eltérő hullámhosszal: az egyiket a
DVD-k a másikat a CD-k és a CD-R lemezek olvasásához. A témára jó néhány
variáció született: Sony „dual discrete optical pickup” kapcsolható
pickup rendszerrel készül különálló optikával, kettős hullámhosszú lézer
(eredetileg a Sony Playstation 2-höz készült), a Samsung „annular
masked objective lens” megosztott optikai utat alkalmaz, a Toshiba
hasonlóan megosztja az optikai utat, de egy olyan lencsét használ,
melynek felülete csak a 650 nm-es fény számára átlátszó, a Hitachi
kapcsolható lencserendszert, a Matsushita pedig holografikus kétfókuszú
lencsét alkalmaz. A MultiRead logó garantálja a CD-R és a CD-RW médiával
való kompatibilitást, de sajnos csak kevés gyártó használja.

Tanulság:
Ha olyan DVD lejátszót szeretnél, ami olvassa a CD-R lemezeket, keresd a
„dual laser” (kettős lézer), “twin laser” (ikerlézer) vagy a „dual
optics” (kettős optika) jellemzőket.

Szerettek volna egy CD-R
„Type II” médiát is készíteni, amely kompatibilis a CD és a DVD
hullámhosszával is, de ebből nem lett semmi.

A DVD-ROM meghajtók
nem képesek felvételt készíteni CD-R lemezre vagy bármilyen más médiára,
de a kombinált DVD-ROM/CD-RW meghajtók képesek CD-R és CD-RW lemezeket
is írni. A legtöbb új DVD-író (lásd 4.3) fel tud felvenni a CD-R vagy a CD-RW lemezre.

A CD-R-írók semmilyen DVD lemezt nem tudnak sem olvasni, sem írni.

[2.4.4] A CD-RW kompatibilis a DVD-vel?

Általában.
Az újraírható CD-Rewritable (Orange Book Part III) lemezek esetében
kisebb a tükröződésbeli differencia, ezért új AGC (automatic gain
control – automatikus erősítő vezérlő) áramkörre van szükség a CD-ROM
meghajtókban és a CD lejátszókban. A CD-RW lemezeket a legtöbb CD-ROM
meghajtó és CD lejátszó nem kezeli. Az OSTA MultiRead szabvány megoldja
ezt a problémát, és néhány DVD gyártó jelezte, hogy támogatni fogja ezt
az előírást. Még az első generációs DVD-ROM meghajtók és DVD lejátszók
optikai áramkörei is elolvassák a CD-RW lemezeket, mert itt nem
jelentkezik az a „láthatatlansági” probléma, ami a CD-R-nél (lásd 2.4.3).

A legtöbb új DVD-író (lásd 4.3) fel tud felvenni a CD-R vagy a CD-RW lemezre.

A CD-RW-írók semmilyen DVD lemezt nem tudnak sem olvasni, sem írni.

[2.4.5] A Video CD kompatibilis a DVD-vel?

Általában.
A DVD specifikáció nem írja elő, de a Video CD (White Book) szabvány
támogatása magától értetődő, mert minden MPEG-2 dekóder képes a Video CD
MPEG-1 folyamát is dekódolni. Nagyjából a DVD lejátszók kétharmada
lejátssza a Video CD lemezeket is. A legtöbb Panasonic, RCA, Samsung és
Sony készülék lejátssza a Video CD-ket. A japán Pioneer modellek kezelik
a Video CD-t, de az amerikai változatok (a DVL-909 kivételével) nem. A
Toshiba készülékei (kivéve a 2100-at, a 3107-et és a 3108-at) nem
játsszák le a Video CD-ket.

A Video CD felbontása 352×288 pixel
PAL, 352×240 pixel NTSC rendszer esetén. A legtöbb DVD és Video CD
lejátszó úgy oldja meg a problémát, hogy levágja az extra sorokat, vagy
kiegészítő fekete sorokat tesz a képhez. A Panasonic és az RCA NTSC
készülékei úgy játsszák le a PAL VCD-ket, hogy 48 sort (17%) levágnak a
kép alján. A Sony NTSC készülékei átméretezik a képet, így mind a 288
sor elfér a képernyőn.

Mivel a PAL VCD-k 25 képet jelenítenek meg
másodpercenként, ezért a 24 képkockás filmet 4%-kal fel szokták
gyorsítani. A lejátszási idő így rövidebb, és a hang is magasabb
hangszínben szól, kivéve ha digitálisan visszaalakítják az eredeti
hangmagasságra. Hasonló a helyzet a PAL DVD-knél is (lásd 1.19).

Minden DVD-ROM-mal szerelt számítógép lejátssza a Video CD-ket (megfelelő szoftverrel).

A hagyományos VCD lejátszók nem kezelik a DVD-ket.

Megjegyzés:
Sok ázsiai VCD-n a sztereó hangsáv bal és jobb fele más nyelvű
szinkront tartalmaz. Egy sztereó rendszeren ez bábeli zűrzavart okozhat,
ezért a balanszot át kell állítani, vagy az egyik audió csatlakozót ki
kell húzni az erősítőből (vagy a TV-ből).

A Video CD-ről további információkat találsz Glenn Sanders Video CD FAQ-jában a CDPage-nél, illetve Russil Wvong Video CD FAQ-jában.

[2.4.6] A Super Video CD kompatibilis a DVD-vel?

Általában
nem. A Super Video CD (SVCD) a Video CD kibővítése, amelyet egy, a
kínai kormányzat által támogatott gyártókból és kutatókból álló
bizottság dolgozott ki annak érdekében, hogy a DVD technológia jogdíjait
elkerüljék, illetve hogy alacsonyabb DVD lejátszó és lemez árakat
érjenek el Kínában. A végleges SVCD specifikációt 1998. szeptemberében
hirdették ki, legyőzve a C-Cube China Video CD (CVD) és a HQ-VCD
szabványokat (ez utóbbi az eredeti Video CD szabvány alkotói dolgozták
ki). A kép- és hangminőség tekintetében az SVCD a Video CD és DVD között
található. Kétszeres CD meghajtót használ a 2,2 Mb/s-os VBR MPEG-2
video (480×480 – NTSC – vagy 480×576 – PAL – felbontás) és a
kétcsatornás MPEG-2 Layer II hang támogatásához. A DVD-hez hasonlóan
képes átfedő grafikát megjeleníteni a feliratokhoz. Technikailag
egyszerű megoldani, hogy a DVD lejátszó kompatibilis legyen az SVCD-vel,
de legtöbb esetben csak az ázsiai DVD lejátszó modelleknél végzik el a
módosítást. A Philips DVD170 lejátszója frissíthető (egy speciális lemez
segítségével), így lejátssza az SVCD lemezeket.

Az SVCD lejátszók nem kezelik a DVD-ket, mert ezek a készülékek CD meghajtókon alapulnak.

Lásd Jukka Aho Super Video CD Overview-ját és Super Video CD FAQ-ját.

[2.4.7] A Picture CD és a Photo CD kompatibilis a DVD-vel?

Néha.
Mivel a Picture CD-k és a Photo CD-k általában CD-R hordozóra
készülnek, ugyanazok a problémák érintik, mint a CD-R-t (lásd 2.4.3). Emellett a DVD lejátszók támogathatják a Picture CD-t. Csak nagyon kevés képes lejátszani a Photo CD-t.

A
legtöbb DVD-ROM meghajtó olvassa a Picture és a Photo CD-ket (ha
olvassák a CD-R-eket), mert a XA és az Orange Book multisession
szabványok támogatása triviális. A Picture CD-ket a Windows-zal való
együttműködésre tervezték. A Photo CD-k speciális támogatást
(kezelőprogramot vagy operációs rendszert) igényelnek.

Az írható
DVD-kre is lehet fotókat tenni, felhasználva a DVD-Video diavetítés
funkcióját, amely minden DVD-lejátszón működik. Lásd 5.8.

[2.4.8] A CD-i kompatibilis a DVD-vel?

Általában
nem. A jelenlegi DVD lejátszók nem kezelik a CD-i (Green Book)
lemezeket. A Philips egyszer bejelentette, hogy készít olyan DVD
lejátszót, amely támogatja a CD-i-t, de ez soha nem jelent meg. Néhányan
azt várták, hogy a Philips elkészítse a „DVD-i” szabványt annak
érdekében, hogy életet leheljen a CD-i-be (és visszanyerjen valamennyit
abból a több milliárd dollárból, amennyit belefektetett). Egy DVD-ROM
olvasóval szerelt PC CD-i kártyával le kell tudnia játszani a CD-i
lemezeket.

Léteznek „CD-i filmek” melyek CD-i Digital Video
formátumúak (ez volt a Video CD elődje). A korai CD-i DV lemezek nem
használhatóak a DVD vagy a VCD lejátszókban, de az újabb CD-i filmeket –
melyek a szabványos VCD formátumban készülnek – minden olyan készülék
kezeli, amely lejátssza a VCD-ket is (lásd 2.4.5).

További információkat a CD-i-ről Jorg Kennis CD-i FAQ-jában találsz.

[2.4.9] A kibővített (Enhanced) CD kompatibilis a DVD-vel?

Igen.
A DVD készülékek lejátsszák a zenét az Enhanced Music CD-kről (Blue
Book, CD Plus, CD Extra), és a DVD-ROM meghajtók lejátsszák a zenét,
valamint leolvassák az adatokat az Enhanced CD-kről. A régebbi ECD
formátumoknak (kevert mód, nullás sáv, pregap, rejtett sáv) is
kompatibilisnek kell lenniük, de a Microsoft és más CD/DVD-ROM
meghajtóprogramokkal gondok lehetnek ha kihagyják a nullás sávot.

[2.4.10] A CD+G kompatibilis a DVD-vel?

Csak
néhány lejátszó, például a Pioneer DVL-9 és a Pioneer karaoke DVD
lejátszói (DV-K800 és a DVK-1000) ismerik a CD+G lemezeket. A többi DVD
lejátszó nem támogatja ezt a már igen elavult formátumot. Minden DVD-ROM
meghajtó olvassa a CD+G információkat, de speciális program szükséges a
használatához.

[2.4.11] A CDV kompatibilis a DVD-vel?

A
CDV (amit néha Video Single-nek is neveznek) a CD és a lézerlemez egy
furcsa kombinációja. A lemez egyik része 20 percnyi digitális hangot
tartalmaz, amit minden CD vagy DVD készülék lejátszik. A lemez másik
része öt percnyi analóg videót és digitális hangot tartalmaz lézerlemez
formátumban. Ezt csak a CDV kompatibilis lézerlemez lejátszón lehet
megtekinteni. A Pioneer kombinált DVD/lézerlemez lejátszói támogatják
egyedül a CDV lemezeket a DVD lejátszók között.

A szabványos lézerlemez/CDV lejátszók nem kezelik a DVD-ket (lásd a 2.5-öt a további LD infókért).

[2.4.12] A MP3 kompatibilis a DVD-vel?

Hivatalosan
nem. Az MP3 az MPEG-1 Layer 3 hangtömörítés rövidítése. (Az MP3 nem
MPEG-3, mivel ez nem is létezik.) A DVD-Video specifikációja csak Layer 2
MPEG hangot (MP2) engedélyez. Az MP3
fájlok lejátszhatók minden DVD-ROM meghajtóval rendelkező PC-n, és sok
DVD-lejátszó (főleg azok, amelyeket Ázsiában gyártanak) képes
lejátszani az MP3-akat tartalmazó CD-ket. A legtöbb DVD-lejátszó nem
képes az MP3 DVD-ket lejátszani, mert rövidlátó módon úgy tervezték
őket, hogy csak CD-ken keresik az MP3 fájlokat. Nézd meg a lejátszó listát a DVDRHelp.com-on. Itt megtalálod az MP3 CD-kkel és MP3 DVD-kel kompatibilis lejátszók listáját.

[2.4.13] A HDCD kompatibilis a DVD-vel?

Igen. A Pacific Microsonics által kifejlesztett HDCD (high-definition compatible digital) egy
kódolási eljárás, amely úgy bővíti a hang CD-t, hogy az lejátszható
marad a hagyományos CD és DVD lejátszókban (és állítólag jobban szól,
mint a normál CD-k). Az extra 4 bites pontosság (20 bit a 16 helyett)
akkor jelentkezik, amikor olyan CD vagy DVD készülékkel játsszák le a
lemezt, amely HDCD dekódert is tartalmaz.

[2.5] A lézerlemez kompatibilis a DVD-vel?

Nem.
A szabványos DVD lejátszók nem kezelik a lézerlemezeket, és semelyik
lézerlemez készüléken nem tudsz lejátszani egy DVD-t sem. (A lézerlemez
analóg képet tárol, míg a DVD digitálisat; ezek nagyon eltérő
formátumok.)

A Pioneer készít olyan kombinált lejátszókat, amelyek
kezelik a lézerlemezeket és a DVD-ket (valamint a CDV-ket és az audió
CD-ket) is.

[2.6] A DVD átveszi a lézerlemez helyét?

Amikor
legelőször feltűnt ez a kérdés ebben a GYIK-ban 1996-ban – még mielőtt a
DVD megjelent volna – sok ember kíváncsi volt arra, hogy a DVD
átveszi-e a 12 colos (30,5 cm-es) lézerlemez helyét, amely már 1978 óta
piacon volt. Néhányan azt mondták, hogy a DVD megbukik és támogatói
visszatérnek a lézerlemezhez. Miután a DVD megjelent, világossá vált,
hogy halálra ítéli a lézerlemezt. A Pioneer Entertainment (a lézerlemez
hosszú távú bajnoka) 1999 júniusában befejezte az LD-k gyártását az
Egyesült Államokban. Ez gyorsabban történt, mint ahogy az a Pioneer
korábban gondolta (1998 szeptemberében a Pioneer elnöke Kaneo Ito azt
mondta, hogy a lézerlemez termékek még másfél-két évig a piacon
lesznek), bár kisebb példányszámban még jelentek meg 2001-ig Japánban
Pioneer gyártású lemezek.

A lézerlemez még mindig fontos szerepet
tölt be az oktatásban, a képzésben és a videós bemutatókban, de lassan
itt is eltűnik. A lézerlemez lejátszók és a lemezek még egy ideig
elérhetőek lesznek, de új lemezt már nem nagyon készítenek. Volt olyan
időszak, amikor 18 000-féle lézerlemezt lehetett kapni az USA-ban, és
több mint 35 000-félét világszinten. Ezeket több mint 7 millió
készüléken lehetett lejátszani. (Lásd Julien Wild Laserdisc adatbázisát,
amely a kiadványok legteljesebb listája). A DVD-nek jó néhány évre volt
szüksége, mire elért erre a szintre, és még most is vannak olyan ritka
kiadványok, melyek csak lézerlemezen érhetőek el. Az biztos, hogy a
lézerlemezek most alkalmi áron érhetőek el.

[2.7] Mennyire hasonlít a DVD a lézerlemezhez?

  • Szolgáltatások:
    A DVD ugyanazokat az alapvető szolgáltatásokat nyújtja, mint a CLV LD
    (keresés, szünet, tekerés) és a CAV LD (állókép, lassítás), valamint
    kiegészíti ezeket az elágazásokkal, több kameraállással, szülői
    felügyelettel, videomenükkel, interaktivitással, stb., bár néhány ezek
    közül nem minden lemezen érhető el.
  • Kapacitás: Egy
    egyrétegű DVD több mint 2 órányi, egy kétrétegű több mint 4 órányi
    filmet képes tárolni. Egy CLV LD egy oldalon egy órányi, egy CAV LD egy
    oldalon félórányi filmet tárol. Egy CAV lézerlemez 104000 állóképet
    tárolhat. Egy DVD több ezer állóképet tárolhat több száz órányi hanggal
    és szöveggel.
  • Kényelem: Egy film elfér a DVD egy
    oldalán, nem kell a lemezt megfordítani, vagy megvárni, amíg a lejátszó
    megfordítja azt. A DVD kisebb és könnyebb kezelni. A DVD lejátszókból
    lehet hordozható változatot is készíteni (hasonlóan a CD lejátszókhoz). A
    lemezeket egyszerűen és olcsón lehet postázni. Másrészt a lézerlemezek
    nagyobb felülettel rendelkeznek a feliratozáshoz és grafikákhoz.
  • Zaj:
    A legtöbb LD lejátszó surrogó hangot ad, amit a film halk részein
    hallani lehet. A legtöbb DVD lejátszó olyan csendes, mint egy CD
    lejátszó.
  • Hang: Az LD-nek jobb hangja lehet, ha
    Dolby Surround hangsávokat tartalmaz tömörítetlen PCM formátumban. A
    DVD-nek jobb hangja van, ha Dolby Digital vagy PCM hanggal rendelkezik.
    Az LD két hangsávot tartalmazhat: egy analógot és egy digitálist, míg a
    DVD akár 8 sávval is rendelkezhet. Az LD PCM hangot használ 16 bites,
    44,1 kHz-es formában. A DVD LPCM 16,20 vagy 24 bites lehet 48 vagy 96
    kHz-en (bár a PCM-et nem használják a legtöbb filmnél). Az LD térhatású
    hangja Dolby Surround, Dolby Digital (AC-3) vagy DTS lehet. AC-3 hangnál
    az 5.1 csatornához az egyik analóg sávot veszik igénybe, DTS-nél pedig a
    digitális sáv mindkét csatornáját. A DVD ugyanazt a Dolby Digital
    térhatású hangot használhatja, általában magasabb, 448 kb/s-os
    adatrátával, és opcionálisan tartalmazhat DTS (akár 1536 kb/s-os
    adatrátával – az LD-nél ez 1411 kb/s -, de a gyakorlatban gyakran 768
    kb/s-ot használnak). A DVD lejátszók a Dolby Digital hangot lekeverhetik
    Dolby Surround-ra. A lekeverésnél a tömörítés hatása miatt gyakran
    rosszabb minőségű hangot kapunk, mint az LD Dolby Surround hangsávja.
  • Kép:
    A DVD általában jobb. Az LD az analóg tárolási móddal járó
    minőségromlási problémákkal és a kompozit NTSC vagy PAL videojellel
    küszködik. A DVD digitálisan tárolja a képet, és bár erőteljesen
    tömörítve van, a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a gondosan
    tömörített kép gyakorlatilag megkülönböztethetetlen a stúdió master
    anyagától. Ez nem jelenti azt, hogy a DVD képminősége mindig jobb, mint
    az LD-é. Csak azt, hogy jobb lehet. Azt se felejtsd el, hogy az átlagos
    tv nem képes sok minőségbeli különbséget mutatni az LD és a DVD között.
    Házimozi rendszerre vagy HDTV-re van szükség ahhoz, hogy a megnövelt
    minőség minden előnyét élvezni lehessen.
  • Felbontás:
    Számszerűen a DVD 345600 pixelt (720×480) jelenít meg, ami 1,3-szor
    több, mint az LD 272160-as (567×480) értéke. A szélesvásznú DVD 1,7-szer
    több pixellel rendelkezik, mint a letterbox LD (vagy 1,3-szor többel,
    mint az anamorf LD). A DVD horizontális felbontása 500, míg az LD-é 425
    sor (lásd a 3.4.1-et). Az analóg kimeneti jel tipikus
    luma frekvencia átvitele általában 5 és 5,5 MHz között van (teljes
    amplitúdó esetén). Ez az MPEG-2 digitális jel 6,75 MHz-es natív
    frekvenciája alatt van. A színtelítettség frekvencia átvitele a fele a
    lumáénak. A lézerlemez frekvencia átvitele általában 3 MHz-nél kezd
    esni. (Minden érték az NTSC szabványra vonatkozik).
  • Régi filmek: Néhány lézerlemezes film valószínűleg soha nem jelenik meg DVD-n. (Lásd Julien Wilk Lézerlemez adatbázisát).
  • Elérhetőség:
    A DVD lejátszók és lemezek több ezer helyen megvásárolhatóak illetve
    kölcsönözhetőek, míg az interneten egyre nehezebb LD lejátszót és lemezt
    találni.
  • Ár: A kis költségű DVD lejátszók már
    olcsóbbak, mint a legolcsóbb LD lejátszó. A DVD filmek a legtöbb esetben
    olcsóbbak az LD változatnál.
  • Megszorítások: Az USA-n kívül a régiókód rendszer (lásd 1.10) mindenképpen a DVD hátrányának számít. Valakit a Macrovision másolásvédelem (lásd 1.11)
    is bosszant. A lézerlemez nem rendelkezik másolásvédelemmel, és nincs
    területi különbség közöttük (kivéve a PAL és NTSC szabványt).
  • Felvétel:
    A DVD-felvevők egyre olcsóbbak. A lézerlemezes felvételi lehetőség (250
    dollár lemezenként) soha nem volt elérhető a vásárlók számára.

A lézerlemezről további információkat találsz Leopold FAQ-jában a <www.cs.tut.fi/~leopold/Ld/FAQ/index.html> címen, és Bob Niland FAQ-jában illetve összefoglalásában a <www.access-one.com/rjn/laser/laserdisc.html> címen (az összefoglalás a Widescreen Review magazin “újranyomott” változata).

[2.8] Módosíthatom a lézerlemez lejátszómat úgy, hogy lejátssza a DVD-ket is?

Nem.
A DVD áramkörei teljesen eltérőek, a pickup lézere más hullámhosszú, a
sávkövető rendszer precízebb, stb. Eddig nem jelentettek be hardveres
frissítő csomagot, és valószínűleg ezek drágábbak lennének, mint venni
egy DVD-lejátszót és a lézerlemez lejátszó mellé tenni.

[2.9] A DVD támogatja a HDTV-t (DTV-t)? A HDTV miatt elavul a DVD?

Rövid válasz: Részben. Nem.

Először
is lássunk néhány rövid meghatározást: a HDTV (high-definiton TV – nagy
felbontóképességű TV) magába foglalja azokat az analóg és digitális
televíziókat, melyek szélesvásznúak, 16:9 méretarányúak és melyeknek
nagyjából ötször akkora a felbontása, mint a hagyományos TV-knek
(kétszeres függőleges, kétszeres vízszintes, szélesebb kép). A DTV
(digital TV – digitális TV) általánosságban a digitális adást jelenti az
U.S. ATSC szabvány alapján. Az ATSC szabvány magába foglalja mind a
hagyományos (standard-definition – SD) mind a nagy felbontóképességű
(high-definition – HD) digitális formátumokat. A H/DTV jelölés gyakran
kifejezetten a nagy felbontóképességű digitális TV-t jelenti.

1996.
decemberében az FCC elfogadta az U.S. DTV szabványt. A HDTV 1998 végén
vált elérhetővé, de még drága, és hosszú ideig nem fog széles körben
elterjedni. A DVD nem HD, de jobban néz ki HDTV-ken. Az USA-ban 2002-ben
eladott 2 millió DTV több mint 80%-a nem tartalmazott tunert, ami azt
jelzi, hogy a tulajdonosok DVD-t néznek rajtuk.

A DVD-Video
közvetlenül nem támogatja a HDTV-t. A HDTV szabványokat még nem
véglegesítették akkor, amikor a DVD-t fejlesztették. A DVD-nél használt
MPEG-2 képfelbontását és képkockaszámát az NTSC és a PAL/SECAM
képformátumokhoz (lásd 1.19) igazították annak
érdekében, hogy az kompatibilis legyen a létező televíziókkal. A DVD
ugyanazt a 16:9-es képarányt használja, mint a HDTV, és az U.S. DTV
szabvány hangja is Dolby Digital.

Az USA-ban a HDTV része az ATSC
DTV formátumnak. A DTV felbontása és a képkockaszáma az USA-ban megfelel
az ATSC ajánlásoknak: SD (640×480 és 704×480, képkockaszám: 24p, 30p,
60p, 60i), HD (1280×720, képkockaszám: 24p, 30p, és 60p; 1920×1080
képkockaszám: 24p, 30p és 60i). (A 24p 24 progresszív képet jelent
másodpercenként, a 60i 60 váltottsoros mezőt jelent másodpercenként [30
kép/s].) A jelenlegi DVD-Video specifikáció az összes SD szabványt
támogatja, kivéve a 60p-t. Várhatóan a jövőben megjelenő DVD lejátszók
digitális videokimenettel is rendelkeznek majd, és a már létező
lemezekről is SDTV formátumú jelet állítanak elő. A HD formátumok
felbontása 2,7-szer illetve 6-szor nagyobb, mint a DVD-é, és a 60p
változat másodpercenkénti képkockaszáma is kétszer nagyobb. Az ITU-R
dolgozik a BT.709 HDTV szabványokon: 1125/60 (1920×1035/30) (ugyan az,
mint az SMPTE 240M, hasonló a japán analóg MUSE HDTV-hez) és 1250/50
(1920×1152/25), amit valószínűleg Európában használnak majd. Ez utóbbi
5,3-szor nagyobb felbontás a DVD 720×576/25 formátumához viszonyítva. A
HD maximális adatátviteli sebessége általában 19,4 Mbps, ami majdnem
kétszer annyi, mint a DVD-Video sebessége. Más szavakkal, a DVD-Video
jelenleg nem támogatja a HDTV videó tartalmat.

A HDTV miatt nem
avul el a DVD. Azok, akik csupán a HDTV miatt nem vesznek DVD lejátszót,
sokáig kell várniuk. Sok év eltelik addig, amíg az otthonok legalább
kis százaléka rendelkezik HDTV készülékkel. A CEA
várakozásai szerint az amerikai háztartások 10 százaléka rendelkezik
HDTV-vel 2003-ra, 20 százaléka 2005-re, és 30 százaléka 2006-ra.

A
HDTV-k rendelkeznek analóg videocsatlakozókkal is (kompozit, s-video,
komponens), amelyek minden DVD lejátszóval és más videofelszereléssel
(pl. videomagnóval) működnek. A jelenlegi DVD lejátszók és lemezek
tökéletesen működnek majd HDTV-vel, és sokkal jobb képet adnak, mint
bármilyen más fogyasztói videoformátum, főleg, ha az új
progresszív-letapogatású lejátszók elérhetővé válnak. Mivel a
legegyszerűbb út a HDTV-hez a jelenlegi TV-khez vásárolt HDTV
konvertereken keresztül vezet, ezért a HDTV adás sok nézőnek nem lesz
jobb minőségű, mint a DVD.

A HDTV megjelenítők támogatják a
digitális csatlakozókat (HDMI – DVI – vagy FireWire/IEEE 1394) is, bár a
szabványosítást még nem teljesen fejezték be. A digitális hang- és
képkapcsolat a DVD-Video lehető legjobb reprodukcióját nyújtja, főleg
szélesvásznú módban. A DVD Forum 2002-ben befejezte az 1394 és a HDMI
támogatásánák specifikációját, és a DVI/HDMI digitális kimenettel
rendelkező lejátszók 2003-ban megjelentek. Ha a DVD folyamfelvétel
(stream recording – SR) formátum is végleges lesz, akkor a DVD-SR
lejátszók használhatók egyfajta “átvivőként”, amelyek minden hang- és
képadatot ki tudnak bocsátani (még azokat a formátumokat is, melyeket a
lejátszó forgalmazása után fejlesztettek ki) a különböző külső
megjelenítők és konverterek számára. (Hasonlóan a DTS hangot tartalmazó
hang CD-khez – a ford. megjegyzése)

Érdekes, hogy sok ember
nem gondol arra, hogy a DTV hamarabb, gyorsabban és olcsóbban jelent
meg a PC-ken. A fogyasztói DTV készülékek megjelenése előtt egy évvel
már lehetett kapni DVD-s PC-t 34 colos VGA monitorral, és így élvezni
lehetett a progresszív letapogatású képet 3000 dollár alatti áron. Egy
kivetítőhöz kapcsolt jó DVD-s PC minősége elérheti a 30000 dolláros
sorduplázó rendszerek szintjét. (Lásd a BroadbandMagic, a Digital Connection és a Sleekline termékeit. Kivetítő kapható a Barco, Dwin, Electrohome, Faroudja, InFocus, Projectavision, Runco, Sharp, Sony, Vidikron, és más gyártóknál).

A fejlődésből következik, hogy a jövőben a DVD-Video formátumot korszerűsítik, és megjelenik egy „HD-DVD” formátum. Lásd 2.12, 3.13 és 6.5.

[2.10] Mi volt a Divx?

Kétféle
Divx van. Az eredeti egy kölcsönözhető DVD változat volt, a későbbi
igénylő pedig (DivX-nek írva) egy videó kódolási formátum.

Az eredeti Divx

A
Divx (korábban ZoomTV) egy alattomos, gonosz megoldás a kapzsi stúdiók
számára, hogy ellenőrizzék mit nézel a nappaliban, vagy egy innovatív
áttörés a videokölcsönzésben, amely lehetővé teszi, hogy a bárhol
megszerezhető olcsó lemezeket otthon megőrizd, és később megnézhesd – a
válasz attól függ, kitől kérdezed.

A Circuit City és egy hollywoodi jogi cég által kidolgozott Divx-et a Disney (Buena Vista), a
Twentieth Century Fox, a Paramount, a Universal, az MGM, és a
DreamWorks SKG támogatta. Mindegyikük adott ki lemezeket „nyílt DVD”
formátumban is, mivel a Divx szerződés nem volt kizárólagos. A
Harman/Kardon, a JVC, a Kenwood, a Matsushita (Panasonic), a Pioneer, a
Thomson (RCA/Proscan/GE), és a Zenith jelentett be Divx lejátszót, bár
néhány soha nem jelent meg. (Divx modell a Panasonic X410, a Proscan
PS8680Z, az RCA RC5230Z és RC5231Z, és a Zenith DVX2100.) A
Divx-et támogató stúdiók és hardvergyártókat ösztökélte a garantált 110
millió dolláros licencdíj. A Divx lemezeket a Nimbus, a Panasonic és a
Pioneer gyártotta. A Circuit City 114 millió dollárt (az adóleírások
után) veszített a Divx-en.

A Divx a DVD egy pay-per-viewing-period
(fizess a megtekintési periódusért) variációja volt. A Divx lemezeket
4,5 dollárért árulták. A lemez a Divx készülékben normálisan működött
(le lehetett állítani, tekerni, vagy akár egy másik lemezt is be
lehetett helyezni teljes lejátszás nélkül is) 48 óráig, ami után a
„tulajdonosnak” 3,25 dollárt kellett fizetni egy újabb 48 órás
periódusért. A Divx DVD lejátszót (amely 100 dollárral került többe a
hagyományos lejátszónál) a telefonvonalhoz kellett kapcsolni, melyen
keresztül egy 800-as (ingyenes – a ford. megjegyzése) számot
hívott éjszaka 20 mp-en keresztül egy hónapban egyszer (vagy 10-nél több
lemez lejátszása után) a számlázási információ feltöltéséhez. A legtöbb
Divx lemezt át lehetett alakítani DivxSilver állapotúvá egy kiegészítő
díj (általában 20 dollár) fizetése ellenében. Ez lehetővé tette a
végtelen számú lejátszást egy készülékről (1998 decemberéig a Divx
lemezek 85 százaléka átalakítható volt). A végtelenszer lejátszható
DivxGold lemezeket is bejelentették, de soha nem gyártottak ilyet. A
Divx készülékek a hagyományos lemezeket is lejátsszák, de a Divx
lemezeket nem lehet lejátszani a hagyományos lejátszókon. A Divx
lemezeket sorozatszámmal is megjelölték (egy vonalkóddal a szabványos
Burst Cutting területen), és a normál DVD másolásvédelem (lásd 1.11)
mellett vízjelezést, módosított csatorna modulációt és a soros
kommunikációnál háromszoros DES (két 56 bites kulcs) védelmet
alkalmaztak. A Divx technológia PC-n soha nem működött, és kétségtelenül
ez is hozzájárult a bukásához. A DES titkosítás miatt a Divx
technológiát nem engedélyezték az USA-n kívül.

A Divx-et
eredetileg 1998. nyarán indították útjára. A korlátozott példányszámú
terjesztés 1998. június 8-án indult be San Franciscoban és Richmondban.
Az egyetlen elérhető lejátszó a Zenith-től származott (abban az időben
éppen csődeljárás alatt álltak), és az eredetileg ígért 150 film helyett
csak 14 közül lehetett választani. A korlátozott országos terjesztést
(egyetlen Zenith modellel és 150 filmmel 190 üzletben) 1998. szeptember
25-én kezdték meg. 1998 végére 87000 Divx lejátszót (négyféle modell) és
535000 Divx lemezt adtak el (a 300-as kínálatból). A cég beleszámolta a
lejátszók mellé adott öt lemezes csomagot is, ami azt jelenti, hogy
összesen csak 100000 lemezt adtak el. 1999 márciusára 420 Divx film volt
elérhető (a nyílt DVD-k száma már a 3500-at is túllépte). Ha mindent
számba veszünk, akkor a Divx lejátszók eladása jól alakult, és a
lemezeket igen gyorsan dobták piacra.

1999. június 16-án –
kevesebb, mint egy évvel az indulás után – a Digital Video Express
bejelentette, hogy bezár. A Divx nem okozott olyan nagy zavart és nem
késleltette annyira a DVD piac fejlődését, mint azt korábban sokat
jósolták (beleértve csekélységemet). Valójában talán ösztönözte az
internetes kölcsönző cégeket, hogy jobb szolgáltatásokat és árakat
kínáljanak, bátorította a gyártókat, hogy több ingyenes lemezt adjanak a
lejátszók mellé, és motiválta a stúdiókat, hogy kölcsönzési programokat
dolgozzanak ki.

A cég záráskor 100 dolláros kuponokat adott
minden Divx lejátszó tulajdonosnak. Ez igazán jó vétellé tette a Divx
lejátszókat, mert ezek a nyílt DVD-ket ugyanolyan jól lejátszották, mint
azok a belépő szintű lejátszók, melyek drágábbak voltak. 2001. július
7-én a Divx lejátszók betárcsáztak a központi számlázó számítógéphez,
amely kikapcsolta a Divx funkciót. (Lejárt a lejátszási joga azoknak a
készülékeknek, melyek nem voltak telefonos összeköttetésben a
központtal.) A Divx lemezeket a továbbiakban semmilyen készüléken nem
lehet lejátszani.

További információkért lásd a Divx Owner’s Association honlapját.

A Divx előnyei:

  • A filmet később is meg lehet nézni, nem úgy, mint a hagyományos kölcsönzésnél.
  • A lemezeket nem kell visszavinni. Nincs késedelmi díj.
  • Újra megnézheted a filmet kis fizetség ellenében. A „tulajdonlás” kezdeti költségét lecsökkentették.
  • A
    lemezeket át lehet „alakítani” úgy, hogy korlátlanul meg lehessen nézni
    (Divx Silver). Ez az előzetes megtekintés költségkímélő módja, és
    később is lehet dönteni a vásárlásról.
  • A lemez új, nincs rajta olyan sérülés, amit a korábbi kölcsönzők okoztak.
  • A „kölcsönzési” piac nyitott volt mindenkinek, még postai úton is lehet rendelni.
  • A stúdiók jobban ellenőrizhették saját tulajdonuk felhasználását.
  • Különleges ajánlatokat lehetett kapni a stúdióktól a Divx postaládába.
  • A Divx lejátszók (a jobb minőség és szolgáltatások miatt) jó vételnek számítanak a Divx kivonulása után is.

A Divx hátrányai:

  • Drágább lejátszók (eleinte 100 dollárral, később 50 dollárral kerültek többe).
  • Bár
    a lemezeket nem kellett visszavinni, a vásárlónak „erőfeszítéseket”
    kellett tennie a lemez megvásárlásakor. A kábeles, műholdas pay-per-view
    (fizetés a megtekintésért) sokkal kényelmesebb.
  • Drágább,
    mint a hagyományos DVD kölcsönzés (3-tól 7 dollárig a 2-től 6 dollár
    helyett). Nem sok akadálya volt a későbbi áremelésnek, mivel a cég
    monopolhelyzetben volt.
  • A rendszertelen rövid
    betekintésért (egy név keresése a stáblistában, a kedvenc jelenet
    lejátszása, az extrák megtekintése) is fizetni kell.
  • A legtöbb Divx film pan&scan volt (lásd 3.5) extrák (idegen nyelvű hangsáv, feliratok, életrajzok, előzetesek, kommentárok) nélkül.
  • A
    lejátszónak szüksége volt egy telefonvonalra is, ami egy újabb
    vezetéket jelent a nappaliban. (A lejátszók egy hónapban csak egyszer
    hívták fel a központot, ezért elég volt csak időnként csatlakoztatni a
    telefonvonalhoz.)
  • A Divx-et nem lehet mobil
    környezetben használni (furgonban vagy lakókocsiban), kivéve ha havonta
    egyszer rákötöd a telefonvonalra.
  • A Divx központi
    számítógépe adatokat nyűjött a filmnézési szokásokról, hasonlóan a
    kábel/műholdas pay-per-view szolgáltatásokhoz és a nagy kölcsönző
    láncokhoz. (A Divx szerint a törvény nem tette lehetővé számukra hogy az
    információkat eladják vagy marketingcélokra használják.)
  • A Divx lejátszók rendelkeztek egy postaládával is, ahova cégek kéretlen ajánlatokat (spamet) küldhetek.
  • Váratlan
    számlákat kaphattak azok, akik nem zárták le Divx lejátszójukat, és
    gyermekeik vagy vendégeik Divx lemezeket játszottak le.
  • A
    Divx lemezeket nem lehet megnézni a hagyományos DVD lejátszókon vagy a
    DVD-s PC-ken. Néhány kevésbé informált fogyasztó csak a Divx lemez
    megvásárlása után jött rá, hogy nem tudja lejátszani a filmet.
  • A
    Silver lemezeket csak azon a lejátszón lehet megnézni, amelyen
    megvásárolták a korlátlan megnézési jogot. A barát Divx lejátszója újra
    beszedi a díjat. (A Gold lemezek – melyeket soha nem adtak ki – minden
    Divx lejátszóban működtek volna külön fizetés nélkül.)
  • A használt Divx lemezeknek nem volt piaca.
  • A Divx lemezeket 2001. júniusa után nem lehet lejátszani.
  • A Divx lejátszókat az USA-n és Kanadán kívül nem lehetett megvásárolni.

Az új Divx

2000.
márciusában jelent megy egy DVD újraforgalmazási technológia, ami a
DivX;-) nevet kapta. (Igen, a mosolygó arc eredetileg a név része volt,
amely az eredeti Divx formátumtól származott. A csínytevőket karóba
kellene húzni és felnégyelni a hülye vicc miatt, ami sok zavart okozott.
A DivX a Microsoft MPEG-4 videokodekjének egyszerű feltörése, amelyet
az MP3 hanggal társítottak. Így a dekódolt képet újratömörítették a
letöltéshez illetve a Windows Médialejátszó-val való lejátszáshoz. A DivX készítői jelenleg a style=”color: blue; text-decoration: underline”>Project Mayo szerveződésben vesznek részt, melyben az új OpenDivx-et (eredetileg Divx Deux) fejlesztik. Ez már a az MPEG-4 szabványon alapul. Ezután jött a DivXNetworks, amely a style=”color: blue; text-decoration: underline”>DivX-et egy kiterjedt videókódoló és -terjesztő rendszeré fejlesztette az MPEG-4 szabadalmaztatott implementációja alapján. A style=”color: blue; text-decoration: underline”>3ivx nevű megoldás szintén a nyílt forrásról üzleti alapokra helyezkedett. Egyedül az XviD látszik megmaradni mint nyílt forrású alternatíva.

Néhány DVD-lejátszó képes a DivX formátumú filmek lejátszására. Lásd <www.divx.com/hardware>.

[2.11] Hogyan vehetek fel DVD-ről videokazettára?

Miért
szeretnéd a DVD csodálatos digitális képét lealacsonyítani azzal, hogy
átmásolod egy analóg kazettára? Hiszen elveszted az interaktív menüket
és a többi rendkívüli szolgáltatást.

Ha tényleg VHS-re akarod
másolni, akkor a DVD lejátszó hang és kép kimeneteit kösd össze a
videomagnó hang és kép bemenetével, majd vedd fel a lemezt a kazettára.
Észre fogod venni, hogy az eredmény zavaros és nézhetetlen. Ez a
Macrovision védelem eredménye. Ezt kifejezetten azért tervezték, hogy
jelentősen lerontsa a másolat élvezhetőségét. Lásd 1.11.

[2.12] A high-definition DVD vagy a 720p DVD miatt elavulnak a jelenlegi lejátszók és lemezek?

Még
hosszú ideig nem. A HD-DVD csak most jelenik meg. A HD nagy
adatsűrűséget (több adat van a lemezen) és jobb minőséget (jobb
képminőséget) is jelent. Az első kereskedelmi forgalomban is kapható
Blu-ray HD-DVD termékek 2003 áprilisában jelentek meg Japánban. Hét
évvel azután, hogy itt megjelent a DVD. A felvevőket úgy készítették,
hogy házi felvételek lehessen készíteni (nem műsoros HD lemezek
lejátszására).

Az új DVD formátumok lassan kiszorítják a régebbi
DVD formátumot, de az új lejátszók lejátsszák a régi DVD lemezeket is,
és gyakran még jobb képminőséggel (a progresszív letapogatással és a
képfeldolgozással). Azonban az új HD-DVD lemezeket nem lehet lejátszani a
régi DVD-lejátszókkal (kivéve, ha speciális hibrid lemezek HD és SD
formátummal). Tehát a hagyományos DVD lemezekből álló gyűjteményed
hosszú ideig lejátszható marad, és a filmek csak akkor avulnak el, ha
beszerzed az új, HD változatokat. Gondolj arra, hogy az U.S. HDTV-t
1989-re várták, még sem véglegesítették 1996-ig, és 1998-ig meg sem
jelent. És már elavult a jelenleg használt TV-d?

Lásd a 3.13-at a HD-DVD további részleteiről, és a 6.5-öt a DVD jövőjéről.

Ironikus,
de a számítógépek az asztali lejátszóknál előbb támogatják a HDTV-t,
mert a 2x-es DVD-ROM meghajtók a megfelelő lejátszó és megjelenítő
hardverrel párosítva elérik a HDTV által megkívánt 19 Mb/s-os
adatátviteli sebességet. Ez vezetett a különböző „720p DVD”
projektekhez, amelyek a jelenlegi DVD formátummal tárolják a videót
1280×720-as vagy 1920×1080-as felbontásban 24 progresszív képpel
másodpercenként. Elképzelhető, hogy a 720p DVD-ket kompatibilissé lehet
tenni a jelenlegi lejátszókkal (melyek csak 480 soros képet mutatnának)

Megjegyzés: A HDVD rövidítést a „high-density volumetric display” (nagy sűrűségű térfogatkijelző) már lefoglalta.

Néhányan
arra gondoltak, hogy egy „kétfejes” lejátszó a lemez két oldalát
egyidőben olvasva megduplázhatná az adatátvitelt, vagy egy
továbbfejlesztett jelfolyamot biztosítana a HDTV-szerű alkalmazásokhoz.
Ez jelenleg lehetetlen, mert a sávok spiráljai ellenkező irányban vannak
(kivéve, ha mind a négy réteget használják). A DVD specifikációt meg
kell változtatni ahhoz, hogy fordított irányú spirált is használhassanak
a 0. rétegen. Még ebben az esetben is a két oldal szinkronban tartása –
főleg az MPEG-2 változó bitrátája miatt – független sávkövető fejeket,
precíz sáv és pit elhelyezést, és nagyobb, bonyolultabb sávbuffert
igényel. Másik lehetőség az, hogy két fejet használnak az egy oldalon
található két réteg egyidejű olvasásához. Ez technikailag kivitelezhető,
de jóval ésszerűbb egy réteget kétszer gyorsabban olvasni, ami
egyszerűbb és olcsóbb.

További információkért a HDTV-ről és a DVD-ről lásd a 2.9-et.

[2.13] Az FMD-nek milyen hatása lesz a DVD-re?

Nagyon kicsi, ahogy már a kezdetekkor megjósoltam ebben a FAQ-ban. A Constellation 3D-nek
sajnos elfogyott a pénze 2002 közepén. Azok a cikkek, melyek a DVD
korai halálát jósolták az FMD-vel szemben, vadul túloztak, és nem a
valóságon alapultak.

A fluoreszkáló többrétegű technológia –
melyet kártyáknál és lemezeknél is használhatnak – a lézert egy
fluoreszkáló rögzítő anyagra célozza, amely fényt emittál. Mivel ez nem
függ a visszavert lézer fényétől, több adatréteg létrehozása is
lehetséges (a C3D a laboratóriumban egy 50 réteges prototípust
készített). Ugyanazt a 650 nm-es lézert használhatják, amit a DVD is,
így az FMD meghajtók elolvashatják a DVD-ket is. 2000. júniusában a C3D
bejelentett egy programot, mely szerint olyan FMD-ket készítenek
oldalanként 25 GB-os kapacitással, melyeket a meghajtók „kis és olcsó
módosításával” a DVD olvasók is kezelhetnek. A későbbiekben ez a dátum
2001 közepére változott. Az FMD egy állati jó technológia volt, de
teljesen új, nincs elődje és csak egyetlen kis cég fejlesztette ki. A
DVD az optikai adattárolás több évtizedes technológiáján alapul, amelyet
több tucat cég fejlesztett ki. A hatalmas munka – amely megváltoztatta
volna a teljes gyártósort az új formátum érdekében -, a sok tízmillió
dollár és a nagy partnerek ellenére túl sok volt a C3D számára.

[2.14] Az MPEG-4-nek milyen hatása van a DVD-re?

Az
MPEG-4 egy olyan videó kódoló szabvány, amelyet elsősorban a kis
adatrátájú videóközvetítésekhez fejlesztettek ki, bár valójában
hatékonyabb az MPEG-2-nél a DVD és a HDTV által igényelt magas
adatrátánál is. Az MPEG-4 támogatja a továbbfejlesztett multimédiát is a
média objektumok segítségével, de a legtöbb implementáció még csak az egyszerű videót támogatja (Simpe Visual Profile). Az MPEG-4 part 10, vagy más néven a H.264 (avagy JVT, avagy AVC) egy még jobb videokódolási szabvány.

A DVD az MPEG-2 videó kódolást alkalmazza (lásd a 3.4-et
a részletekért). A szabványos DVD lejátszók nem ismerik az MPEG-4
videóformátumot. Az MPEG-4 fájlokat tárolhatják DVD-ROM-on is
számítógépes felhasználás céljából. Például a Divx az MPEG-4-et
használja (lásd 4.8).

Elképzelhető, hogy az
MPEG-4-et vagy a H.264-et használják a jövőben a DVD nagy felbontású
változatánál. Bármi is történik, valószínűleg 2005 előtt semmiképpen sem
jelenik meg.

Az MPEG-ről további információkat találsz Tristan MPEG.org webhelyén és az MPEG honlapon.

[2.15] Mi az a WebDVD/Enhanced DVD (Bővített DVD)?

A
WebDVD egy egyszerű, de igen erőteljes koncepció a DVD tartalom és az
Internet technológia kombinálásához. Egyesíti a DVD előnyeit (a kiváló
minőségű kép, hang és adat gyors elérését) az Internet előnyeivel
(interaktivitás, dinamikus frissítés és kommunikáció). Általában a
WebDVD azt jelenti, hogy a DVD-t kiegészítették HTML oldalakkal, script
programokkal és linkekkel, vagy kibővítettek egy webhelyet úgy, hogy
használja a helyi DVD meghajtó tartalmát. A WebDVD-t sem az AOL-Warner,
sem a Microsoft, sem más cég nem jegyezte be. A WebDVD koncepció
variációi az iDVD, az eDVD, a Connected DVD stb. Ez nem új ötlet, – a
CD-ROM-mal már évekkel ezelőtt megvalósították – de a DVD kép és
hangminősége végre jobb, mint a TV-é, és a lemezeket az olcsó asztali
lejátszókon is meg lehet nézni. Szinte minden WebDVD implementáció a
PC-khez készül, de az új lejátszók (pl. a Nuon alapú modellek)
támogatják a WebDVD szolgáltatásainak egy részét.

Szinte minden
WebDVD implementáció a PC-khez készül, de néhány új asztali lejátszó is
rendelkezik WebDVD szolgáltatásokkal. A DVD Forum egy munkacsoportja
jelenleg is készíti a WebDVD szabványos formáját, amelyet Enhanced
DVD-nek (Bővített DVD) neveznek.

A legtöbb professzionális fejlesztő rendszer (lásd 5.4)
tartalmaz olyan kezdetleges eszközöket, melyek HTML kiegészítésekkel
bővítik a DVD-t. A különleges WebDVD fejlesztéshez többféle eszköz áll a
rendelkezésre; lásd 4.9.

A WebDVD-ről további információkat találsz Phil DeLancie EMedia cikkében. A WebDVD felhasználására jó példa a Mars: The Red Planet, Stargaze, és a DVD Demystified
webhelyek. A lapok készítői (Ralph LaBarge és Jim Taylor) arra
buzdítanak, hogy másold le a kódot, és ezekből kiindulva készítsd el
saját WebDVD alkotásaidat. Megrendelheted WebDVD Demystified lemezt a DVD.Learn-től.

[2.16] Mi az a Nuon lejátszó?

A
Nuon egy speciális „média processzor”, amelyet a VM Labs készített. Ez
elég erős ahhoz, hogy lejátssza a DVD-ket és videojátékokat futtasson.
Néhány Samsung és Toshiba DVD lejátszó a Nuon technológiára épül. A Nuon
lejátszó lehetővé teszi az olyan extra szolgáltatásokat, mint a
grafikus átfedés, digitális zoom és az élő miniatűr képek. A DVD filmet
úgy is elkészíthetik, hogy speciális tartalmat hoznak létre a Nuon
platform számára. 2002 elején négy Nuon bővítést tartalmazó DVD film
létezik: The Adventures of Buckaroo Banzai (Special Edition), Bedazzled, Dr. Doolittle 2, és a Planet of the Apes.

2001. decemberében a VM Labs csődöt jelentett, és 2002. márciusában a Genesis Microchip
megvásárolta a cég vagyonát. Egy új részleget (a Nuon Semiconductor-t)
alapítottak, amely a Nuon chipeket az Aries név alatt forgalmazta. 2002.
július 24-én a Genesis bezárta a Nuon részleget. Nyugodjon békében.

[2.17] Milyen hatása lesz a D-VHS-nek a DVD-re?

A
D-VHS-t (a D az adat – data – vagy a digitális szót jelöli), amely a
VHS kazetta digitális utóda, 1995-ben jelentették be először, de 1998-ig
Japánon kívül nem jelent meg. Ekkor a D-VHS magnók csak előre
digitalizált bitfolyamokat tudott rögzíteni például a digitális
műholdvevőből. 2001-ben megjelent a D-Theater formátum, amely
szabványosított MPEG tömörítésbőt és másolásvédelemből áll, így
lehetőséget teremtett a műsoros D-VHS kazetták kiadására. Ezek először
2002-ben jelentek meg. A D-Theater az első formátum a high-definition
minőségű filmek életképes, kereskedelmi forgalmazására. A minőség
kiváló, a felbontás 1280x720p (2,7-szer jobb, mint az NTSC DVD és
2,2-szer mint a PAL DVD) vagy 1920x1080i (nagyjából 4-szer jobb, mint az
NTSC DVD és 3,5-szer jobb, mint a PAL DVD). Azonban a fogyasztók inkább
a lemezeket kedvelik a kazettákkal szemben, így a D-VHS soha nem lesz
több egy piaci rést betömő terméknél. Mivel a HD-DVD 2003-ban megjelenik
(lásd 3.13), ezért a fogyasztók (a HD rajongók és
az első beszerzők kivételével) megvárják a műsoros HD-DVD-t, és a HD
programok otthoni rögzíthetőségének lehetőségét.


[3] A DVD technikai részletei

[3.1] Milyen kimenetei vannak egy DVD lejátszónak?

A
DVD-lejátszóknak általábon két-háromféle videokimenetük (kompozit,
s-video és komponen), és három-négyféle hangkimenetük (analóg sztereó,
digitális PCM sztereó, Dolby Digital és DTS) van. A további részleteket
alább és a 3.2-ben találod.

Videó kimenetek

A legtöbb DVD lejátszó a következő videó kimenetekkel rendelkezik (ezek NTSC, PAL vagy SECAM jelet bocsáthatnak ki):

  • S-video (Y/C). 4 tűs kör alakú csatlakozó. Fényesség jelet (Y) a két kombinált színjelet (C) visz át.
  • Kompozit videó (CVBS). Szabványos sárga RCA videocsatlakozó. Mindhárom videójelet egy jellé alakítja.
  • Az európai lejátszók a fenti két jelet (és még sok mást) egy 21 tűs négyszögletes SCART (más néven Peritel vagy Euro Connector [EC]) csatlakozóba integrálják.

Néhány lejátszó kiegészítő videó kimenettel is rendelkezik:

  • Komponens váltottsoros analóg videó (EIA 770.1). Mindhárom videójelet elkülönítve hordozza.
    – Y’PbPr formátum: 3 RCA vagy BNC csatlakozó.
    – RGB (vagy RGBS vagy RGBHV) formátum: SCART csatlakozó vagy 3, 4, vagy 5 RCA vagy BNC csatlakozó.
  • Komponens progresszív analóg videó. Mindhárom videójelet elkülönítve hordozza.
    – Y’PbPr formátum: 3 RCA vagy BNC csatlakozó.
    – RGB (vagy RGBS vagy RGBHV) formátum: SCART csatlakozó vagy 3, 4, vagy 5 RCA vagy BNC csatlakozó.
  • RF videó. A TV antenna-bemenethez való csatlakoztatásához (általában a 3-as vagy 4-es csatorna).

    Screw-on, 75 ohmos F-típusú csatlakozó. Lehetséges, hogy szükség lesz
    egy adapterre a TV-hez, amely 300 ohmos, két bemenetes
    antennacsatlakozót tartalmaz.
  • DVI. Digitális videokimenet. A HDCP-t alkalmazza a másolásvédett tartalomhoz.
  • HDMI. Digitális videó DVI formában (HDCP-vel), plusz digitális hang.

A
legtöbb komponens kimenettel rendelkező DVD lejátszó a YUV (Y’PbPr)
szabványt használja, amely nem kompatibilis az RGB eszközökkel. Az
európai lejátszók komponens kimenetei RGBS (vörös/zöld/kék/szinkron)
jeleket biztosítanak a SCART csatlakozón keresztül. A pletykák szerint
200-300 dolláros YUV-RGB átalakítókat is lehet kapni, de úgy tűnik,
nehéz a nyomára bukkanni. Az Avscience-nél lehet kapni egy 700 dolláros, az Extron-tól pedig egy 900 dolláros (CVC 100) konvertert. Az Altinex, a Kramer, a Monster Cable
és mások is gyártanak ilyen átalakítót. A progresszív letapogatáshoz
olyan átalakító kell, amely képes kezelni a 31,5 kHz-es jeleket. A
S-Video-hoz is léteznek átalakítók (próbáld meg a Markertek-et).

Megjegyzés: Az analóg színkülönbséges kimenet pontos megnevezése Y’Pb’Pr’
és nem Y’Cb’Cr’ (amely digitális, nem analóg). A dolgok
leegyszerűsítése miatt ez a GYIK néha a YUV rövidítést használja
általános értelemben az analóg színkülönbséges jelekre.

Léteznek speciális lejátszók a Function Communications-től, a Theta Digital-tól, és a Vigatec-től,
amelyek SDI (serial digital interface – soros digitális interfész)
kimenettel rendelkeznek, de ezeket csak high-end vagy a gyártáshoz
használt eszközökhöz lehet csatlakoztatni.

Hang kimenetek

A legtöbb DVD lejátszó a következő hang kimenetekkel rendelkezik:

  • Analóg sztereó hang. Lehet Dolby Surround, ez a lemeztől függ.
    – Két RCA csatlakozó, piros és fehér.
    – Az európai lejátszók az analóg sztereó hangot a SCART csatlakozón keresztül továbbítják.
  • Digitális hang. 1-től 5.1 csatornával. Nyers digitális hang PCM, MLP, Dolby Digital (AC-3), DTS vagy MPEG-2 formátumban.
    Szükség van egy erősítőre, amely beépített dekóderrel rendelkezik (vagy egy különálló külső dekóderre).
    – S/PDIF koax formátum: RCA csatlakozó. (IEC-958 Type II)
    – Toslink formátum: négyzet alakú optikai csatlakozó. (EIAJ CP-340 és EIAJ CP-1201)

Néhány lejátszó kiegészítő hang kimenettel is rendelkezik:

  • Többcsatornás analóg hang. Szükség van egy többcsatornás vagy „Dolby Digital ready” erősítőre hat bemenettel.
    – Hat RCA vagy egy DB-25 csatlakozó.
  • AC-3 RF hang. Csak a kombinált LD/DVD lejátszókon. AC-3 lézerlemezeknél szállítja a hangot.
    – Egy RCA csatlakozó.
  • Nagy felbontású digitális hang.
    – 1394 (FireWire): négyszög alakú csatlakozó. 1394 hangbemenettel rendelkező erősítő szükséges hozzá (és DTCP kompatibilitás).
    – HDMI. Szükség van egy erősítőre vagy TV-re HDMI bemenettel.

Néhány
lejátszó és erősítő csak az S/PDIF vagy csak a Toslink bemenetet
támogatja. Ha a lejátszód és az erősítőd nem megfelelőek, akkor
szükséged lesz egy konverterre (ilyen az Audio Authority 977, a Midiman C02, a COP 1, vagy a POF).

Néhány
lejátszó a 96/24 PCM hangot az IEC-958 nem szabványos változataként
jeleníti meg a kimeneten 6,144 Mb/s-mal a 3,1 MHz-es normál határ
helyett.

Megjegyzés: A
CSS licenc nem engedi meg a 96 kHz-es digitális PCM kimenetet a CSS
védelemmel ellátott anyagoknál. A lejátszónak át kell alakítania 48
kHz-re.

[3.2] Hogyan kössek be egy DVD lejátszót?

Ez
az audió-/videórendszeredtől és a DVD lejátszódtól függ. A legtöbb DVD
lejátszó képét két- vagy háromféleképpen, hangját pedig háromféleképpen
is be lehet kötni. Válaszd azt a kimeneti formátumot, amely a legjobb
minőséget nyújtja (lásd alább) és amelyet támogat a videó- és a
hangrendszered. A kimeneti csatlakozók leírását a 3.1-es kérdésben találod.

Sok TV-t át kell állítani a külső bemenetre (vonalbemenetre). Lehet, hogy a 0. csatornára kell hangolni a készüléket.

Ha
több eszközt (DVD lejátszó, videomagnó, kábel/műholdvevő, WebTV, stb.)
is egy TV-re szeretnél kapcsolni, akkor a következők egyikére lesz
szükséged:

  • egy TV-re több bemenettel vagy
  • egy kézi hang/képváltóra (30 dollárba kerül a műszaki boltokban, ilyen pl. a Comtrad) vagy
  • egy
    A/V erősítőre (így a távirányítóval válthatsz a bemenetek között). Ha
    egy A/V erősítőt szeretnél venni, akkor bizonyosodj meg arról, hogy
    kezeli az a képformátumot, amelyet használni szeretnél (komponens vagy
    s-video).

Képcsatlakoztatás (válassz egyet a listáról)

  • S-video
    (jó minőségű): Szinte minden lejátszó rendelkezik s-video kimenettel.
    Az s-video sokkal jobb, mint a kompozit kép, és csak egy kicsivel
    rosszabb, mint a komponens kép. Csatlakoztass egy s-video kábelt a
    lejátszótól a kijelzőhöz (vagy egy olyan A/V erősítőhöz, amely kezeli az
    s-video jelet). A kör alakú, 4 tűs csatlakozót Y/C, s-video vagy S-VHS
    szavakkal jelölik. Európában használhatod a SCART kábelt is.
  • Kompozit videó
    (megfelelő minőségű): Minden lejátszó rendelkezik szabványos alapsávú
    RCA (Cinch) videó vagy SCART csatlakozóval (Európában) a kompozit kép
    átviteléhez. Csatlakoztass egy szabványos videó vagy SCART kábelt a
    lejátszótól a kijelzőbe (vagy egy A/V erősítőbe a kép kiválasztásához).
    Az RCA videocsatlakozók általában sárgák, és video, CVBS, composite
    (kompozit) vagy baseband (alapsávú) szavakkal vannak megjelölve.
  • Komponens kép
    (jobb minőségű): Néhány amerikai és japán lejátszó rendelkezik
    váltottsoros komponens YUV (Y’Pb’Pr’) videó kimenettel. A csatlakozókat
    jelölhetik YUV, color difference (színkülönbséges), YPbPr vagy Y/B-Y/R-Y
    szavakkal és esetleg zöld/kék/piros színük van. (Néhány lejátszó
    hibásan YCbCr betűszóval jelöli ezt a kimenetet.) Néhány készülék
    rendelkezik komponens RGB kimenettel a SCART, vagy a 3 R/G/B jelölésű
    RCA vagy BNC csatlakozón keresztül. Csatlakoztasd a kábeleket a lejátszó
    három videó kimenetétől a kijelző három videó bemenetéhez, vagy
    csatlakoztasd a SCART kábelt a lejátszótól a megjelenítőhöz.
    Megjegyzés:
    Nincs megegyezés a kimeneti interfész formátumát illetően (a
    feszültséget és az elrendezést tekintve). A lejátszók használhatják az
    SMPTE 253M (286 mV szinkron, 0% luma beállítás 700 mV csúcs, +/-300 mV szín kitérés), Betacam (286 mV szinkron, 7.5% luma beállítás 714 mV csúcs, +/-350 mV színkitérés), M-II (300 mV szinkron, 7.5% luma beállítás 700 mV csúcs, +/-324.5 mV színkitérés),
    vagy más, nem szabványos változatokat. Vedd figyelembe, hogy a nullás
    IRE beállítás nagyobb sávon ábrázolja a luma értékeket, így egy kicsivel
    jobb képet nyújt. Az RGB bemenetes felszereléshez általában szükséges
    egy YUV átalakító. Lásd a 3.1-es szekciót.
  • Progresszív kép
    (még jobb minőségű): Néhány lejátszó rendelkezik progresszív
    letapogatású YUV (Y’Pb’Pr’) vagy RGB (csak az európai lejátszók)
    komponens kimenettel. Csatlakoztasd a kiváló minőségű kábeleket a
    lejátszó három videó kimenetéből a progresszív letapogatású
    sortöbbszöröző vagy a progresszív letapogatású TV bemeneteihez, vagy
    használj SCART kábelt, ha európai lejátszód és progresszív letapogatású
    TV-d van a megfelelő csatlakozókkal A Toshiba ColorStream PRO-nak hívja a
    progresszív letapogatást. A progresszív kép megtartja a legtöbb
    mozifilm progresszív tulajdonságát, így filmszerű, villogásmentes képet
    biztosít, melynek nagyobb a függőleges felbontása és finomabb a mozgása.
    A DVD-s számítógépek szintén képesek progresszív képet előállítani a
    DVD-ről. Ebben az esetben a 15 tűs számítógépes videokábelt
    csatlakoztasd a PC VGA kimenetétől a monitor vagy a kivetítő VGA
    bemenetéhez. Ha a kivetítő csak RGB vagy YPbPr bemenetekkel rendelkezik,
    akkor egy átalakítóra lesz szükséged (ilyen pl. az Audio Authority 9A60). Az 1.40, a 2.12 és a 4.1 pontokban további információkat találsz a progresszív képről.
  • Digitális videó (legjobb minőségű): Néhány
    lejátszó rendelkezik HDMI (DVI) vagy 1394 digitális kimenettel.Ezek
    megtartják a DVD igazi digitális jelét. Csatlakoztass egy HDMI vagy 1394
    kábelt a lejátszó kimenetétől a digitális televízió vagy más digitális
    A/V rendszer HDMI vagy 1394 bemenetéhez. Ugyanez a kábel szállítja a
    digitális hangjelet.
  • RF videó (a legrosszabb
    minőségű): Akkor kell használnod ezt a csatlakozást, ha egy olyan régi
    TV-vel rendelkezel, amelynek csak antennabemenete van. A legtöbb DVD
    lejátszónak nincs RF kimenete, ezért valószínűleg szükséged lesz egy RF
    modulátorra (kb. 30 dollár a Radio Shack-nál, Comtrad-nál vagy a Markertek-nél).
    Előbb azonban olvasd el a figyelmeztetést a videómagnó RF modulátorként
    való használatáról alább. Ha a lejátszó rendelkezik beépített RF
    kimenettel, akkor az a hangot is tartalmazza, de valószínűleg az csak
    monó lesz. Csatlakoztasd a koax kábelt a lejátszó sárga videó
    kimenetétől a modulátor bemenetéhez. Ha a lejátszót nem kapcsolod össze
    egy különálló sztereó rendszerrel, akkor csatlakoztass egy koax kábelt a
    bal hang kimenettől a modulátor hangbemenetéhez. (Ha sztereó
    modulátorod van, akkor csatlakoztass még egy kábelt a jobb csatorna
    számára.) Csatlakoztasd a koax antenna kábelt a modulátortól a TV-be.
    Lehet, hogy szükséged lesz egy 300-75 ohmos adapterre (a két vezetékes
    antenna kábel koax kábellel való összekötéséhez). Hangold a TV-t a
    hármas vagy a négyes csatornára (vagy a 36-osra Németországban és néhány
    más európai országban),  és állítsd be a kapcsolót a modulátoron
    vagy a lejátszón ennek megfelelően. Ha egy videomagnót is be akarsz
    kötni, akkor csatlakoztasd az antennakábelt a videomagnó kimenetéből a
    modulátor antenna-bemenetéhez.

Figyelem: Ha
a DVD lejátszódat a videomagnón keresztül kapcsolod a TV-hez, akkor
gondjaid lehetnek azokkal a lemezekkel, amelyek bekapcsolják a lejátszó
Macrovision áramkörét. Lásd a 3.2.1-et.

Figyelem: Néhány videokivetítő nem ismeri fel a 4.43 NTSC jelet, melyet a PAL lejátszók bocsátanak ki NTSC lemez lejátszásakor (lásd 1.19).
Ezek csak a 60 Hz-es letapogatási frekvenciát érzékelik, és
automatikusan NTSC-re váltanak, annak ellenére, hogy a színvivő PAL
formátumú.

Megjegyzés: A
legtöbb DVD lejátszó támogatja a szélesvásznú jelzést, amely megmondja a
szélesvásznú kijelzőnek, hogy milyen a méretarány, így az automatikusan
be tudja állítani magát. Az egyik szabvány (ITU-R BT.1119, főleg
Európában használják) a képjelbe rejti az információt. A másik – az Y/C
csatlakozók számára – 5 voltos DC jelet teszt a színtelítettség
vezetékére, és így jelöli a szélesvásznú jelet. Sajnos néhány váltó és
erősítő eldobja a DC komponenst ahelyett, hogy továbbítaná a TV felé.

További információkat találsz a formátumok közötti átalakításokról a csodálatos Notes on Video Conversion című írásban, amely a Sci.Electronics.Repair GYIK-jából származik.

Hangcsatlakoztatás

Minden
DVD lejátszó tartalmaz egy beépített kétcsatornás Dolby Digital (AC-3)
dekódert. Néhány képes az MPEG hang vagy a DTS hang dekódolására is. A
dekóder a többcsatornás hangot 2 csatornás PCM hanggá alakítja. Ez
jelenik meg a kimeneten is, és ezt konvertálja analóggá a hagyományos
hang kimenet számára. Néhány lejátszó beépített többcsatornás Dolby
Digital dekóderrel rendelkezik, de ez csak akkor hasznos, ha
többcsatornás analóg bemenetet tartalmazó hangrendszerrel rendelkezel.
Lásd a 3.6.3-as kérdést a további részletekért.

  • Sztereó/surround analóg hang
    (megfelelő minőségű): Minden DVD lejátszón van két RCA csatlakozó a
    sztereó hang számára. Minden Dolby Digital vagy MPEG-2 hanggal
    rendelkező lemezt automatikusan dekódol és kétcsatornás Dolby Surroundra
    kever a lejátszó, így hozzákapcsolható egy hagyományos sztereó vagy egy
    Dolby Surround/Pro Logic rendszerhez. Csatlakoztasd a két audió kábelt a
    lejátszó és az erősítő vagy a TV közé. A csatlakozókat valószínűleg
    „audio” vagy „left/right” (bal/jobb) címkével jelölik; a bal csatlakozó
    általában fehér, a jobb pedig piros. Ha a TV-d csak egy hangbemenettel
    rendelkezik, akkor csak a bal csatornát csatlakoztasd.
    Ha a lejátszód
    biztosít többcsatornás analóg kimenetet (bal/center/jobb/bal hátsó/jobb
    hátsó), akkor ne csatlakoztasd a sztereó rendszer két bemenetéhez, mert
    el fogod veszíteni a közép és a hátsó csatornát – használd inkább a
    kétcsatornás bal/jobb kimenetet.
  • Digitális hang
    (a legjobb minőségű): Szinte minden DVD lejátszónak van digitális hang
    kimenete. Ez a kimenet képes a Dolby Digital (AC-3), a PCM (beleértve a
    CD-k hangját is), a DTS, és az MPEG-2 (csak a PAL/SECAM lejátszóknál) és
    az MLP (a DVD-Audio lemezeknél) hang továbbítására. A PCM egy digitális
    vevőt vagy egy külső DAC-ot igényel. Minden más formátumnál egy
    megfelelő dekóderre van szükség az erősítőben vagy a különálló
    hangprocesszorban. Például, egy Dolby Digital hangsávot tartalmazó lemez
    digitális hangcsatlakozáson keresztüli lejátszásához szükséges, hogy az
    erősítő ismerje a Dolby Digital formátumot. A DTS lemezeknél „DTS
    Digital Out” jelzéssel ellátott lejátszóra van szükség (a régebbi
    készülékek nem ismerték fel a DTS sávokat), azonban minden DVD lejátszón
    meghallgathatók a DTS CD-k, ha egy DTS dekódert csatlakoztatnak a
    digitális kimenethez (PCM jel). Néhány lejátszó koax (SP/DIF), néhány
    üvegszálas (Toslink) csatlakozóval rendelkezik, és van olyan is, amelyen
    mind a kettő megtalálható. Parttalan viták folynak arról, hogy melyik a
    jobb. Úgy tűnik, a koaxnak több támogatója van, mivel egyszerűbb. Az
    optikai kábelre nem hatnak az elektromágneses interferenciák, de
    sérülékenyebb és nem lehet nagy szögben megtörni. Elég annyit mondani,
    hogy mivel digitális jelről van szó, minőségi kábel esetében ugyanazt az
    eredményt érhetjük el mindkettővel. Csatlakoztass egy 75 ohmos koax
    vagy egy üvegszálas kábelt a lejátszó és az erősítő/processzor közé.
    (Lehet, hogy átalakítóra lesz szükséged, lásd 3.1.)
    Néhány
    lejátszó külön csatlakozóval rendelkezik a Dolby Digital/DTS/MPEG és a
    PCM jel számára. Más esetben a kimeneti formátumot a lejátszó beállítási
    menüjében vagy a készülék hátoldalán található kapcsoló segítségével
    kell kiválasztani. Ha Dolby Digital vagy DTS jelet kap egy olyan
    digitális erősítő, amely nem ismeri az adott formátumot, akkor nem lesz
    hang.
    Megjegyzés: Bizonyosodj meg arról, hogy minőségi kábelt
    használsz; egy olcsó RCA kábel esetén lehet, hogy gyenge lesz a
    hangminőség, vagy egyáltalán nem fog szólni az erősítő.
    Megjegyzés:
    Az AC-3/RF (lézerlemez) kimenete csak akkor fog működni, ha az erősítő
    automatikusan át tud kapcsolni, mert a DVD digitális hangja nem RF
    formátumú (lásd alább).
  • Komponens analóg hang
    (kiváló minőségű): Néhány lejátszó rendelkezik hatcsatornás analóg
    kimenettel, melyet a belső Dolby Digital vagy DTS dekóder hajt meg.
    Néhány képes hétcsatornás kimenetet is szolgáltatni a 6.1 sávos DVD-ről.
    A lejátszón belüli digitális-analóg átalakítás minősége lehet jobb és
    rosszabb is egy külső dekóderhez viszonyítva. Szükség van egy 6 vagy 7
    bemenetes erősítőre (vagy több erősítőt kell használni); ezeket
    általában „Dolby Digital ready” vagy „AC-3 ready” készüléknek hívják.
    Sajnos a legtöbb esetben nem fogod tudni az egyes csatornák hangerejét
    szabályozni vagy beállítani a mélyhangok kezelését. Csatlakoztasd a 6
    (vagy 7) audió kábelt a lejátszó RCA kimeneteihez és az erősítő
    megfelelő bemeneteihez. Néhány erősítőnél szükség lehet egy olyan
    adapter kábelre, melynek egyik végén DB-25 csatlakozó, a másik végén
    pedig RCA csatlakozók vannak.
    Megjegyzés: Amíg nem készülnek
    el egy új digitális csatlakozó szabvánnyal, addig csak úgy kaphatod meg a
    DVD-Audio többcsatornás PCM hangját, ha analóg csatlakozást vagy a
    fejlesztőre jellemző egyedi csatlakozást alkalmazol. Ha egy DVD-Audio
    lejátszó megvásárlását tervezed, akkor olyan erősítőre lesz szükséged,
    amely rendelkezik analóg többcsatornás bemenettel.
  • RF digitális hang
    (csak a lézerlemeznél): A kombinált LD/DVD lejátszók rendelkeznek egy
    AC-3 RF kimenettel a lézerlemezek digitális hangjának kezeléséhez.
    Csatlakoztasd a koax kábelt az erősítő/processzor AC-3 RF bemenetéhez.
    Megjegyzés: a DVD-k digitális hangja nem jön ki az RF kimeneten, hanem
    az optikai/koax kimeneten jelenik meg. Az LD-k analóg hangja pedig a
    sztereó csatlakozókon jelenik meg, ezért három különböző hang
    összeköttetést kell létesíteni ahhoz, hogy minden variáció
    megvalósuljon.

[3.2.1] Gondot okozhat, ha a videót a TV és a DVD lejátszó közé kötöm be?

Nem jó ötlet a képet a DVD lejátszótól a videomagnón keresztül csatlakoztatni. A legtöbb film Macrovision (lásd 1.11)
védelemmel van ellátva, amely hatással van a videóra, és a képet
periodikusan sötétté és világossá teheti. Ha a TV-dnek nincs közvetlen
képbemenete, akkor szükséged lehet egy külső RF átalakítóra (lásd 3.2). Vagy még jobb, ha veszel egy új TV-t közvetlen videobemenetekkel.

Gondjaid
lehetnek a kombinált videómagnó/TV készülékekkel is, mert közülük sok a
képbemenetet a videó áramkörein keresztül vezeti. A legjobb megoldás
az, hogy szerzel egy “dobozt”, amely levágja a Macrovision jelet (lásd 1.11).

[3.2.2] Miért rossz a hang vagy a kép?

A
rossz kép első számú okozója a rosszul beállított TV. A DVD képének
kiváló minősége nagyobb követelményeket támaszt a kijelzővel szemben.
Vedd lejjebb az élességet és a fényerőt. Lásd az 1.3-as kérdést a további információkért. A TV beállításának technikai részleteit megtalálod Anthony Haukap FAQ: How To Adjust a TV című írásában.

Ha
búg a hang vagy zajos a kép, akkor ennek valószínűleg az interferencia
vagy egy földhurok az oka. Használj más kábeleket. Használj rövidebb
kábelt (a hosszú kábelek ronthatják a jelminőséget). Ellenőrizd, hogy a
kábeleket megfelelően árnyékolták. Kapcsolj ki minden eszközt, kivéve
azt, amelyiket teszteled. Tedd távolabb az eszközöket egymástól.
Csatlakoztasd a készüléket másik áramkörhöz. Ellenőrizd, hogy minden
készülék ugyanabba az elosztóba csatlakozik. Ha semmi más nem segít,
földeld le a kapocsvasakat. Vond be az egész házat ónlemezzel. További
információkat találsz a földhurkokról a <www.hut.fi/Misc/Electronics/docs/groundloop/> címen. További információkat találsz a szerelőkről a Shophelper-nél.

A kép- és hanghibákat a hibás lejátszó vagy a rossz lemez is okozhatja (lásd 1.41). Ha a kép lefagy vagy széttöredezik, akkor lehetséges, hogy karcos a lemez (lásd 1.39). A DVD a másodperc egy törtrészére lefagyhat a film közepén. Ez normális — ez a rétegváltás (lásd 1.27).

[3.3] Milyen méretű és kapacitású a DVD?

A
DVD-nek rengeteg változata van. Fizikailag kétféle méretben létezik: 12
és 8 cm-es, mindkettő 1,2 mm vastag, két 0,6 mm-es összeragasztott
hordozóból áll. A méretek megegyeznek a CD méreteivel. Egy DVD lemez
lehet egy- vagy kétoldalas. Minden oldalon egy vagy két rétegben
lehetnek az adatok. A tárolható film hossza attól függ, hogy hány
hangsáv van mellette, illetve attól, hogy mennyire tömörítették a képet
és a hangot. A gyakran emlegetett 133 perces hossz igencsak bizonytalan
eredetű: egy DVD egyetlen hangsávval könnyedén tartalmazhat 160 percnél
is több anyagot, és egy rétegen akár 9 órányi filmet is tárolhatnak, ha a
képet és a hangot VHS minőségben tömörítik.

Ha
durván 5 Mb/s-os átlagos adatrátával számolunk (4 Mb/s a képnek, 1 Mb/s
a két-három 5,1 csatornás hangsávnak), akkor egy egyrétegű DVD
valamivel több mint két órányi filmet képes tárolni. Egy kétrétegű lemez
a kétórás filmet 9,5 Mb/s-os adatrátával tárolhatja (közel a 10,08
Mb/s-os határhoz).

Egy
DVD-Video lemez, amely elsősorban hangot tartalmaz, akár 13 órán
keresztül is szólhat (24 óráig két réteggel) 48/16 PCM kódolással (ami
egy kicsit jobb, mint a CD minősége). 160 órányi monó hangot (vagy akár
295 órát két réteggel) tárolhatnak 64 kb/s-os Dolby Digital kódolással,
ami megfelel a hangos könyveknek.

A DVD kapacitása:

Referenciaként
a CD-ROM kb. 650 megabájt adatot képes tárolni, ami 0,64 gigabájt vagy
0,68 milliárd bájt. Az alábbi listában az EO/KO jelölés egy-/kétoldalas
lemezt, az ER/DR/KR egy/két/kevert réteget (a kevert azt jelenti, hogy
az egyik oldalon egy réteg van, a másikon kettő), a gig gigabájtot
(2^30), az MiB millárd bájtot (10^9) jelent. Lásd a giga<->milliárdról szóló megjegyzést a 7.2-es pontban.

DVD-5 (12 cm, EO/ER)

4,37 gig (4,7 MiB) adat, több mint 2 óra film

DVD-9 (12 cm, EO/DR)

7,95 gig (8,54 MiB), kb. 4 óra

DVD-10 (12 cm, KO/ER)

8,74 gig (9,4 MiB), kb. 4,5 óra

DVD-14 (12 cm, KO/KR)

12,32 gig (13,24 MiB), kb. 6,5 óra

DVD-18 (12 cm, KO/DR)

15,90 gig (17,08 MiB), több mint 8 óra

DVD-1 (8 cm, EO/ER)

1,36 gig (1,46 MiB), kb. fél óra

DVD-2 (8 cm, EO/DR)

2,47 gig (2,66 MiB), kb. 1,3 óra

DVD-3 (8 cm, KO/ER)

2,72 gig (2,92 MiB), kb. 1,4 óra

DVD-4 (8 cm, KO/DR)

4,95 gig (5,32 MiB), kb. 2,5 óra

DVD-R 1.0 (12 cm, EO/ER)

3,68 gig (3,95 MiB)

DVD-R 2.0 (12 cm, EO/ER)

4,37 gig (4,7 MiB)

DVD-R 2.0 (12 cm, KO/ER)

8,75 gig (9,4 MiB)

DVD-RW 2.0 (12 cm, EO/ER)

4,37 gig (4,7 MiB)

DVD-RW 2.0 (12 cm, KO/ER)

8,75 gig (9,4 MiB)

DVD+R 2.0 (12 cm, EO/ER)

4,37 gig (4,7 MiB)

DVD+R 2.0 (12 cm, KO/ER)

8,75 gig (9,4 MiB)

DVD+RW 2.0 (12 cm, EO/ER)

4,37 gig (4,7 MiB)

DVD+RW 2.0 (12 cm, KO/ER)

8,75 gig (9,4 MiB)

DVD-RAM 1.0 (12 cm, EO/ER)

2,40 gig (2,58 MiB)

DVD-RAM 1.0 (12 cm, KO/ER)

4,80 gig (5,16 MiB)

DVD-RAM 2.0 (12 cm, EO/ER)

4,37 gig (4,7 MiB)*

DVD-RAM 2.0 (12 cm, KO/ER)

8,75 gig (9,4 MiB)*

DVD-RAM 2.0 (8 cm, EO/ER)

1,36 gig (1,46 MiB)*

DVD-RAM 2.0 (8 cm, KO/ER)

2,47 gig (2,65 MiB)*

CD-ROM (12 cm, EO/ER, 74 perces)

0,635 gig (0,682 MiB)

CD-ROM (12 cm, EO/ER, 80 perces)

0,687 gig (0,737 MiB)

CD-ROM (8 cm, EO/ER)

0,180 gig (0,194 MiB)

DDCD-ROM (12 cm, EO/ER)

1,270 gig (1,364 MiB)

DDCD-ROM (8 cm, EO/ER)

0,360 gig (0,387 MiB)

*
A formattált DVD-RAM lemezek kapacitása valamivel kisebb. Például a
teljesen teleírt DVD-R lemez tartalma nem teljesen fér rá egy DVD-RAM
lemezre.

Tipp: Két gigabájtot igényel egy óra átlagos videó tárolása.

A
CD-ROM-hoz viszonyítva az adatkapacitás növekszik, mert: 1) kisebb a
pit hossz (~2,08x), 2) vékonyabbak a sávok (~2,16x), 3) kicsit nagyobb
az adatterület (~1,02x), 4) hatékonyabb a csatornamoduláció (~1,06x), 5)
hatékonyabb a hibajavítás (~1,32), 6) kevesebb a nem hasznos szektor
(~1,06x). Egy réteg esetén nagyjából 7-szer annyi adat tárolható, mint
egy CD-ROM-on. A <www.mpeg.org/MPEG/DVD/General/Gain.html> címen egy kicsit eltérő magyarázat található.

Egy
kétrétegű lemez kapacitása valamivel kevesebb, mint két egyrétegű
lemezé. A lézernek „át kell látnia” a külső rétegen a belső réteg
elolvasásához (a távolság 20-70 mikron között van). A rétegek közötti
áthallás csökkentése érdekében mindkét réteg pit hosszát megnövelték 0,4
mikronról 0,44 mikronra. Ennek kompenzálására a referencia letapogatási
sebesség valamivel nagyobb: 3,84 m/s (egy rétegű lemeznél 3,49 m/s). A
nagyobb pitek nagyobb távolságra vannak egymástól, így könnyebb
leolvasni őket és kevésbé érzékenyek a vibrációra. A nagyobb hossz miatt
viszont kevesebb pit fér el egy rétegen, emiatt csökken a rétegenkénti
kapacitás.

Megjegyzés:
A Windows régebbi változatai FAT16-ot használnak az UDF, FAT32 vagy az
NTFS helyett. Ezért a DVD olvasása gondot okozhat a 4 gigabájtos
kötetméret korlát miatt. A FAT16 legfeljebb 2 gigabájtos, a FAT32
legfeljebb 4 gigabájtos fájlokat képes kezelni (az NTFS 2 terabájtos
korlátja egy ideig nem fog gondot okozni).

Lásd a 4.3-as kérdést az írható DVD részleteiről. További információkat találhatsz a lemez specifikációról és a gyártásról a Disctronics, Cinram. Panasonic,
Technicolor oldalain, és más, lemezgyártással foglalkozó webhelyeken.

[3.3.1] Mikor jelentek meg a kétoldalas, kétrétegű lemezek (DVD-18)?

Ezeket
a szuper-méretű lemezeket főleg adattárolásra használják és nem a
filmekhez. Az első kereskedelmi forgalomban megjelent DVD-18, a The Stand,
1999. októberében debütált. A DVD-18 esetében teljesen másképpen kell
elkészíteni a két réteget. Egy egyoldalas, kétrétegű lemez (DVD-9) úgy
készül, hogy mindkét hordozóra egy adatréteg kerül, majd a két hordozót
átlátszó kötőanyaggal összeragasztják, így a pickup lézere mindkét
réteget el tudja olvasni az adott oldalon. Négy rétegnél viszont mindkét
hordozónak két réteget kell tartalmaznia. Ehhez viszont egy második
adatréteget kell az elsőre sajtolni, és ez sokkal bonyolultabb művelet.
Csak néhány gyártósor képes DVD-18-at készíteni, és a nagy selejtarány
miatt sokkal nehezebb és drágább elkészíteni, mint a DVD-9-et.

(1998
decemberében jósoltam meg ebben a GYIK-ban, hogy nem fogunk látni
kereskedelmi forgalomban DVD-18 lemezeket 1999 ősze előtt, annak
ellenére, hogy rengeteg pletyka szólt arról, hogy hamarabb jelennek
meg.)

[3.3.2]
Mi az a MiniDVD?

A “miniDVD” kifejezés
zavaróan a 8 cm-es DVD-kre és CD-kre utal, melyeken DVD-Video tartalom van, és
pontosabb lenne cDVD-nek hívni őket. A 8 cm-es lemezek szerepelnek a DVD
specifikációban, és szinte minden DVD-lejátszóban és meghajtóban lejátszhatók,
de nem működnek a tálca nélküli (pl. autós) rendszerekben. A cDVD-ket le lehet
játszani a legtöbb DVD-s PC-vel, de csak nagyon kevés DVD-lejátszó támogatja
(lásd az 5.7-et a részletekért).

[3.4] A kép milyen jellemzőkkel rendelkezik?

A DVD-Video a DVD-ROM egyik alkalmazása, a DVD Forum által készített specifikáció szerint (lásd 6.1).
A DVD-Video az MPEG-1-nek, az MPEG-2-nek, a Dolby Digitalnak, a
DTS-nek, és más formátumoknak is egy alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy a
DVD-Video formátum a fenti szabványok és formátumok egy részhalmazát
definiálja, amelyet a gyakorlatban a DVD-Video lejátszókhoz készített
lemezeknél alkalmaznak. A DVD-ROM bármilyen digitális információt
tartalmazhat, de a DVD-Video korlátozva van bizonyos adattípusokra,
melyeket a televíziós reprodukció érdekében terveztek.

Egy
lemezen egy sávban, folyamban (track, stream) található az MPEG-2
konstans (CBR) vagy változó (VBR) bitrátájú tömörített digitális videó.
Az MPEG-2 Main Profile at Main Level (MP@ML) szabvány korlátozott
változatát használják. Az SP@ML leírást is támogatják. Az MPEG-1 CBR és
VBR is engedélyezve van. Kifejezetten az 525/60 (NTSC, 29,97
váltottsoros kép/s) és a 625/50 (PAL/SECAM, 25 váltottsoros kép/s)
képmegjelenítő rendszereket támogatják. Tipikus a filmekből előállított
24 kép/s-os progresszív, a PAL videóból származó 25 kép/s váltottsoros,
és az NTSC videóból származó 29,97 kép/s-os váltottsoros formátum. Az
MPEG-2 progresszív szekvencia (progressive_sequence) nem engedélyezett,
de a váltottsoros szekvenciák tartalmazhatnak progresszív képeket és
progresszív makróblokkokat. 24 kép/s-os forrás esetén a kódoló
alkalmazás MPEG-2 repeat_first_field jelzőket ágyaz a videófolyamba, így
a dekóder 2-3 pulldownt (a 60 Hz-es NTSC  – ténylegesen 59,94
Hz-es – kijelzőnél) vagy 2-2 pulldownt (az 50 Hz-es PAL/SECAM
megjelenítőnél) – ez 4% sebességnövekedést eredményez – alkalmaz. Más
szavakkal, a lejátszó nem „tudja”, hogy milyen a kódolási ráta, hanem
egyszerűen követi az MPEG-2 kódoló utasításait, így állítja elő az előre
meghatározott 25 kép/s-os vagy a 29,97 kép/s-os képkockaszámot. Ez az
egyik fő oka annak, hogy kétféle lemez létezik: egy az NTSC-hez, egy a
PAL-hoz. (Nagyon kevés lejátszó képes PAL-ról NTSC-re vagy NTSC-ről
PAL-ra konvertálni. Lásd az 1.19-es kérdést.)

Az
NTSC és a PAL filmátvitel ugyanarra a képrátára (24 kép/s) alapul, de a
PAL felbontás nagyobb, ezért a PAL változat több helyet foglal a
lemezen. A kódolás előtt a növekedés 20%-os (480-ról 576-ra), de a
végeredmény közelebb van a 15%-hoz, a kódolás hatékonyságától függően.
Ez azt jelenti, hogy 600-700 MB-tal több hely kell a PAL lemezen az NTSC
lemezekhez viszonyítva.

Érdemes
megjegyezni, hogy a váltottsoros forrásvideót is progresszív
struktúrájú MPEG képsorként kódolhatják egy jó enkóderrel úgy, hogy csak
akkor használnak váltottsoros mezőkódolt makróblokkokat, ha a mozgás
igényli. A legtöbb mozifilmet 24 kép/s rátával enkódolják (a kódoló
inverz telecine eljárása eltávolítja a megduplázott 2-3 pulldown mezőket
videokazettás forrás esetén, és a megmaradó mezőpárokat – bár
technikailag ezek váltottsorosak – újra összeillesztheti egy progresszív
lejátszó). A legtöbb videó forrású filmet pedig 25 vagy 30 kép/s-os
rátával váltottsorosként kódolják. Ezt keverhetik is egy lemezen belül,
tehát egy váltottsoros logót követhet egy progresszív film.

Lásd a 3.8-as kérdést a progresszív és a váltottsoros letapogatásról. Lásd az 1.40-es kérdést a progresszív letapogatású lejátszókról. Az MPEG-2 videóról további információkat találsz az MPEG oldalon a <www.mpeg.org>-nál.

A
kép mérete legfeljebb 720×480 (525/60-as NTSC megjelenítőnél) vagy
720×576 (a 625/50-es PAL/SECAM megjelenítőnél) lehet. A képeket az
enkódolás előtt átalakítják a 4:2:2 ITU-R BT.601-ről 4:2:0-ra, átlagosan
12 bit/pixel lefoglalásával az Y’Cb’Cr formátumban. (A színmélység 24
bites, mert a színmintákat megosztják 4 pixel között.) A DVD pixelei nem
négyzet alakúak (lásd 3.5). A kitömörített forrás
124,416 Mb/s-os videó forrás esetén (720x480x12x30 vagy 720x576x12x25),
illetve vagy 99,533 vagy 119,439 Mb/s film forrás esetén (720x480x12x24
vagy 720x576x12x24). A kimenet analóg értelmezése esetén a horizontális
felbontás általában nagyjából 500 sor, de ez felmehet 540-re is (lásd 3.4.1).
A tipikus luma frekvencia átvitel teljes amplitúdón 5 és 5,5 MHz között
van. Ez kevesebb, mint az MPEG-2 digitális jelének 6,75 MHz-es natív
frekvenciája (más szavakkal, a legtöbb lejátszó nem képes a DVD teljes
minőségét visszaadni). A színtelítettség frekvencia átvitele fele a
lumáénak.

Megengedett képfelbontások:

MPEG-2, 525/60 (NTSC): 720×480, 704×480, 352×480, 352×240
MPEG-2, 625/50 (PAL): 720×576, 704×576, 352×576, 352×288

MPEG-1, 525/60 (NTSC): 352×240
MPEG-1, 625/50 (PAL): 352×288

A
különböző lejátszók különböző számú bitet használnak a digitális-analóg
videóátalakítóban. A jelenlegi legjobb minőségű lejátszók 10 vagy 12
bitet használnak. Ennek semmi köze nincs az MPEG dekódolási eljáráshoz,
mert az eredeti komponens jel mintánként 8 bitre van korlátozva. A több
bit a lejátszó számára nagyobb „keresztmetszetet” és több jelszintet
biztosít a digitális-analóg átalakítás során, ami segíthet a jobb kép
előállításában.

A maximális
videó bitráta 9,8 Mb/s. Az „átlagos” videó bitráta 4, de ez teljesen a
hossztól, a minőségtől, a hang mennyiségétől, stb. függ. Ez 31:1
tömörítést jelent a tömörítetlen 124 Mb/s-os videó – vagy 25:1
tömörítést a 100 Mb/s-os film – forráshoz képest. A nyers csatorna
adatokat a lemezről konstans 26,16 Mb/s-os sebességgel olvassák le. A
8/16-os demoduláció során ez 13,08 Mb/s-ra csökken. A felhasználói
adatok hibajavítása után a sávbufferbe konstans 11,08 Mb/s-os
sebességgel kerülnek az adatot. A sávbuffer a rendszerfolyam adatokat
változó rátával (legfeljebb 10,08 Mb/s) bocsátja ki. Az alapvető
folyamok (hang + kép + alkép) kombinálása után a maximális ráta 10,08
Mb/s. Az MPEG-1 képrátája legfeljebb 1,856 Mb/s, a tipikus ráta 1,15
Mb/s.

Az állóképeket is
támogatja (MPEG I keretként kódolva) a formátum. Ezeket megadott ideig
vagy végtelen ideig lehet megjeleníteni. A menükhöz használják őket. Az
állóképeket hang is kísérheti.

Egy
lemezen alkép folyamok (legfeljebb 32) is lehetnek. Ezek átfedik a
videót, így felirat, caption (a halláskárosultaknak), gyerekfelirat,
karaoke felirat, menü, egyszerű animáció, stb. valósítható meg velük.
Ezek teljes képernyős, futásidőben kódolt bittérképek, melyek két
bit/pixel színmélységűek (négy szín és négy átlátszóság érték). Minden
egyes alkép csoporthoz négy színt választanak a 16-os palettából (YCbCr
skála), és négy átlátszóság értéket rendelnek hozzájuk a 16 szintből (ez
a teljesen átlátszótól a teljesen fedettig terjed). Mivel a négy érték
közül egy általában 100%-os átlátszóságot jelent (hogy lássuk magát a
filmet), ezért csak három szín- és átlátszóság kombináció marad. Így az
alképes grafika eléggé kezdetleges. Az alkép megjelenítő parancssorokkal
effektusokat is létre lehet hozni (pl. görgetés, mozgatás,
színezés/kijelölés és elhalványítás). A maximális alkép adatráta 3,36
Mb/s, a képenkénti maximális méret 53220 bájt.

Az
alkép folyamokban található feliratok mellett a DVD támogatja az NTSC
Closed Captions-t is. A Closed Caption szöveget a videófolyamban
tárolják MPEG-2 felhasználói adatként (a csomagfejlécekben), és a
lejátszó állítja elő őket a videójelben a 21. sorban analóg
hullámformaként. Ezt a televízió Closed Caption átalakítója dekódolja.
Bár a DVD-Video specifikációja csak az NTSC-t említi, nincs technikai
akadálya annak, hogy a PAL/SECAM DVD lejátszók is előállítsák a Closed
Caption szöveget World System Teletext (WST) formátumban; egyedül csak a
képkockaszám eltérése miatt kell trükközni. Sajnálatos megjegyzés: a
DVD Closed Caption MPEG-2 tárolási mód egy kicsit eltér az ATSC
formátumtól. Lásd az 1.45-ös kérdést a Closed Caption-ökről.

[3.4.1] Mit jelent a „vonalfelbontás”?

Mindenkit
összezavar „a vízszintes felbontás vonalai” kifejezés, amit LoHR-nek
vagy TVL-nek is neveznek. Ez az analóg videózásból származik, rosszul
értelmezhető, a gyártók következetlenül mérik és jelzik, de mi is
beleakadtunk, pedig itt minden kép digitális és mi egyszerűen pixelekben
mérjük a felbontást.

Műszakilag a vízszintes felbontás vonalai kifejezés arra utal, hogy hány vizuálisan feloldható függőleges vonal van egy teljes méretű képen.
Azaz ezt úgy mérik, hogy megszámolják, hogy hány függőleges fekete és
fehér csík különböztethető meg egy olyan területen, amely olyan széles,
mint amilyen magas a kép. A cél az volt, hogy a mérés független legyen a
méretaránytól. A vízszintes felbontás vonatkozik a televíziós
megjelenítőkre és az olyan jelformákra is, melyeket például a DVD
lejátszó bocsát ki. A legtöbb TV-nél nevetségesen magas számot adnak meg
vízszintes sorfelbontásként a műszaki adatok között.

Mivel
a DVD 720 vízszintes pixelt tartalmaz (NTSC és PAL formátumban is), a
vízszintes felbontás úgy számolható ki, hogy a 720-at elosztjuk 1,33-mal
(4:3 méretarány miatt), így 540 vonalat kapunk. Egy 1,78-as (16:9)
kijelzőn az eredmény 405 vonal. A gyakorlatban a DVD lejátszók nagyjából
500 vonalra képesek az 540 helyett a szűrés és a gyengébb minőségű
digitális-analóg átalakítók miatt. A VHS lejátszók nagyjából 230 vonalat
(172 sort szélesvásznú képen), a TV műsorok kb. 330 vonalat (248 sort
szélesvásznú képen), a lézerlemezek kb. 425 vonalat (318 sort
szélesvásznú megjelenítőn) jelenítenek meg.

Ne
keverd össze a vízszintes felbontás vonalait (felbontás az X tengely
mentén) a letapogatás soraival – scan line – (felbontás az Y tengely
mentén). A DVD pontosan 480 (NTSC) vagy 576 (PAL) letapogatási sort
állít elő. Az NTSC szabványban 525 letapogatási sor szerepel, de csak
480-483 látható. (A többi sor fekete. Szinkronizációs jeleket és más
információkat – pl. a Closed Captions a 21. sorba van kódolva –
tartalmaznak). A PAL szabvány 625 letapogatási sort tartalmaz, de csak
kb. 576-580 látható. Mivel minden videóformátum (DVD, VHS, LD,
broadcast, stb.) ugyanannyi letapogatási sort tartalmaz, ezért a nagy
képminőségbeli eltéréseket a horizontális felbontás okozza

További információkért lásd Allany Jayne TV and Video Resolution Explained című írását.

[3.5] Mi az a szélesvásznú kép? Mit jelent a méretarány (aspect ratio)?

A
képet a DVD-n 4:3 (hagyományos TV alak) vagy 16:9 (szélesvásznú)
formában tárolhatják. A szélesség-hosszúság aránya a hagyományos TV-nél 4
a 3-hoz; más szavakkal, 1,33-szor szélesebb a magassághoz viszonyítva.
Az új szélesvásznú televíziók, főleg a HDTV-hez tervezett változatok, 16
a 9-hez méretarányúak; azaz 1,78-szor szélesebbek magasságukhoz
viszonyítva.

A DVD-t
kifejezetten úgy tervezték, hogy támogassa a szélesvásznú
megjelenítőket. A szélesvásznú 16:9 videót (pl. egy 16:9-es
videókamerából) anamorf formában tárolhatják a lemezen, ami azt
jelenti, hogy a képet vízszintesen összenyomják, hogy beleférjen a
szabványos 4:3 téglalapba, majd a lejátszás során újra széthúzzák.

A
dolgok komplikáltabbak, ha egy mozifilmet videóra visznek át, mivel
manapság a legtöbb mozifilm 1,66, 1,85 („flat”) vagy 2,4 („scope”)
arányú. Mivel ezek nem felelnek meg az 1,33-as vagy az 1,78-as TV
alaknak, két megoldást alkalmaznak annak érdekében, hogy a film tüskéi
kitöltsék a TV lyukait:

A letterbox
(gyakran LBX-nek rövidítik) azt jelenti, hogy a képet a mozi
méretarányainak megfelelően rögzítették, ami szélesebb mint a
hagyományos és a szélesvásznú TV. Fekete csíkokkal (melyeket képszegélynek
hívnak) takarják le a kép alsó és felső részét. Az 1,85 arányú filmek
az 1,33-as TV-n vékonyabb csíkot kapnak, mint a 2,4 arányú filmek (a kép
28% illetve 44%-át foglalják el a szegélyek), míg a 2,4 arányú filmeket
pedig nagyjából akkora szegély veszi körül az 1,78-as TV-n, mint az
1,85 arányú filmeket az 1,33-as megjelenítőn (a csíkok a kép 26%-át
takarják). Az 1,85 arányú filmek az 1,78-as TV-n olyan vékony keretet
(2%) kapnak, hogy a legtöbb esetben a szélesvásznú TV overscan-je el is
takarja azt. Néhány film, főleg az animációs és az európai filmek
1,66-os méretarányban készülnek. Ezeknél is alkalmazható a letterbox az
1,33-as megjelenítőnél, illetve a sidebox (vagy windowbox) az 1,78-as TV-knél.

A pan&scan
azt jelenti, hogy a TV keskenyebb „ablakát” mozgatják, felnagyítva
illetve levágva a mozifilm szélesebb képét. Mindamellett manapság a
legtöbb filmet lágy keret (soft matte) segítségével
forgatják, ami azt jelenti, hogy a teljes 1,33 méretarányt kihasználják.
(Az operatőr két keretjelzőt használ a keresőben, az egyiket az 1,33, a
másikat az 1,85 méretarány szerint, így figyelembe veheti mindkét
formátumot.) A kép tetején és alját letakarják a moziban, de a videóra
alakítás folyamán a teljes 1,33-as kép használható a pan&scan során.
A pan&scan-t elsősorban az 1,33-ra való formázásnál használják,
mert a szélesvásznú kép rajongói inkább a letterbox-ot szeretik, mert ez
megtartja a mozihatást.

További részleteket és szép szemléltetőeszközöket találsz Leopold How Film Is Transferred to Video című oldalán.

Miután
a videót teljes képernyős vagy szélesvásznú formára hozták, kódolják és
DVD lemezekre rögzítik. A DVD lejátszók négyféle megjelenítési móddal
rendelkeznek. Eggyel a 4:3-as, hárommal a 16:9-es képhez:

  • teljes kép (4:3 kép a 4:3 megjelenítőhöz)
  • automatikus letterbox (16:9 anamorf kép a 4:3 megjelenítőhöz)
  • automatikus pan&scan (16:9 anamorf kép a 4:3 megjelenítőhöz)
  • szélesvásznú (16:9 anamorf kép a 16:9 megjelenítőhöz)

A
4:3 képet nem változtatja meg a lejátszó. Ez normálisan csak a
hagyományos 4:3 képernyőn jelenik meg. A szélesvásznú rendszerek vagy
megnyújtják, vagy fekete csíkokat tesznek a kép oldalaira. A 4:3 képet
valószínűleg letterbox vagy pan&scan eljárással átalakítják mielőtt
DVD-re rögzítik. Minden képformázás, amit a lemezre rögzítés előtt
végeznek, láthatatlan a lejátszó számára. A lejátszó egyszerűen úgy
állítja elő újra a képet, mintha egy hagyományos 4:3 TV kép lenne. A
kódolás előtt letterbox formára alakított képet megjelölhetik egy
flaggel, így a lejátszó jelezheti a szélesvásznú TV számára, hogy húzza
szét a képet. Sajnos néhány lemez (ilyen például a Fargo) nem helyesen
alkalmazza ezt a flaget. És az még rosszabb, hogy néhány lejátszó nem
veszi figyelembe a flageket.

Az
anamorf eljárás szépsége abban rejlik, hogy a kép kevesebb része veszik
kárba a letterbox keretei miatt. A DVD képmérete támogatja az 1,33-as
képernyőt, tehát a videóképnek ezt ki kell töltenie, viszont csak
vízszintesen van összenyomva, így 33%-kal (a teljes képméret 25%-ával)
több pixellel lehet tárolni a képet ahelyett, hogy feketeséget
tárolnának. Az anamorf képet legjobb szélesvásznú kijelzővel
megjeleníteni, mert ez újra széthúzza a képet az eredeti méretére.
Alternatív megoldásként az új 4:3 TV-k képesek a függőleges letapogatási
területet lecsökkenteni, így visszaáll az eredeti méretarány a
felbontás elvesztése nélkül (egy automatikus trigger jelet küldenek az
európai TV-khez a SCART 8 tűjén). Bár szinte minden számítógép 4:3
arányú monitort használ, a TV-hez viszonyított jobb felbontás miatt meg
tudják jeleníteni a teljes szélesvásznú képet egy ablakban (854×480 vagy
nagyobb az NTSC-nél; 1024×576 vagy nagyobb a PAL-nál).

Az
anamorf képet a lejátszó átalakíthatja a 4:3 TV számára letterbox vagy
pan&scan formára. Ha az anamorf képet változatlan formában jelenítik
meg egy hagyományos 4:3 TV-n, akkor az emberek magasaknak és
vékonyaknak tűnnek, mintha mindenki fogyókúrázna. A DVD lejátszókon
beállítható, hogy a nézőnek 16:9 vagy 4:3 TV-je van. 4:3 TV esetén egy
másik opcióval megjelölhető, hogy a néző milyen formában szeretné
megtekinteni az anamorf filmeket. A két lehetőséget az alábbiakban
részletezem.

Automatikus
letterbox módban a lejátszó a kép tetejére és aljára fekete csíkokat
generál (mindkettő 60 sornyi NTSC, 72 sornyi PAL szabvány esetén). Így a
kép magassága a 3/4-re csökken, azaz egy vékonyabb, de szélesebb
téglalapot kapunk (1,78:1). Annak érdekében, hogy a kép elférjen ebben a
téglalapban, az anamorf képet függőlegesen összenyomják egy letterbox szűrő
segítségével, amely minden 4 sorból 3-at csinál, így a vertikális
felbontás 480 sorról (scan line) 360 sorra csökken (PAL-nál 576-ról
432-re). (Ha a képet már eredetileg is bekeretezték, hogy megfeleljen az
1,78-as aránynak, akkor a lejátszó által generált keret
észrevehetetlenül kiegészíti a kép kereteit.) A függőleges összenyomás
teljes mértékben kompenzálja az eredeti vízszintes tömörítést, tehát a
filmet az eredeti szélességében lehet nézni. Néhány lejátszó jobb
letterbox szűrővel rendelkezik mint a többi. Ezek súlyozott átlagolással
kombinálják össze a sorokat (átméretezik a 4 sort, hogy 3-at kapjanak,
vagy összefésülik a határoló vonalakat), ahelyett, hogy egyszerűen
kidobnák minden negyedik sort. A szélesvásznú képet drága stúdió
felszerelésen bekeretezhetik a 4:3 arány eléréshez mielőtt a lemezen
eltárolnák, vagy rögzíthetik anamorf alakban, melyet a lejátszó alakít
át 4:3 arányra. Ha a kettőt összehasonlítod, akkor a keretek
ugyanakkorák lesznek, de a stúdió változat képminősége valamivel jobb
lesz. (Lásd az 1.38-as kérdést a letterbox eljárásról.)

Az
automatikus pan&scan módban az anamorf videót kinyújtják a 16:9
aránynak megfelelően, valamint az oldalait levágják úgy, hogy a kép
teljesen kitöltse a 4:3 képernyőt és kövesse az érdeklődés középpontja
offsetet, amit a videófolyamba kódolnak a film videóra való átalakítása
során az átalakítást végző személy kívánalmainak megfelelően. A
pan&scan „ablak” a teljes képszélesség 75%-át mutatja, azaz
lecsökkenti a 720 pixeles vízszintes felbontást 540 pixelre. A
pan&scan ablak csak vízszintes irányban mozoghat. Ez nem felel meg a
teljes pan&scan eljárásnak, ahol az ablak felfele és lefele is
mozoghat, valamint nagyíthat és kicsinyíthet is. Az automatikus
pan&scan ellen három érv szól: 1) nem nyújtja ugyanazt a művészi
szabadságot, mint a stúdió pan&scan, 2) részletek vesznek el a kép
felnagyítása miatt, és 3) az ablakmozgás információinak rögzítésére nem
képes minden berendezés. Emiatt nincs olyan anamorf film, amelynél
engedélyezték volna az automatikus pan&scan módot, bár néhány lemez
használja a pan&scan szolgáltatást a menükben, így ugyanazt a menüt
lehet használni a szélesvásznú és a 4:3 módban is. Annak érdekében, hogy
minőségi teljes képernyős képet biztosítsanak a TV nézők nagy
többségének, de a szélesvásznú TV tulajdonosok is a legjobb élményt
kapják, néhány DVD producer kétféle változatot is elhelyez a lemezen:
4:3 stúdió pan&scan és 16:9 anamorf.

A
szélesvásznú anyag lejátszását korlátozhatja a lemez producere. A
programokat megjelölhetik a következő megjelenítési módok egyikével:

– 4:3 teljes képernyős

– 4:3 LB (letterbox kiterjesztő jel küldése a szélesvásznú TV számára)

– 16:9 csak LB (a lejátszó nem alkalmazhatja a pan&scan-t a 4:3 TV-n)

– 16:9 csak PS (a lejátszó nem alkalmazhatja a letterbox technikát a 4:3 TV-n)

– 16:9 LB vagy PS (a néző választhat a pan&scan vagy a letterbox formátum között a 4:3 TV-n)

Általában
meg tudod állapítani, hogy egy lemez anamorf képet tartalmaz, ha a
csomagoláson a „kibővítve 16:9 szélesvászonra” („enhanced for 16:9
widescreen”) vagy más hasonló felirat olvasható. Ha csak annyi áll
rajta, hogy „szélesvásznú” („widescreen”), akkor lehet, hogy 4:3
letterbox képet tartalmaz, és nem 16:9-t. A Widescreen Review honlapon található egy lista az anamorf DVD filmekről.

További magyarázatokat találsz az anamorf videó működéséről Greg Lovern What’s an Anamorphic DVD?, Bill Hunt Ultimate Guide to Anamorphic Widescreen DVD és Dan Ramer What the Heck Is Anamorphic? oldalán. További információkat találsz az Anamorphic Widescreen Support Page, a Letterbox/Widescreen Advocacy Page és a The American Widescreen Museum webhelyeken. Talán érdekel Guy Wright The Widescreen Scam oldala is. A letterbox-ról további fejtegetést találsz az 1.38-as pontban.

Az
anamorfózis nem okoz gondot a sorduplázóknak és más képátméretezőknek,
melyek egyszerűen csak megduplázzák a sorokat mielőtt a szélesvásznú
megjelenítő széthúzná a képet.

Az
anamorf képnél a pixelek vastagabbak. Más és más pixel méretarányt
(egyik sem négyzetes) alkalmaznak minden kép méretarányhoz és
felbontáshoz. A 720 és a 704 pixeles kép ugyanannak a képaránynak felel
meg, mert az előbbi tartalmazza az overscant is. Vedd figyelembe, hogy a
hagyományos 1,095 és a 0,9157 értékek a magasság/szélesség arányát
jelzik (és bele van számítva a letapogatás sebessége is). Az alábbi
táblázat a könnyebben emészthető szélesség/magasság értékeket (y/x *
h/sz) tartalmazza.

      720×480   720×576

      704×480   704×576   352×480   352×576

4:3     0.909     1.091     1.818     2.182

16:9    1.212     1.455     2.424     2.909

A képfelbontás és a képarány részletes leírásáért lásd Jukka Aho’s Quick Guide to Digital Video Resolution and Aspect Ratio Conversions (Jukka Aho: Gyors útmutatás a digitális videó felbontásának és képarányának konverziójához).

[3.6] A hang milyen jellemzőkkel rendelkezik?

A
házimozi rendszerekben kétféle DVD formátumot használnak: DVD-Video és
DVD-Audio. Mindkettő támogatja a nagy felbontású többcsatornás hangot,
de a DVD-Audio jobb minőségű PCM hangot is tartalmazhat.

[3.6.1] A DVD-Audio és a SACD hangja

Az
LPCM kötelező a DVD-Audio lemezeknél. Legfeljebb hatcsatornás,
48/96/192 kHz-es mintavételezésű (44,1/88,2/176,4 kHz is engedélyezett),
a minták felbontása 16/20/24 bit lehet. Így az elméleti frekvencia
átvitel akár 96 kHz is lehet, a dinamika pedig elérheti a 144 dB-t. A
többcsatornás PCM hangot lekeverheti a lejátszó, de 192 és 176,4 kHz-en
csak két csatorna engedélyezett. A mintavételezés és a minták nagysága
csatornánként eltérhet, de ezeket előre definiált csoportokból kell
kiválasztani. A maximális adatátvitel 9,6 Mb/s.

A
DVD Forum hanggal foglalkozó munkacsoportja, a WG4 úgy döntött, hogy
támogatja a veszteségmentes tömörítést, és 1998. augusztus 5.-én
elfogadta a Meridian által kidolgozott MLP
(Meridian Lossless Packing – Meridian veszteségmentes tömörítés)
eljárást, amit a Dolby már licencelt. Az MLP eltávolítja a redundanciát a
jelből, így 2:1 tömörítési arányt ér el, és a PCM jel teljes mértékben
visszaállítható az MLP dekóder – ezt minden DVD-Audio lejátszónak
tartalmaznia kell – segítségével. Az MLP segítségével nagyjából 74-135
percnyi hatcsatornás, 96 kHz-es 24 bites hang (tömörítés nélkül 45
perc), illetve 120-140 percnyi kétcsatornás, 192 kHz-es, 24 bites hang
(tömörítés nélkül 67 perc) tárolható egy rétegen.

A
DVD-Video többi hangformátuma (Dolby Digital, MPEG, DTS, alább
részletezve) opcionális a DVD-Audio lemezeken, bár a Dolby Digital
előírás az olyan hangtartalomnál, amely képhez van csatolva. A DVD-Video
szolgáltatásainak  egy része is engedélyezett (nincs kameraállás,
nincs láthatatlan elágazás, stb.). A legtöbb DVD-Audio lejátszó
“univerzális”, azaz a DVD-Video lemezeket is lejátszák.

A
DVD-Audio speciális lekeverő jellemzőkkel bír a PCM csatornák esetében.
A DVD-Video-val ellentétben – ahol a dekóder állapítja meg, hogy hogyan
keverje le a hat csatornát kettőre -, a DVD-Audio koefficiens
táblázatokat használ a lekeverés vezérléséhez, így elkerülik a hangerő
növekedését, amelyet a csatornák halmozódása okoz. Legfeljebb 16
táblázatot definiálhatnak minden albumon (Audio Title Set), és minden
fejezetet (v. sávot) egy táblával jelölnek. A koefficiensek 0 dB-től 60
dB-ig terjedhetnek. Ezt a jellemzőt SMART-nak hívják, a borzasztóan
hangzó system-managed audio resource technique (rendszervezérelt hang
erőforrás technika) rövidítéseként. (A Dolby Digital, amelyet a
DVD-Audio és a DVD-Video is támogat, szintén tartalmaz információkat a
lekeveréshez. Ezeket a kódoláskor állítják be.)

A
DVD-Audio akár 99 képet is biztosíthat sávonként (tipikus tömörítés
esetén kb. 20 kép fér el a lejátszó 2 MB-os bufferében) korlátozott
számú átmenetekkel (be/kivágás, halványítás, feloszlatás, törlés). A
DVD-Video-val ellentétben a felhasználó a hang megszakadása nélkül is
nézegetheti a képeket. Ezt “böngészhető” diavetítésnek nevezik. A
képernyőn megjeleníthető objektumokkal szinkronizált dalszövegeket és
navigációs menüket lehet készíteni. Egy különleges, egyszerűsített
navigációs módot is lehet használni az olyan lejátszóknál, melyeket nem
csatlakoztattak valamilyen megjelenítő eszközhöz.

A
Sony és a Philips a SACD-t támogatja, amely egy konkurens DVD alapú
formátum. A Direct Stream Digital (DSD) kódolást használva a
mintavételezés akár 2,8224 MHz is lehet. A DSD az impulzus sűrűség
moduláción (PDM) alapul, amely egy bittel írja le, hogy a hanghullám
emelkedik vagy süllyed. Ez állítólag javítja a minőséget, mert nincs
szükség azokra a „téglafal” szűrőkre, melyeket a PCM kódolás igényel. A
mintakonverziót is pontosabbá, hatékonyabbá teszi. A DSD frekvencia
átvitele a DC-től több mint 100 kHz-ig tart, a dinamikatartomány 120 dB.
A DSD tartalmaz egy veszteségmentes tömörítési eljárást is, amely
nagyjából 2:1 arányban csökkenti az adatmennyiséget minden egyes minta
megjóslásával és a hibajel futásidejű tömörítésével. A maximális
adatátviteli sebesség 2,8 Mb/s.

Az
SACD fizikailag is tartalmazhat vízjelet. A pit jelfeldolgozás (PSP)
modulálja a pitek szélességét a lemezen, így egy digitális vízjelet
lehet eltárolni (az adatokat a pitek hossza tárolja). Az optikai pickup
egy kiegészítő áramkör segítségével elolvashatja a PSP vízjelet, amelyet
azután össze lehet hasonlítani a lemezen tárolt információval, és így
megállapítható a lemez legitimitása. A speciális vízjel-detektáló
elektronika miatt a védett SACD lemezeket nem lehet lejátszani a
jelenlegi DVD-ROM meghajtókkal.

Az
SACD tartalmazhat szöveget és állóképet is, de a mozgóképet nem
támogatja. A Sony szerint a formátumot az audiofil közönségnek szánják,
és nem akarják lecserélni az audió CD formátumot.

Lásd az 1.12-es kérdést a DVD-Audio és az SACD általános információiért.

[3.6.2] A DVD-Video hangja

A
következők a DVD-Video hangsávjairól szólnak. Néhány DVD gyártó (pl. a
Pioneer) olyan csak hanglejátszó eszközöket fejleszt, melyek a DVD-Video
formátumát használják. Néhány DVD-Video lemez elsősorban hangot
tartalmaz néhány állóképpel.

A
DVD-Video lemez legfeljebb 8 hangsávot (folyamot) tartalmazhat
videósávonként (illetve kameraállásonként). A hangsávok a következő
három formátum egyikét használhatják:

  • Dolby Digital (korábban AC-3): 1-től 5.1 csatornáig
  • MPEG-2 audio: 1-től 5.1 vagy 7.1 csatornáig
  • PCM: 1-től 8 csatornáig

Két
kiegészítő, opcionális formátumot is engedélyeznek: ez a DTS és az
SDDS. Mindkettő megfelelő dekódert igényel, és nem minden lejátszó
támogatja.

A „.1” az alacsony
frekvenciás (low-frequency effects – LFE) effektcsatornát jelöli, amely
egy mélynyomóhoz csatlakozik. Ez a csatorna egy kiemelt mélyhang jelet
tartalmaz.

A lineáris PCM tömörítetlen
(veszteségmentes) digitális hangot jelent. Ezt a formátumot használják a
CD-ken és a legtöbb stúdió masteren. 48 vagy 96 kHz-es lehet, 16, 20
vagy 24 bites mintavételezést használhat. (A hang CD 44,1 kHz-re, 16
bitre van korlátozva.) 1-től 8 csatornát tartalmazhat. A maximális
bitráta 6,144 Mb/s, ami korlátozza a mintavételezést és a minták
felbontását, ha 5 vagy annál több csatornát használnak. Általánosságban
elmondható, hogy a 120 dB-es dinamika (20 bites felbontásnál), és a a 48
kHz-es mintavételezésből adódó kb. 22 kHz-es frekvenciaátvitel elegendő
a nagy felbontású hangvisszaadáshoz. Azonban további biteket és
magasabb mintavételezést is használhatnak audiofil alkalmazásokhoz,
stúdiómunkához, zajszűréshez, fejlett digitális feldolgozáshoz, és
háromdimenziós hangtér előállításához. A DVD lejátszóknak támogatniuk
kell az LPCM minden változatát, de elég sok készülék lekeveri a 96
kHz-es hangot 48 kHz-re, és néhány nem használja mind a 20 vagy 24
bitet. A digitális kimeneten megjelenő jelet (a külső digitális-analóg
átalakítókhoz) korlátozhatják 96 kHz-nél kisebb mintavételezésre, és 24
bitnél kisebb felbontásra.

A Dolby Digital
többcsatornás digitális hangot jelent, amely a veszteséges AC-3
kódolást alkalmazza a PCM forráshangra 48 kHz-es mintavételezéssel,
legfeljebb 24 bites felbontással. A bitráta 64 kb/s-tól 448 kb/s-ig
terjedhet, 5.1 csatorna esetén általában 384-et vagy 448-at, sztereó
hangnál pedig tipikusan 192 kb/s-ot (térhatású kódolással vagy anélkül)
használnak. (A legtöbb Dolby Digital dekóder támogatja a 640 kb/s-os
bitrátát is, ezért a 640 kb/s-os sávot tartalmazó nem szabványos
lemezeket is sok lejátszón meg lehet nézni). A csatorna kombinációk a
következők (első/hátsó): 1/0, 1+1/0 (kettős monó), 2/0, 3/0, 2/1, 3/1,
2/2 és 3/2. Az LFE csatorna opcionális mind a 8 esetben. A részletek
megtalálhatók az ATSC dokumentum A/52 részében a <www.atsc.org/document.html> oldalon. A Dolby Digitalt használják szinte minden DVD-n a hangsávoknál.

Az MPEG audio
többcsatornás digitális hangot jelent, amely veszteséges tömörítést
alkalmaz az eredeti PCM hangra 48 kHz-es mintavételezéssel, 16 vagy 20
bites felbontással. Az MPEG-1 és az MPEG-2 formátumot is támogatja. A
változó bitráta 32 kb/s és 912 kb/s között lehet, az átlagos ráta 384
kb/s. Az MPEG-1 384 kb/s-ra van korlátozva. Csatornakombinációk
(első/hátsó): 1/0, 2/0, 2/1, 2/2, 3/0, 3/1, 3/2, és 5/2. Az LFE csatorna
opcionális mind a 8 esetben. A 7.1 csatorna esetében van egy bal-közép
és egy jobb-közép csatorna is, de házi környezetben ezt ritkán
használják. Az MPEG-2 térhatású csatornáit a sztereó MPEG-1 csatornák
mellé helyezik egy kiegészítő folyamba, így az MPEG-2 hang visszafele
kompatibilis az MPEG-1 hardverekkel (az MPEG-1 rendszer csak a két
sztereó csatornát éri el). Az MPEG Layer 3 (MP3) és az MPEG-2 AAC (más
néven NBC vagy nem mátrixolt) kódolást nem támogatja a DVD-Video
szabvány. Az MPEG audiot nem nagyon használják a DVD-knél. Néhány olcsó
DVD-író szoftver MPEG audiot használ még az NTSC lemezeken is, ez pedig a
DVD szabványnak nem felel meg, és ezt nem is támogatja minden NTSC
lejátszó.

A DTS
(Digital Theater Systems) Digital Surround egy opcionális többcsatornás
digitális hangformátum, amely veszteséges tömörítést alkalmaz az eredeti
PCM hangra 48 kHz-es mintavételezéssel, 24 bites felbontással. Az
adatráta 64 kb/s és 1536 kb/s között lehet, a tipikus ráta 754,5 vagy
1509,25 5.1 csatornánál, és 377 vagy 754 két csatornánál. (A DTS
Coherent Acoustics formátum tartalmazza a 4096 kb/s-os változó
adatrátájú veszteségmentes tömörítést is, de ezt a DVD nem támogatja. A
DVD nem engedélyez 48 kHz-től eltérő DTS mintavételezést sem.).
Csatornakombináció (első/hátsó): 1/0, 2/0, 3/0, 2/1, 2/2, 3/2. Az LFE
csatorna opcionális mind a 6 esetben. A DTS ES 6.1 csatornát támogat
kétféle megvalósításban: 1) Dolby Surround EX kompatibilis mátrixolt
hátsó csatorna, 2) diszkrét 7. csatorna. A DTS rendelkezik egy 7.1
csatorna móddal (8 diszkrét csatorna) is, de eddig még egyetlen DVD sem
használta ezt. A 7 és a 8 csatornás DTS új dekódert igényel. A DVD
szabvány tartalmaz egy hangfolyam formátumot, amit a DTS számára
tartanak fent, de sok régi lejátszó nem veszi ezt figyelembe. A DVD-n
használt DTS formátum eltér a moziban használt változattól (Az Audio Processing Technology
apt-X-e egy ADPCM, és nem pszichoakusztikus kódoló). Minden DVD
készülék lejátssza a DTS hang CD-ket, mert a szabványos PCM folyam
tartalmazza a DTS kódot. Lásd az 1.32-es kérdést az általános DTS információkért. További információkat találsz a <www.dtstech.com> webhelyen és olvasd el Adam Barratt
cikkét.

Az SDDS
(Sony Dynamic Digital Sound) egy opcionális többcsatornás (5.1 vagy
7.1) digitális hangformátum, amelyet a 48 kHz-es PCM hangból készítenek.
Az adatráta legfeljebb 1280 kb/s lehet. Az SDDS egy mozifilm hangsáv
formátum, amely az ATRAC tömörítési eljáráson alapul (ezt használja a
Minidisc). A Sony nem jelentett be semmilyen tervet arra vonatkozólag,
hogy a DVD-n használják-e az SDDS-t.

A THX
(Tomlison Holman Experiment) nem hangformátum. Ez egy hitelesítési és
minőségellenőrzési program, amelyet a hangrendszereknél, valamint a
moziknál, a házi felszereléseknél és a digitális masterelő eljárások
során alkalmaznak. A LucasFilm THX Digital Mastering program egy
szabadalmaztatott eljárást használ annak érdekében, hogy a képminőséget
követni lehessen több videógeneráció során, melyekre szükség van a
végleges lemez vagy kazetta előállításához. Videomonitorok sorát
használják, így a film készítője pontosan látja, mi kerül a szalagra a
master elfogadása előtt, de számos más módszert is alkalmaznak. A THX
bizonyítvánnyal rendelkező „4.0” erősítők a következő módszerekkel
javítják a Dolby Pro Logic-ot: a cross-over a mély hangokat az első
csatornáktól a mélynyomóhoz küldi, kiegyenlíti az első csatornákat
(kompenzálja a magas frekvenciás löketeket, melyeket a mozi változat
keverésénél használnak a vászon mögötti hangfalaknál); egyezteti a
hangzást a hátsó csatornákkal; dekorrelálja a hátsó csatornákat;
mélyhang görbéket alkalmaz az alacsony frekvenciák kihangsúlyozásához. A
THX minőségű „5.1” erősítők javítják a Dolby Digitalt, és fejlettebbek,
mint a 4.0-s változatok: a hátsó hangfalak teljes sávon szólnak, ezért a
cross-over mind az első, mind a hátsó csatorna mélyhangjait a
mélynyomóhoz irányítja; a dekorreláció automatikusan bekapcsol, ha a
hátsó csatornák ugyanazt a hangot tartalmazzák, de a kettős térhatású
effektusoknál ki vannak kapcsolva, mert ezeket nem kell szétválasztani.
További információkat találsz a Home THX Program Overview oldalon.

Az
525/60-as NTSC videót tartalmazó lemezeknek legalább egy sávban
használniuk kell a PCM vagy a Dolby Digital formátumot. A 625/50-es
PAL/SECAM videó mellett legalább egy sávban használniuk kell a PCM vagy
az MPEG audio vagy a Dolby Digital formátumot. A kiegészítő sávok
bármilyen formátumot tartalmazhatnak. Néhány első generációs lejátszó
(pl. a Matsushita által készített készülékek) nem képesek az MPEG-2
hangot továbbítani a külső dekóderek számára.

Az
eredeti DVD-Video specifikáció szerint a 625/50-es (PAL) lemezeken vagy
MPEG audio vagy PCM formátumot kell használni. Kisebb csetepaté tört ki
a Philips vezetésével akkor, amikor az első lemezek csak kétcsatornás
MPEG vagy többcsatornás Dolby Digital hanggal jelentek meg, de 1997.
májusában a DVD Forum tisztázta, hogy csak a kétcsatornás MPEG audio
kötelező a 625/50-es lemezeknél. 1997. decemberében az MPEG-2 kódolók
(és dekódolók) hiánya olyan nagy problémát okozott, hogy a specifikációt
átírták, és engedélyezték a Dolby Digital hangsávokat a 625/50-es
lemezeken MPEG hangsávok nélkül is.

Mivel
a 24 képkockás filmeket 4%-kal felgyorsítják a 25 képkockás PAL
megjelenítők miatt, a hangot is át kell alakítani az enkódolás előtt. Ha
a hangmagasságot nem digitálisan állítják vissza, akkor egy kicsit
(nagyjából egy kisszekund felével) magasabbak lesznek a hangok.

A
sztereó kimenet (analóg és digitális) előállításához minden lejátszó
rendelkezik egy beépített kétcsatornás Dolby Digital dekóderrel, amely lekeveri
az 5.1 csatornát (ha van a lemezen) Dolby Surround sztereóvá. Ez azt
jelenti, hogy az 5 csatornát fáziseltolással 2 csatornába kódolják, és
ebből 4 csatornát állít elő egy Dolby Pro Logic illetve 5 csatornát egy
Pro Logic II processzor. A PAL lejátszók MPEG vagy MPEG-2 audio
dekóderrel is rendelkeznek. Mind a Dolby Digital mind az MPEG-2
támogatja a kétcsatornás Dolby Surround forrást abban az esetben, ha a
lemez készítője nem tudta vagy nem akarta újrakeverni és szétválasztani a
hangot diszkrét csatornákra. Ez azt jelenti, hogy a Dolby Digital
hanggal jelölt DVD-k a B/J csatornákat használhatják surround vagy
„sima” sztereó hang számára. Még a régi monó hangsávval rendelkező
filmek is használhatják a Dolby Digital kódolást 1 vagy 2 csatornával.
Néhány lejátszó opcionálisan nem-térhatású sztereó hangra is le tudja
keverni a többcsatornás hangot. Ha a térhatású hang fontos a számodra,
akkor jobb eredményeket érhetsz el a többcsatornás lemezekkel, ha van
egy Dolby Digital rendszered.

Az
új Dolby Digital Surround EX (DD-EX) formátum, amely egy hátsó center
csatornával egészíti ki a hangteret, kompatibilis a DVD lemezekkel és
lejátszókkal, valamint a jelenlegi Dolby Digital dekóderekkel. Az új
DTS-ES Matrix formátum, amely ugyancsak egy hátsó center csatornával
bővült, működik a jelenlegi DTS dekóderekkel és a DTS kompatibilis DVD
lejátszókkal. Azonban a két új formátum teljes kihasználásához új
dekóderre van szükség, amely kibontja a hátsó csatornát. Ezt is
fáziseltolással kódolták a két hátsó csatornába, hasonlóan a Dolby
Surround sztereó jelbe való kódolásához. Új dekóder nélkül ugyanazt az
5.1 csatornás hangot kapod, amit most is. A kiegészítő hátsó csatorna
nem teljes sávszélességű diszkrét csatorna, ezért az új formátumokat
egészen pontosan „5.2 csatornás” digitális térhangzásnak nevezhetjük.
Létezik még a DTS-ES Discrete is, amely egy teljes sávszélességű
diszkrét hátsó center csatornát tartalmaz egy kiterjesztett csatornában.
Ezt csak a DTS Discrete dekóderek értelmezik, a régebbi DTS eszközök
nem. A DTS-ES dekóderek tartalmazzák a DTS Neo:6-ot, amely nem egy
kódolási forma, hanem egy mátrix dekódolási eljárás, amely 5 vagy 6
csatornát biztosít.

A Dolby
Digital lekeverő eljárása általában nem tartalmazza az LFE csatornát, és
valószínűleg tömöríti a dinamikatartományt is, annak érdekében, hogy
növeljék a párbeszédek érhetőségét, és hogy elkerüljék a hangok
„tompává” válását az általános otthoni hangrendszereken. Emiatt a
high-end hangrendszereken romolhat a hangminőség. A lekeverést
meghallgatják a lemez készítése közben, és ha az eredmény
elfogadhatatlan, akkor a hangot tovább finomítják, vagy egy különálló
Dolby Surround hangsávot tesznek a lemezre. A tapasztalatok szerint kis
átdolgozásra van szükség ahhoz, hogy a párbeszédek érhetőbbek legyenek a
házi sztereó rendszerek korlátozott dinamikatartománya miatt. Néhány
producer egy különálló kevert sztereó hangsávot tesz a lemezre,
így nem kell bíbelődni a surround keveréssel.

A dinamikatartomány tömörítés (DRC) szolgáltatás, amelyet gyakran „éjszakai üzemmódnak
is hívnak, csökkenti a különbséget a hangos és a halk hangok között,
így leveheted a hangerőt, nem zavarsz másokat, és mégis hallod a csendes
részek részleteit is. Néhány lejátszónál ki lehet kapcsolni a DRC
szolgáltatást.

A Dolby Digital is tartalmaz egy dialógus normalizáció
(DN) nevű szolgáltatást, amit pontosabban hangerő egységesítésnek
kellene nevezni. A DN-t azért hozták létre, hogy a források váltása után
is a hangszint mindig ugyanaz legyen. Ez akkor lesz még fontosabb, ha a
kiegészítő Dolby Digital források (digitális műholdas adás, DTV, stb.)
jobban elterjednek. Minden Dolby Digital hangsáv tartalmaz információt a
hangerőre vonatkozóan, így az erősítő automatikusan szabályozhatja a
hangerőt, pl. leveheti azt egy hangos reklám alatt. (Természetesen a
reklámok készítői csalhatnak, és mesterségesen beállíthatnak egy
alacsony DN szintet, így az erősítő még hangosabban szól a reklám
alatt!) A DN ki- vagy bekapcsolása nem érinti a dinamikatartományt vagy a
hangminőséget. A hatása nem más, mint a hangerő-szabályozó le vagy
feltekerése.

Mind az öt
DVD-Video hangformátum támogatja a karaoke módot, amely egy sztereó (B
és J) plusz egy opcionális dallamvezető (M) és két opcionális énekes
csatornát (V1 és V2) tartalmaz.

Egy DVD-5 egyetlen surround sztereó hangfolyammal (192 kb/s) több mint 55 óra, egy DVD-18 több mint 200 óra hangot tartalmazhat.

További információkat találsz a többcsatornás térhatású hangról Bobby Owsinsky GYIK-jában a <www.surroundassociates.com/fqmain.html> címen.

[3.6.3] Egyszerűbben mit jelent a Dolby Digital, a Dolby Surround, a Dolby Pro Logic és a DTS?

Szinte minden DVD a hangot Dolby Digital (AC-3) formában tartalmazza. A DTS
egy opcionális hangformátum, amelyet a Dolby Digital hang mellett
tartalmazhat a lemez. A Dolby Digital és a DTS tárolhat monó, sztereó és
többcsatornás hangot (általában 5.1 csatornát).

A
világ összes DVD lejátszója tartalmaz egy belső Dolby Digital dekódert.
A beépített kétcsatornás dekóder a Dolby Digital hangból hagyományos
analóg sztereó hangot készít, amelyet szinte minden típusú eszköz
(erősítő, TV, stb.) fogadni tud egy sztereó kábel segítségével és a
szintén rendelkezésre álló digitális PCM hangot koax vagy optikai
kábellel tudjuk továbbítani. Lásd a 3.2-es kérdést a további információkért.

Egy szabványos hangkeverési technikával, amit Dolby Surround-nak
hívnak, „becsomagolják” a hátsó és a középső csatornát egy kétcsatornás
jelbe. A Dolby Surround jelet minden sztereó (sőt, monó) rendszeren meg
lehet hallgatni, de ebben az esetben a hátsó és a középső csatorna a
bal és jobb csatornában marad. Ha a Dolby Surround jelet egy olyan
többcsatornás hangrendszeren hallgatják, amely képes ezt kezelni, akkor a
kiegészítő csatornákat kibontják és a középső és a hátsó hangfalakba
küldik. Az eredeti Dolby Surround dekódoló technika (amelyet egyszerűen Dolby Surround-nak hívtak) csak a hátsó csatornát bontotta ki. A továbbfejlesztett dekódoló technika, a Dolby Pro Logic, már a középső csatornát is kibontja. Egy teljesen új dekódoló technológia, a Dolby Pro Logic II,
mind a középső, mind a hátsó csatornát kibontja, majd úgy dolgozza fel a
jeleket, hogy egy teljesebb 3D hangteret keltsen. A Dolby Surround
független a tárolási és a továbbítási formátumtól. Más szavakkal, két
csatornás Dolby Surround jelet tartalmazhat az analóg hang, a broadcast
TV hang, a digitális PCM hang, a Dolby Digital, a DTS, az MP3, a hang a
VHS kazettán, stb.

A Dolby
Surround-dal ellentétben a Dolby Digital minden csatornát egymástól
függetlenül kódol. A Dolby Digital legfeljebb 5 (bal, közép, jobb, bal
hátsó, jobb hátsó) plusz egy körsugárzó kis frekvenciás csatornát
tartalmazhat. A beépített kétcsatornás Dolby Digital dekóder minden DVD
lejátszóban úgy kezeli a többcsatornás hangot, hogy lekeveri két csatornába Dolby Surround kódolással (lásd 3.6.2).
Ez lehetővé teszi, hogy az analóg sztereó kimenetet szinte mindenhez
hozzá lehet csatlakoztatni, beleértve a Dolby Pro Logic dekóderrel
rendelkező TV-ket és erősítőket. A legtöbb DVD lejátszó a lekevert
kétcsatornás Dolby Surround jelet digitális PCM formában is kibocsátja.
Ez felhasználható egy digitális erősítőhöz, amely elvégzi a Dolby Pro
Logic dekódolást.

A legtöbb
DVD lejátszó kibocsátja a „nyers” Dolby Digital jelet is, amely
felhasználható egy beépített Dolby Digital dekóderrel rendelkező
erősítőhöz. Néhány DVD lejátszó rendelkezik beépített többcsatornás
dekóderrel, amely 6 (vagy 7) analóg kimenet hajt meg. Ezeket olyan
erősítőhöz kapcsolhatunk, amely rendelkezik többcsatornás analóg
bemenettel. Lásd a 3.1-es kérdést a további infókért.

A DTS-t máshogy kezelik. Sok DVD lejátszó rendelkezik a DTS Digital Out
szolgáltatással (DTS továbbításnak is hívják), amely a „nyers” DTS
jelet egy külső DTS dekóderrel ellátott erősítőhöz továbbítja. Néhány
lejátszó rendelkezik belső kétcsatornás DTS dekóderrel, amely Dolby
Surround jelet állít elő, hasonlóan a kétcsatornás Dolby Digital
dekóderhez. Néhány lejátszó beépített többcsatornás DTS dekóderrel
rendelkezik, amely 6 (vagy 7) analóg kimenetet szolgáltat. Néhány DVD
lejátszó pedig egyáltalán nem ismei fel a DTS hangsávokat (lásd 1.32).

Ha
egy jó öreg sztereó, egy Dolby Surround, vagy egy Dolby Pro Logic
erősítőd van, akkor nincs semmilyen speciális dologra szükséged a DVD
lejátszóhoz. Minden modellt csatlakoztatni tudsz a rendszeredhez. Ha egy
Dolby Digital erősítőd van, akkor olyan lejátszóra lesz szükséged,
amelyik rendelkezik Dolby Digital kimenettel (mindegyiknek, még a
legolcsóbb lejátszónak is van ilyen). Ha az erősítőd megbírózik a
DTS-szel is, akkor olyan lejátszót kellene venned, amely DTS digitális
kimenetet is szolgáltat. Csak akkor van szükséged hatcsatornás Dolby
Digital vagy DTS dekóderrel ellátott lejátszóra, ha a többcsatornás
jelet analóg módon szeretnéd az erősítőhöz vezetni (lásd az analóg
szekciót a 3.2-es kérdésben).

[3.6.4] Miért olyan alacsony a DVD-lejátszóm hangszintje?

Sokak
szerint a DVD lejátszók hangszintje túl alacsony. Valójában a többi
eszközön túl magas a hangszint. A filmek hangsávja nagyon dinamikus, a
skála a csendtől az intenzív robbanásokig terjed. Annak érdekében, hogy a
megnövelt dinamikát és a csúcsokat (közel a 2 voltos RMS határhoz)
torzítás nélkül hallhassuk, az átlagos hangerőnek alacsonyabbnak kell
lennie. Ezért alacsonyabb a DVD lejátszók vonalszintje, mint szinte
minden más forrásé. Idáig – a CD-kkel és az LD-kkel ellentétben – a
szint sokkal egyenletesebb a lemezek között. Ha a zavar a hangerőváltás
amikor átváltasz a DVD-ről más hangforrásra, akkor állítsd át a
lejátszók kimeneti szintjét, vagy az erősítőn a bemeneti jelszintet (ha
lehet), de mást nem nagyon tudsz csinálni.

[3.6.5] Miért olyan nehezen hallható a dialógus?

A
dialógust (a szereplők párbeszédét) általában a középső csatornába
keverik, a zene, hangeffektusok és környezeti hangok pedig a többi
csatornába kerülnek. Ha a hangrendszered nem jól van összekapcsolva vagy
nem jól működik, akkor lehet, hogy a középső csatornát nem jól állítja
elő. Ha csak kéthangfalas rendszered van, győződj meg arról, hogy a
sztereó és nem a többcsatornás kimenetekhez vannak kapcsolva (lásd 3.2).

Néhány
esetben a film hangját nem tökéletesen keverik a stúdióban, ezért a
dialógust nem jól lehet hallani. Ebben az esetben nem tudsz túl sokat
tenni, csak átkozhatod a hangmérnököt, aki azt gondolta, hogy a
hangeffektusok fontosabbak, mint az, hogy megértsük mit mondanak a
szereplők.

Próbáld meg bekapcsolni a dinamikatartomány tömörítést (lásd 3.6.2) és nézd meg, hogy a lemezen van-e kétcsatornás hangsáv.

[3.7] Hogyan működnek az interaktív szolgáltatások?

A
DVD-Video lejátszók (és a szoftveres DVD-Video navigátorok a
számítógépeken) egy olyan parancskészletet támogatnak, amelyek alapvető
interaktivitást biztosítanak. A legfőbb jellemzőjük a menük, melyek
szinte minden lemezen megtalálhatók, és lehetővé teszik a tartalom
kiválasztását, és a szolgáltatások beállítását. Minden menü tartalmaz
egy állóképes grafikát vagy mozgó hátteret legfeljebb 36 kiválasztható,
téglalap alakú „gombbal” (csak 12 lehet, ha a szélesvásznú, letterbox és
a pan&scan módokat is használják). A távirányítók fel/le/bal/jobb
nyíl gombbal rendelkeznek a képernyőn látható gombok kiválasztásához,
plusz számbillentyűkkel, egy kiválasztó (enter), egy menü, egy legfelső
menü (főcím), és egy visszatérő gombbal is ellátták őket. A távirányító
kiegészítő funkcióihoz tartozik az állókép, a léptetés, a lassítás, a
gyorsítás, az előző/következő, a hang kiválasztás, a felirat
kiválasztás, a kameraszög kiválasztás, a lejátszás módjának
kiválasztása, a film (vagy a fejezet) egy részének megkeresése, keresés
idő szerint, és keresés kameraszög szerint szolgáltatások. Mindegyiket
kikapcsolhatja a lemez készítője. Ezt user operation contol-nak
(UOP), azaz felhasználói műveletek szabályzásának hívják. Általában arra
használják, hogy ne lehessen átugrani a copyright figyelmeztetést vagy a
filmelőzeteseket a lemezen, illetve megakadályozzák a hang vagy a
feliratsáv váltását a film lejátszása közben.

A
parancskészlet egyéb szolgáltatásai közé tartozik az egyszerű
matematika (összeadás, kivonás, szorzás, osztás, modulo, véletlenszám
generálás), az ÉS, VAGY, KIZÁRÓ VAGY bitműveletek, az összehasonlítások
(egyenlő, nagyobb mint, stb.), és a regiszter betöltés, mozgatás, csere.
24 rendszer regiszter tárolja a nyelv kódját, a hang, az alkép és a
szülői beállításokat. 16 általános regiszter áll a programozó
rendelkezésére. Egy visszaszámláló időzítő is elérhető. A parancsok
elágazhatnak, vagy más parancsokra ugorhatnak. A parancsok hatással
lehetnek a lejátszó beállításaira, elugorhatnak a lemez különböző
pontjaira, és vezérelhetik a hang, a kép, az alképek, a kameraszögek
stb. megjelenítését. A parancskészlet segítségével viszonylag bonyolult
lemezeket lehet készíteni, például játékokat vagy interaktív
oktatóprogramokat.

A DVD-V tartalma címekre (title – filmek vagy albumok), és a címek részeire (parts of titles – fejezetek vagy dalok) bontható. A címek programokba (programs) csoportosított cellákból (cells) állnak, amelyeket egy vagy több program lánc (program chain
– PGC) kapcsol össze. A PGC háromféle típusú lehet: folyamatos
lejátszás, véletlen lejátszás (ismételhet is), és kevert lejátszás
(véletlen sorrend, de nincs ismétlés). A cellákat egynél több PGC is
használhatja a szülői beállítások vagy a láthatatlan elágazás
beállításától függően: a különböző PGC-k különböző sorrendeket
határoznak meg általában ugyanabban az anyagban.

A
kameraszögek és a láthatatlan elágazások kiegészítő anyagait kis
csomagokban tárolják. A lejátszó az egyik csomagról a másikra ugrik,
kihagyja a nem használt nézeteket, elágazásokat, és így folyamatos képet
kapunk. Mivel a szögeket külön tárolják el, ezért nincsenek hatással
közvetlenül az adatrátára, de hatással vannak a műsoridőre. Egy
kameraszög hozzáadása nagyjából megduplázza az igényelt hely mennyiségét
(és felére csökkenti a kapacitást). Az elágazások (láthatatlanok és
láthatóak) alkalmazására jó példa a Kalifornia, a Dark Star és a
Stargate SE és a The Abyss.

[3.8] Mi a különbség a váltottsoros (interlaced) és a progresszív kép között?

Alapvetően kétféleképpen lehet a képet megjeleníteni: váltottsoros vagy progresszív letapogatással.
A progresszív letapogatásnál – melyet a számítógép monitoroknál és
digitális televízióknál használnak – a kép vízszintes sorait egyszerre
jelenítik meg, mint egyetlen képet (frame). A váltottsoros
letapogatásánál – melyet a hagyományos televíziós formátumok (az NTSC, a
PAL és a SECAM) használnak a vízszintes sorok felét jelenítik meg
egyidőben (az első mező tartalmazza a páratlan számú sorokat, a
következő mező pedig a páros számú sorokat). A váltottsoros megjelenítés
a TV képcsövében található foszfor utánvilágításán alapul, amely a két
mezőt látszólag egyetlen képben egyesíti a másodperc törtrészéig. A
váltottsoros letapogatás nagy előnye, hogy magas frissítési sebesség (50
vagy 60 Hz) érhető el a sávszélesség felével is. A hátránya pedig az,
hogy a
függőleges felbontás a felére csökken, és a képet gyakran szűrni kell,
hogy elkerüljék a villódzást (interfield twitter), és a többi képhibát.

Segíthet
a különbség megértésében az, ha meggondoljuk, hogy hogyan
digitalizálják a képeket. A filmkamera 1/24 másodperc alatt készít egy
teljes képet, míg egy videókamera váltakozva letapogatja a mező páros és
páratlan sorait 1/60 másodperces intervallumokban, azaz a váltottsoros
képek 1/30 másodpercig tartanak. (A vetített filmmel ellentétben – amely
az egész képet azonnal megmutatja – a legtöbb progresszív letapogatású
kijelző vonalsorozatokat jelenít meg a két tetejétől az aljáig, de a
végeredmény közel azonos.)

A
DVD-t kifejezetten úgy tervezték meg, hogy váltottsoros letapogatású
kijelzővel használják majd. Ilyen a világ több mint 1 milliárd TV-jének
99,9%-a. Azonban a legtöbb DVD tartalom forrása a mozifilm, amely
jellemzően progresszív. Ahhoz, hogy a film megtekinthető legyen a
váltottsoros megjelenítőkön, minden egyes képkockát két képmezőre
bontanak – 240 sor van az egyik mezőben, és 240 sor a másikban – és
különálló mezőként ezeket kódolják bele az MPEG-2 folyamba. A
bonyodalmat az okozza, hogy a film 24 képet tartalmaz másodpercenként,
míg az NTSC TV 30 képet (60 mezőt), a PAL és a SECAM TV 25 képet (50
mezőt) jelenít meg egy másodperc alatt. A PAL/SECAM megjelenítésnél
egyszerűen 4%-kal felgyorsítják a filmet és a hangot, így megkapják a 25
kép/s-os sebességet. Az NTSC megjelenítésnél a 24 képkockát 60 mezőre
osztják, mégpedig úgy, hogy az első képkockából 2 mezőt, a következőből
pedig 3 mezőt készítenek. Ezt 2-3 pulldown-nak hívják. A folyamat az
alábbi ábrán követhető. Az A-D jelzi a film kockáit, az A1, A2, B1, stb.
jelzi azt, hogy minden egyes képkockát két mezőre bontottak, az 1-5
számok pedig a végleges képkockákat jelentik.

Filmkockák:
|  A  |
B    |  C  |   D    |

Képmezők:           |A1 A2|B1 B2|B1 C2|C1 D2|D1 D2|

Végleges képkockák: |  1  |  2  |  3  |  4  |  5  |

 

Az
MPEG-2 kódolásnál az ismételt mezőket (B1 és D2) nem tárolják el
kétszer. Ehelyett egy flaget állítanak be, ami jelzi a dekóder számára a
mező megismétlését. (A C2 és C1 illetve a D2 és D1 fordított sorrendjét
az indokolja, hogy a felső és az alsó mezőknek kell váltakozniuk. A
mezők ugyanabból a filmkockából készültek, ezért a sorrend nem számít.)
Az MPEG-2 rendelkezik egy olyan flaggel is, amely jelzi, hogy a kép
progresszív (azaz a két mező ugyanazt az időpillanatot tartalmazza).
Filmtartalomnál a progressive_frame flaget minden képkockánál igazra
kell állítani. Lásd a 3.4-es kérdést az MPEG-2 részleteiért.

Amint
látható, jó néhány probléma adódik a 2-3 pulldown eljárásban: 1) néhány
képkockát hosszabb ideig láthatunk, mint a többit, ami judder-t
vagy jerkiness-t okoz, amit elsősorban a finom pásztázásnál lehet
észrevenni; 2) ha pont a harmadik és a negyedik képkocka között állítod
meg a mozgást tartalmazó képet, akkor két különálló képet látsz, amelyek
felváltva villognak. A legtöbb DVD lejátszó a második problémát úgy
oldja meg, hogy csak a koherens képeken áll meg, vagy csak egy mezőt
jelenítenek meg, de néhány lehetővé teszi, hogy egy villogó képet állíts
meg. (Ezt jelenti a állókép/mező opció a lejátszó beállítási
menüjében.)

A legtöbb DVD
lejátszót váltottsoros TV-hez kapcsolnak, ezért sokat nem lehet tenni a
filmkonverzió miatt fellépő hibák elkerüléséért. Azonban nézd meg az 1.40-es kérdést a progresszív DVD lejátszókról.

További információkat találsz a progresszív képről és DVD-ről a Secrets of Home Theater and High Fidelity kiváló DVD Benchmark-jának 5. részében és a lejátszók rangsorolásában, és Dan Ramer What The Heck Is 3:2 Pulldown? című írásában a DVDFile.com-on.

Megjegyzés:
A “2-3 pulldown” ugyanazt jelenti, mint a “3:2 pulldown”, de ez a FAQ a
“2-3” jelölést használja, hogy jelezzük, ez egy folyamat, nem pedig egy
arány, valamint a gyakorlatban a 2 képmezőt az első képkockából
készítik.

[3.9] Mit jelent az élkiemelés?

A
film videóra alakításánál – a DVD kódolás előkészítésekor -, általában
digitális eljárások segítségével megpróbálják megtisztítani a képet. Az
eljárások között megtalálható a digitális videozaj csökkentés (DVNR) és a
képjavítás. A javítás növeli a kontrasztot (hasonló a hatása a
„sharpen” vagy az „unsharp mask” szűrőnek a PhotoShopban), de
eltúlozhatja a sötét és világos területek vagy a különböző színek
átmenetét, ami olyan gyűrűs hatást kelt, mint amilyet az utcai lámpáknál látunk, amikor esőben vezetünk.

A
videózaj csökkentése jó dolog, ha jól csinálják, mert el tudja
távolítani a karcolásokat, a foltokat és más hibákat az eredeti filmről.
A javítás, amit ritkán csinálnak jól, rossz dolog. A kép élesebbnek és
tisztábbnak látszódhat az egyszeri megfigyelő számára, de az eredeti kép
finom tónuskülönbségei megváltoznak és elvesznek.

Vedd
figyelembe, hogy a gyűrűs hatást a lejátszó és a TV is okozhatja. A
letapogatási sebesség modulációja (SVM) például gyűrűs hatást kelt.

[3.10] A DVD támogatja a vonalkódot?

Ha
a te szerény GYIK íród, és a többi lézerlemez fejlesztő lenne
túlsúlyban, akkor minden DVD lejátszó támogatná a vonalkódokat. Ez
nagyon jó lenne a nyomtatott kiegészítők és az oktatási anyagok
esetében, ahol a lemez bármelyik részére lehetne ugrani egy
vonalkódolvasó ceruza segítségével . Ajánlásainkat azonban
visszautasították egy 1995-ös találkozón, ahol minden fontos személy
megjelent. Ez viszont már egy másik történet.

 

Tehát a válasz: „általában nem.” Néhány ipari lejátszó, a Pioneer LD-V7200, a Pioneer LD-V7400, és a Philips ProDVD-170
támogatja a vonalkódokat, és kompatibilisek a LaserBarCode szabvánnyal
is. A DVD-t one_sequential_PGC szoftverrel kell készíteni annak
érdekében, hogy az időkódos keresés működjön. További informáiókat
találsz a Pioneer technikai leírásaiban.

[3.11] Mi az a BCA, NBCA?

A
BCA a burst cutting area (lyuk vágásterület) rövidítése. Ez a zóna a
DVD középpontjában található, és a vonalkód számára van fenntartva. A
vonalkódot egy nagy teljesítményű (YAG) lézer gravírozza bele az
anyagba. Az NBCA (narrow burst cutting area – szűk lyuk vágásterület)
egy kisebb átmérőjű változat, melyet az írható lemezeknél alkalmaznak
annak érdekében, hogy elkerüljék a bevezető terület megsértését. Mivel a
vonalkód beírása független a sajtolási eljárástól, így minden lemeznél
egyedi adatot rögzíthetnek (ilyen lehet például a sorozatszám) a BCA-ra.
A DVD olvasók a lézer pickup segítségével olvashatják a BCA-t.

A BCA-t a CPRM (lásd 1.11) és a Divx (lásd 2.10) használja minden egyes lemez azonosításához.

[3.12] Milyen tartósak a DVD-k?

A
DVD-ket lézer olvassa, tehát soha nem fognak elkopni a lejátszás miatt,
hiszen semmi sem ér hozzá a lemezhez. A sajtolt lemezek (ilyeneken
vannak a filmek) valószínűleg tartósabbak, mint te: valahol 50-300 év
között van az élettartamuk.

A
festékanyag alapú DVD-R és a DVD+R lemezek várhatóan 20-250 évig
olvashatóak, hasonlóan a CD-R lemezekhez. Néhány hordozótípus (például a
ftalocianin és az azo) stabilabb és tovább tart, akár több mint 100
évig, ellentétben a kevésbé stabil hordozókkal, ahol 20-30 évről
beszélhetünk.

A fázisváltós törölhető formátumok (DVD-RAM, DVD-RW és a DVD+RW) élettartama 25-100 év között van.

Minden
esetben a tartósságot csökkenti a gyenge minőség. A rossz minőségben
gyártott DVD-k néhány éven belül tönkre mehetnek, és az olcsó írható
DVD-k az írás alatt hibákat okozhatnak, vagy rövid időn belül
olvashatatlanná válhatnak. (Lásd 1.24)

További információk a Lifetime of KODAK CD-R Ultima Media című írásban, és a <www.ee.washington.edu/conselec/CE/kuhn/otherformats/95×9.htm> címet. Magyar infók: <www.bparchiv.hu/magyar/egyeb/kodakcd/kodakcd.htm>.

Összehasonlításképpen,
a mágneses média (szalagok és lemezek) 10-30 évig; a kiváló minőségű
savas-semleges papír legalább 100 évig, és a archíválásra szolgáló
mikrofilm legalább 300 évig használható. Vedd figyelembe, hogy a
számítógépes adattároló média általában technikailag 20-30 éven belül
elavul, azaz előbb, mint hogy fizikailag tönkremenne. Más szavakkal, már
a média teljes elöregedése előtt is nehéz lesz olyan eszközt találni,
amely képes kezelni azt.

[3.13] Mi a helyzet a HD-DVD-vel és a kék lézeres formátumokkal?

A

DVD következő generációját (melyet gyakran neveznek HD DVD-nek, ahol a
HD a nagy sűrűséget – high-density – és a nagy felbontóképességet –
high-definition – jelenti) már a DVD megjelenése előtt elkezdték
fejleszteni. Végül 2003-ban
bukkant fel (lásd a 2.12-t az általános infókért). A
DVD néhány nagy felbontóképességű változata az eredeti fizikai DVD
formátumot használja, de olyan új videókódolási eljáráson alapul, mint
például a H.264
és a VC-1, amely lehetővé teszi a nagy felbontású videó tárolását azon
a területen, amely a normál felbontású videót tárolta. A nagy sűrűségű
formátumok kék vagy ibolya lézert használnak a kisebb pitek olvasásához,
így rétegenként több, 15-30 GB adatot lehet tárolni. A nagy sűrűségű
formátumok nagy felbontású MPEG-2 videót használnak (az ATSC-vel és a
DVB HD adásokkal való kompatibilitás miatt, lásd 2.9), és alkalmazhatnak
fejlettebb kódolási formátumokat is a
720p és az 1080p videó támogatásához.

2004
elején öt javaslat létezett a HD-DVD formátumhoz, és más lehetőségek is
megjelentek. Itt az összefoglaló (a részleteket lásd a későbbi
szekciókban):

Formátum Támogatók Adatmélység Lézer Videó Audió Kapacitás (egy réteg/két réteg) Adatráta
WMV HD Microsoft 0,6 mm vörös (650 nm) WMV9 WMA9 4,7 G / 8,5 G (szabványos DVD) 22 Mb/s
HD-DVD DVD Forum 0,6 mm kék (405 nm) MPEG-2
SD/HD, H.264, VC-1*
PCM, Dolby TrueHD (MLP), Dolby Digital +, DTS HD 15 G / 30 G (ROM), 20 G / 40 G (írható) 36 Mb/s
Blu-ray
(BD)
Blu-Ray Disc Association (BDA) 0,1 mm kék (405 nm) MPEG-2 HD, H.264, VC-1 PCM, Dolby Digital +, DTS HD 27 G / 50 G 36 Mb/s
EVD eWorld (Kínai kormányzat) 0,6 mm vörös (650 nm) HD MPEG-2 (később AVC) ExAC na / 8,5 G (ROM) 22 Mb/s
FVD AOSRA/ITRI (Tajvan) 0,6 mm vörös (650 nm) WMV9 (1280×720) WMA9 6 G / 11 G 25,05 Mb/s

*A VC-1 az SMPTE szabvány, a Microsoft Windows Media Series 9-en alapul.

A
HD lemezeket nem játsszák le a jelenlegi készülékek. Még a vörös
lézeres lemezekhez lemezekhez (melyeket a lejátszó fizikailag le tud
olvasni) is új áramkörre van szükség a nagy felbontású videó
dekódolásához és megjelenítéséhez. A vörös lézeres lemezeket a DVD-s
PC-k lejátszhatják a megfelelő szoftverekkel (például a DVD-k HD verziói
a Microsoft HD-WMV kódolásával 2003-ban jelentek meg). A kék lézeres
lemezek új optikai fejet és vezérlőket igényelnek. A HD lejátszók minden
bizonnyal olvasni fogják a jelenlegi DVD-ket, tehát a gyűjteményed nem
fog elavulni az új lejátszó megvásárlásakor.

Egyik HD formátumot sem használják filmterjesztésre 2005-2006-ig.

WMV HD

A WMV HD igazából nem egy új formátum. A Microsoft nagy
felbontású videoformátuma egy szabványos kétrétegű DVD-n érkezik, és minden
Windows-os PC-n lejátszható, amely elegendő teljesítménnyel (2,4-3 GHz)
rendelkezik. 2004 közepén kb. 20-féle lemez kapható WMV HD formátumban
(általában a szabványos DVD mellett egy WMV HD DVD is van a csomagban). Ez egy
átmeneti formátum, és valószínűleg el fog tűnni a HD-DVD és a BD megjelenése
után, de addig a legjobb választás a nagy felbontású video DVD-n történő
terjesztéséhez.

HD-DVD (AOD)

A DVD Forum következő generációs DVD-je, melyet korábban Advanced Optical Disc-nek
(AOD – Fejlett Optikai Lemez) hívtak, de jelenleg HD-DVD néven fut,
amit hamarosan meg fognak változtatni. Az AOD a jelenleg létező fizikai
DVD formátum módosítása, így rétegenként 15 GB adatot tárolhatnak
kék-ultraibolya olvasólézer alkalmazásával. Az adatmélység maradt 0,6
mm-es. A tervezésnél a kapacitást akarták növelni úgy, hogy a jelenlegi
sokszorosító gépeket továbbra is alkalmazni lehessen. Elsősorban a
Toshiba és a NEC támogatja.

Egy ideig létezett egy HD-DVD-9 nevű
javaslat, amely jobb minőségű videót tárolt volna a jelenlegi kétrétegű
DVD-9 lemezeken. Ezt kombinálták a HD-DVD (AOD) formátummal annak
érdekében, hogy az alkalmazási formátum kompatibilis legyen a jelenlegi
vörös lézeres DVD-vel és a jövőben megjelenő kék lézeres DVD-vel is. Ez
lényegében a kompatibilis-de-olcsóbb-sokszorosítani párja lehet a kék
lézeres HD-DVD-nek.

Egy 2 órás film elfér egy DVD-9-en 6-7 Mb/s-os
adatrátával. A videotömörítési technológia fejlődése miatt ezen az
adatrátán lehetségessé válhat a legalább 720p24 high-definition minőség
(720 sor, progresszív kép, 24 kép/s) elérése. A rövidebb filmeket
kódolhatják 1080p24 formátumban
is.

Blu-ray Disc (BD)

A Blu-ray
egy új, nagy sűrűségű fizikai formátum, amely rétegenként 23-30 GB
adatot képes tárolni kék-ultraibolya lézer és 0,1 mm-es adatmélység
alkalmazásával. A 0.1 mm-es takaróréteg miatt jelentős változtatásokat
igényel a gyártáshoz használt eszközöknél. A Blu-ray-t erdetileg
elsősorban házi és professzionális felvételek készítésére, adattárolásra
tervezték. A előre rögzített, műsoros lemezek tömeges disztribúciója
később jöhet, miután kidolgozták a csak olvasható formátumot (BD-ROM
néven), valamint a videó, az audió, az interaktvitiás és a
másolásvédelem részleteit. A Blu-ray mögött az LG, a Panasonic, a
Philips, a Pioneer, a Hitachi, a Mitsubishi, a Samsung, a Sharp, a Sony
és a Thomson áll. A Sony 2003 áprilisában kiadta az első BD felvevőt.

Műszaki
részletek: legfeljebb
30 GB rétegenként 0,1 mm-es írási mélységgel (a lemez inogásából
származó eltérés csökkentése miatt), 405 nm-es kék-ibolya lézer
félvezető 0,85 NA (numerikus apertúra) lencsék, 0,32 µm sávtávolság (fele akkora, mint a DVD-nél), 0,138 µm pit szélesség. Variációk: 23,3 GB kapacitás 0,16 µm-es minimális pit szélességgel (a Sony Professional Disc rendszere használja), és 25 GB kapacitás 0,149 µm-es
minimális pit szélességgel. A lemez fázisváltós groove felvételi
eljárást alkalmaz, 12 cm-es lemezátmérő, 1,2 mm vastag lemez, hasonlóan a
DVD-RW és a DVD+RW-hez. 36 Mb/s adatátviteli sebesség. A felvételi
kapacitás egyetlen rétegen kb. 2 óra HD video (28 Mb/s-nál), vagy 10 óra
hagyományos videó (4,5 Mb/s-nál). A cartridge mérete 129 x 131 x 7 mm. A
tervek szerint készítenek kétrétegű írható lemezt is, amely 50 GB-ot
tárol oldalankén, de ezek a lemezek csak néhány év múlva jelennek meg.

EVD

A
kínai kormányzat által támogatott cégek konzorciuma (az eWorld)
kifejlesztette a DVD hazai változatát, melyet EVD-nek (Enhanced
Versatile Disc – Kibővített sokoldalú lemez) neveztek el.
Az EVD egy agresszív program a Kínában kifejlesztett technológia
szabványosítására, de hogy a termékek a valóságban is megjelenjenek,
az első
fázisokban a létező szabványokból kölcsönöztek. Az EVD-lejátszók 2003
decemberében jelentek meg, vörös lézert használtak az MPEG HD video és
a kínai
ExAC hangformátum mellett. A tervek szerint 2004-ben váltottak volna a
kínai
videoformátumra, az AVS-re. A jövőbeni változatok többszintű vörös és
kék
lézeres felvételeket használnak, és a pitek mélységét változtatják a
nagyobb
sűrűség érdekében.

Az EVD-t látszólag azért fejlesztették ki, hogy csökkentsék a
Kínán kívüli szabványoktól való függőséget és a költségeket, de ironikus módon
minden EVD-lejátszó lejátssza a DVD-ket, így rövid távon nem változott semmi.

FVD

Az
Advanced Optical Storage Research Alliance (AOSRA – Fejlett Optikai
Tárolókat Kutató Szövetség), melyet a tajvani Industrial Technology
Research Institute (ITRI) alapított, saját
vörös lézeres formátumot dolgozott ki Forward Versatile Disc (FVD)
néven. A
sávtávolság 0,74 μm-ről 0,64 μm-re csökkent, így a kapacitás 5,4 GB-ra
nő, és
elérhető a 6 GB is (9,8-11 GB két réteggel). A Microsoft WMV9
formátumot
használja a kép és a hang kódolásához. Eddig még a tajvani cégek is
több
figyelmet fordítottak a BD-re, mint a FVD-re. Az AOSRA kidolgozta a
0,6 mm és
0,1 mm-es kéklézeres formátumot is, melyet az FVD jövőbeni
változatához
használhatnak majd.


[4] A DVD és a számítógépek

[4.1] Le tudok játszani DVD filmeket a számítógépemen?

Igen,
ha a számítógéped rendelkezik a megfelelő cuccokkal. Szinte minden
Windows-os és Mac OS-es DVD-s számítógép tartalmazza azt a szoftvert,
amellyel le lehet játszani a DVD-ket.

A
számítógép operációs rendszerének vagy a lejátszó szoftvernek
támogatnia kell a régiókódokat, és licensszel kell rendelkeznie a
másolásvédett filmek dekódolásához. Ha a számítógépnek van TV kimenete,
akkor támogatnia kell a Macrovision-t a másolásvédett filmek
lejátszásához. Lehet, hogy szükséged lesz egy olyan szoftverre is, amely
olvasni tudja a DVD UDF fájlrendszer formátumát. Nincs szükséged
speciális meghajtó-programokra a Windows-hoz vagy a Mac OS-hez, mert a
létező CD-ROM meghajtó-programok jól működnek a DVD-ROM olvasóknál is. A
DVD-ROM meghajtó mellett rendelkezned kell egy extra hardverrel az
MPEG-2 videó és a Dolby Digital vagy az MPEG-2 hang dekódolásához, vagy a
számítógépednek elég gyorsnak kell lennie ahhoz, hogy szoftveresen
dekódoljon. A jó minőségű szoftveres lejátszáshoz legalább egy 350
MHz-es Pentium II-re vagy Mac G4-re van szükség. Az új számítógépek
kevesebb mint 10%-a rendelkezik hardveres dekóderrel, mert a szoftveres
dekódolás már a legolcsóbb modelleken is lehetséges. Hardveres
fejlesztőkészleteket is lehet vásárolni a régebbi számítógépekhez
(általában a 133 MHz-es Pentium vagy a G3 a minimum), 150 dolláros
indulóártól.

A Max OS X 10.0
(Cheetah) 2001. márciusi megjelenésekor nem támogatta a DVD lejátszást,
és nem támogatta az Apple DVD fejlesztő alkalmazásait (iDVD és DVD
Studio Pro) sem. (További infók a CNET-en.) A DVD lejátszás támogatása bekerült az 10.1-es változatba.

Ha problémáid vannak a számítógépes filmlejátszással, lásd a 4.6-os kérdést.

A
számítógép néhány MPEG dekódolási műveletet, pl. a mozgáskompenzációt,
az IDCT-t (inverz diszkrét koszinusz transzformáció), IVLC-t (inverz
változó hosszú kódolás), és még az alkép dekódolást is végezheti a
grafikus chip speciális áramkörök segítségével, így javítja a szoftveres
dekóderek teljesítményét. Ezt hardveres dekódolás gyorsításnak, hardveres mozgáskompenzációnak, vagy hardveres segítségnek
nevezik. Néhány kártyagyártó hardveres dekódolásnak nevezi ezt a
megoldást, bár nem teljesen hardveresen végzik a dekódolást. Minden
modern grafikus kártya támogatja a hardveres színtér konverziót
(YCbCr-ből RGB), és a videoport átfedést (néhány grafikus kártya gyártó
nagyon reklámozza ezeket a funkciókat, annak ellenére, hogy
versenytársaik kártyái is képesek erre).

A Microsoft Windows 98, 2000, ME és az XP tartalmazza a DirectShow-t, amely szabványosított DVD-Video és MPEG-2 támogatást biztosít. A DirectShow-t a Windows 95-re is fel lehet telepíteni (letölthető).
A DirectShow egy keretet nyújt a DVD alkalmazások számára, de egy
harmadik féltől származó hardveres vagy szoftveres dekóderre van szükség
(lásd alább) a használatához. A Windows NT 4.0 a DVD-ROM meghajtókat
mint adathordozókat kezeli, és csak nagyon minimális támogatást nyújt a
DVD-Video lemezek lejátszásához. A Margi DVD-To-Go, a Sigma Designs
Hollywood Plus és a Creative Labs Dxr3 azon kevés hardveres dekóderek
közé tartoznak, melyek NT 4.0 alatt is működnek. Az InterVideo WinDVD
szoftvere működik NT 4.0 alatt (a National Semiconductor DVD Express és
az MGI SoftDVD Max szintén működik NT 4.0-val, de ezeket nem lehet
boltban megvásárolni.) A Windows 98 és az újabb változatok olvassák az
UDF lemezeket. A Windows Médialejátszó 6.1-es változata programozható DVD lejátszást tesz lehetővé egy HTML oldalon keresztül (lásd a 4.9-et
a DVD lejátszás vezérléséről). A 7-es verzióból minden DVD támogatást
eltávolítottak. A 8-as verzió tartalmaz egy felhasználói felületet a DVD
lejátszáshoz, de nem támogatja a programozást. Az Roxio ingyenes filerendszer meghajtót is nyújt UDF Reader néven Windows 95/98/NT alá. A Software Architects a Read DVD-t árulja Windows 95-höz.

Az Apple QuickTime
6 részben támogatja a DVD-Video-t és az MPEG-2-t, de nem képes teljesen
dekódolni vagy lejátszani a DVD-Video-kat. A Mac OS 8.1 és az újabb
változatok tudják olvasni az UDF lemezeket. A Roxio ingyenes programja, az UDF Volume Access, lehetővé teszi a Mac OS 7.6 és újabb operációs rendszert használó számítógépek számára az UDF lemezek olvasását. A Software Architects UDF olvasó szoftvert árul a Mac OS-hez DVD-RAM TuneUp néven. Az Intech CD/DVD SpeedTools szoftvere lehetővé teszi, hogy szinte mindegyik DVD meghajtó használható legyen a Mac-hez .

Megjegyzés: A QuickTime MPEG Extension for Mac OS csak az MPEG-1-et támogatja, és nem játssza le az MPEG-2 DVD-Video-t.

A
DVD lejátszó alkalmazások (akár szoftveres akár hardveres dekódolást
alkalmaznak) virtuális DVD lejátszók. Ezek támogatják a DVD-Video
szolgáltatásokat (menük, alképek, stb.) és emulálják a DVD-Video
lejátszó távirányítójának funkcionalitását. Sok lejátszó alkalmazás
kiegészítő szolgáltatásokat is nyújt. Ilyenek pl. a könyvjelzők, a
fejezetlisták, a feliratnyelv listák.

A
Microsoft Windows tartalmaz egy szoftveres DVD lejátszót, de nem
tartalmazza a szükséges dekódert. Szükséged lesz egy szoftveres vagy
hardveres dekóderre a DVD-k lejátszásához. A legtöbb DVD meghajtóval
rendelkező PC tartalmaz dekódert, de vásárolhatsz is egyet. Lásd a 4.11-et és a 4.12-t a további infókért.

Szoftveres dekóderek és DVD lejátszó alkalmazások a Microsoft Windows-t futtató PC-khez:

  • ATI: a CineMaster szoftver speciális változata jár néhány ATI grafikus kártyához
  • ASUS: ASUSDVD (az InterVideo WinDVD szoftverének vagy CyberLink PowerDVD szoftverének testreszabott változata)
  • KiSS: CoolDVD (DirectShow [Windows 98/Me/2000/XP])
  • Creative Technology: SoftPC-DVD
  • CyberLink: PowerDVD (DirectShow [Windows 98/Me/2000/XP]; NT 4.0; megvásárolható)
  • ELSA: ELSAMovie, csak német nyelvű
  • InterVideo: WinDVD (DirectShow [Windows 98/Me/2000/XP]; NT 4.0; megvásárolható)
  • Matrox: a CineMaster szoftver speciális változata jár bizonyos Matrox grafikus kártyához
  • National Semiconductor: DVD Express (DirectShow; csak OEM)
  • NEC (csak a NEC PC-khez)
  • Az Odyssey DVD Player már nem elérhető
  • Orion Studios: DirectDVD (DirectShow, letölthető kipróbálható; vedd figyelembe a BBB elégedetlenségi mutató)
  • Sonic (korábban Ravisent, korábban Quadrant International): CinePlayer (DirectShow [Windows 98/Me/2000/XP]; megvásárolható)
  • Varo Vision: VaroDVD
  • Xing DVDPlayer: már nem elérhető, mert a Real Networks megvásárolta a céget

A
szoftveres dekóderek legalább egy 350 MHz-es Pentium II processzort és
egy DVD-ROM meghajtót (a DMA bekapcsolásával) igényelnek a képdobás
nélküli lejátszáshoz. A 400 MHz-esnél lassabb Pentium II-t segítheti a
hardveres dekódolás gyorsítás, amely a grafikus kártyában található. Az
AGP csatolós grafikus kártyák (a PCI-os helyett) szintén növelik a
szoftveres dekóderek teljesítményét.

A hardveres dekóder kártyák
és DVD-ROM fejlesztő készletek a Microsoft Windows-t futtató PC-khez már
igencsak elavultak. A hardveres dekóderek videó átfedést
használnak a kép beillesztéséhez. Néhány analóg átfedést alkalmaz (a
grafikus kártya analóg VGA kimeneti jeléhez keveri a DVD képét), míg
mások a videó port kiterjesztést (VPE) használják (ekkor a számítógépen
belül digitálisan csatlakoznak a grafikus kártyához). Az analóg átfedés
csökkentheti a VGA jel minőségét. További infókat találsz az átfedésről a
4.4-es kérdésben.

Sok Macintosh
modell alapfelszerelése a DVD-ROM, a DVD-RAM vagy a DVD-RW meghajtó. A
mellékelt szoftveres Apple DVD lejátszó az ATI grafikus kártya hardveres
gyorsítását használja. A még ki nem bocsátott QuickTime MPEG-2 dekóder
valószínűleg kihasználja a PowerPC (G4) chip Velocity Engine (AltiVec)
részét a hang és a kép dekódolásához. A Macintoshokhoz DVD-ROM fejlesztő
készleteket és dekóderkártyákat az E4 (Elecede) (Cool DVD, C-Cube chip) [az E4 kiszállt az üzletből], az EZQuest (BOA Mac DVD), a Fantom Drives (DVD Home Theater készlet: DVD-ROM vagy DVD-RAM meghajtó Wired MPEG-2 kártyával), és a Wired (Wired 4DVD, Sigma EM8300 chip [megfelel a Hollywood plus-nak]; MasonX [nem tudja a kódolt filmeket lejátszani]; DVD-To-Go [már nem gyártják]; a Wired-et megvásárolta a Media100 de később újraszervezték) gyártott. Létezik egy béta állapotú szoftveres lejátszó, amely a kibontott filmeket le tudja játszani.

A Sigma Designs NetStream 2000
DVD dekóder kártyája támogatja a Linuxos DVD lejátszást. Az InterVideo
és a CyberLink is bejelentett DVD lejátszó alkalmazásokat a Linuxhoz,
bár a CyberLink lejátszója csak az OEM-ek számára elérhető. Ezeken kívül
léteznek ingyenes szoftveres lejátszók a Linuxhoz, a Unixhoz, a
BeOS-hez és más operációs rendszerekhez: az MPlayer, az OMS (LiViD), a VideoLan, és a Xine.

A
számítógépekben megvan az a lehetőség, hogy szebb képet állítsanak elő
(a progresszív megjelenítő és a magasabb frissítési ráta
kihasználásával), mint az asztali DVD-Video lejátszók, de a legtöbb
rendszer nem olyan jó, mint amikor egy otthoni lejátszót egy minőségi
TV-hez kapcsolnak.

Ha a DVD-s számítógépet a TV-hez szeretnéd
kapcsolni, akkor a dekóder kártyának vagy a VGA kártyának TV kimenettel
kell rendelkeznie (kompozit vagy s-video). A képminőség sokkal jobb
s-videoval. Alternatív megoldásként a VGA kimenethez használhatsz egy
konvertert is. A konverter beszerezhető az ADS Technologies, az AITech, az Antec, az AverLogic, az AVerMedia, a Communications Specialties, a Digital Vision, a Focus Enhancements, a Key Digital Systems, az RGB Products cégektől, és
természetesen másoktól is. Győződj meg róla, hogy a konverter kezeli a
kiválasztott felbontást: 640×480, 800×600, stb., de jegyezd meg, hogy
már a 800×600-as felbontás is meghaladja az átlagos TV képességeit,
tehát ennél nagyobb felbontásnál nem lesz szebb a TV képe.

A
PC által szolgáltatott kép minősége függ a dekódertől, a grafikus
kártyától, a TV enkóder chiptől, és más tényezőktől. A VGA kártya RGB
kimenete más frekvencián működik, mint a szabványos komponens RGB videó,
ezért a legtöbb esetben közvetlenül nem lehet összekötni az RGB
videómonitorokkal. Ha a dekóder kártya vagy a hangkártya rendelkezik
Dolby Digital vagy DTS kimenettel, akkor ezt összekapcsolhatod az A/V
erősítőddel, és így megkapod a többcsatornás hangot.

Ha
a DVD-s PC-t egy progresszív letapogatású monitorral vagy egy
videokivetítővel kapcsoljuk össze a hagyományos TV helyett, akkor
általában sokkal jobb képet kapunk, mint egy asztali lejátszó esetében.
Lásd a 2.9-es kérdést. Lásd még a Home Theater Computers fórumot az AVS-nél.

A PC-s DVD lejátszáshoz távirányítót a következő helyeken találsz: Animax Anir Multimedia Magic, Evation IRMan, Multimedia Studio Miro MediaRemote, Packard Bell RemoteMedia, RealMagic Remote Control, és X10 MouseRemote. Sok távirányítót támogat a Visual Domain Remote Selector szoftvere.

[4.1.1] Le tudom játszani a DVD-Audio lemezeket a számítógépemen?

Általában nem. A jelenlegi DVD-ROM meghajtók képesek a DVD-Audio lemezek olvasására, de 2003 elején is még csak a Sound Blaster
Audigy 2 kártyához adtak olyan szoftvert, mely a DVD-Audio számítógépes
lejátszásához szükséges. Ennek az az egyik oka, hogy nagyon kevés
számítógép képes olyan kiváló minőségű hangkörnyezetet nyújtani, amely a
DVD-Audio kihasználásához szükséges.

Elképzelhető, hogy a
Microsoft a Windows jövőbeni változatanál biztosíjta a DVD-Audio
lejátszást, és így már csak néhány olcsó dekódoló szoftvert kell
letöltened a DVD-Audio lejátszáshoz.

[4.2] Milyen szolgáltatásokat nyújt és milyen gyors a DVD-meghajtó?

A
CD-ROM meghajtókkal ellentétben, melyeknél évek teltek el, mire
megjelentek a 2x, 3x és gyorsabb sebességek, a gyors DVD-ROM olvasók már
az első évben megjelentek. Egy 1x DVD-ROM meghajtó adatátviteli
sebessége 1,321 MB/s (11,08*10^6/8/2^20), a burst adatátviteli sebesség
elérheti a 12 MB/s-ot, de magasabb is lehet. Az 1x DVD-ROM olvasó
adatátviteli sebessége durván a 9x CD-ROM meghajtónak felel meg (az 1x
CD-ROM adatátvitele 150 kB/s, vagy 0,146 MB/s). A DVD fizikailag
háromszor gyorsabban pörög, mint a CD (azaz az 1x DVD pörgés ~ 3x CD
pörgés), de a legtöbb DVD-ROM meghajtó növeli a motor sebességét, ha
CD-ROM-ot olvas, így elérik a 12x vagy még nagyobb teljesítményt. A
„16x/40x” jelölésű meghajtó 16-szor gyorsabban pörgeti a DVD-t, mint a
normál sebesség, és 40-szer gyorsabban forgatja a CD-t, a normál
sebességhez viszonyítva. A DVD-ROM meghajtók 2x, 4x, 4,8x, 5x, 6x, 8x,
10x, és 16x sebességre képesek, bár általában nem képesek elérni a
maximális sebességet minden esetben. A „max” kifejezés a DVD és CD
sebességének megadásánál azt jelenti, hogy a feltüntetett sebességet
csak akkor érik el, ha az adatot a lemez külső részéről olvassák, amely
gyorsabban mozog. Az átlagos adatátvitel alacsonyabb, mint a maximális
adatátvitel. A legtöbb 1x DVD-ROM meghajtó keresési ideje 85-200 ms
között van, az elérési idő 90-250 ms. Az újabb meghajtók keresési ideje
45 ms körül van.

A DVD-írók
írási sebessége szintén növekszik. A 16-szoros DVD-írók 2004-ben széles
körben elterjednek. Vedd figyelembe, hogy az írható lemezek különböző
sebességgel írhatók (lásd 4.3.11)

A
jelenlegi álláspont szerint a DVD-meghajtók maximális sebessége
16-szoros, mert nagyobb sebességnél a lemez remegése és más fizikai
tényezők már gondokat okoznak.

DVD meghajtó
sebesség

Adatátvitel

Az írás ideje*

CD sebességre
vetítve

CD olvasási
sebesség

1x

11,08 Mb/s (1,32 MB/s)

53 perc

9x

8x-18x

2x

22,16 Mb/s (2,64 MB/s)

27 perc

18x

20x-24x

4x

44,32 Mb/s (5,28 MB/s)

14 perc

36x

24x-32x

5x

55,4 Mb/s (6,6 MB/s)

11 perc

45x

24x-32x

6x

66,48 Mb/s (7,93 MB/s)

9 perc

54x

24x-32x

8x

88,64 Mb/s (10,57 MB/s)

7 perc

72x

32x-40x

10x

110,8 Mb/s (13,21 MB/s)

6 perc

90x

32x-40x

16x

177,28 Mb/s (21,13 MB/s)

4 perc

144x

32x-40x

*
Az írás ideje az a becsült elméleti idő, amely egy DVD-5 lemez
megírásához szükséges. Nem tartalmazza a szoftver előkészítési idejét, a
kivezetés megírásának idejét stb. A gyakorlatban az írás tovább tart.

Minél
nagyobb a cache (memóriabuffer) a DVD-ROM meghajtóban, annál gyorsabban
tudja az adatokat szolgáltatni a számítógép számára. Ez elsősorban az
adatoknál, és nem a videónál hasznos. Ez csökkentheti vagy teljesen
megszüntetheti a rétegváltás miatti szünetet, de nincs hatással a kép
minőségére.

A DVD újraírók (lásd 4.3)
nagyjából fele olyan gyorsan írnak, mint a feltüntetett sebesség, ha az
adatellenőrzési opciót bekapcsolják (ez minden kiírt blokkot
visszaolvas). Az ellenőrzés alapértelmezés szerint be van kapcsolva.
Kikapcsolása növeli az írás sebességét, viszont veszélyezteti az adatok
biztonságos kiírását. Az ellenőrzés ki van kapcsolva a DVD-RW és a
DVD+RW meghajtókban.

Az
állandó kerületi adatsűrűség fenntartása érdekében a tipikus CD-ROM és
DVD-ROM meghajtók egyre lassabban pörgetik a lemezt, ahogy a lemez külső
részéhez ér az olvasás vagy az írás, mert itt egy sávban nagyobb
fizikai felület található. (Ezt CLV-nek hívják – constant linear
velocity, állandó kerületi sebesség) Néhány gyorsabb meghajtó nem
változtatja a forgási sebességet, és egy buffert használnak, amely
lekezeli a különböző olvasási és írási sebességeket. (Ezt CAV-nak hívják
– constant angular velocity, állandő szögsebesség). CAV meghajtó esetén
a lemez külső részén a leggyorsabb az olvasás és az írás, ezért jelenik
meg a specifikációban a „max. sebesség”.

Megjegyzés:
Filmek lejátszásánál a gyors DVD-ROM meghajtó nem jelent többet, mint
finomabb tekerést és gyorsabb keresést. Az 1x sebességnél gyorsabb
DVD-Video lemez olvasása nem javítja a kép minőségét. A nagyobb
sebességek csak a számítógépes adatok leolvasásánál érzékelhetőek
(multimédiás játékoknál, vagy adatbázisok használatánál).

A
DVD meghajtók csatlakoztatása hasonló a CD-ROM meghajtókéhoz: EIDE
(ATAPI), SCSI-2, stb. Minden DVD-ROM meghajtó rendelkezik hangkimenettel
az audió CD-k lejátszásához. Nem jelentettek be olyan DVD-ROM
meghajtót, amely DVD hang vagy kép kimenetekkel rendelkezne (ez belső
hang/kép dekódoló hardvert feltételez).

Szinte minden DVD-Video és DVD-ROM lemez az UDF bridge formátumot használja, amely a DVD MicroUDF (az UDF 1.02 része) és az ISO 9660 fájlrendszerek kombinációja. Az OSTA
UDF fájlrendszer hamarosan átveszi az ISO 9660 rendszer helyét, amelyet
eredetileg a CD-ROM-okhoz fejlesztettek ki, de a bridge formátum
biztosítja a kompatibilitást addig, amíg több operációs rendszer fogja
támogatni az UDF-et.

[4.2.1] Mire való a DVD-meghajtó hangkimenete?

A
DVD-rom meghajtók és a DVD-írók rendelkeznek egy RCA vagy a egy 4 tűs
lapos (Molex) csatlakozóval. Ezzel az analóg hangot lehet a PC
hangkártyájához továbbítani. Ez, hasonlóan a CD meghajtó
csatlakozójához, csak az audió CD-k lejátszásához használható. A DVD
hangja a számítógépen keresztül jön, nem a meghajtóból. A CD
lejátszásához használják az analóg hangkimenetet, de a legtöbb PC
közvetlenül a digitális hangot játssza le a CD-ről, ezért az analóg
csatlakozóra nincs szükség.

[4.3] Mi a helyzet az írható DVD-vel: DVD-R, DVD-RAM, DVD-RW, DVD+RW és DVD+R?

A DVD-nek hatféle írható változata van: DVD-R for General, DVD-R for Authoring, DVD-RAM, DVD-RW, DVD+RW, és DVD+R.
A DVD-R és a DVD+R csak egyszer írható, hasonlóan a CD-R-hez, míg a
DVD-RAM, a DVD-RW és a DVD+RW több ezerszer újraírható, hasonlóan a
CD-RW-hez. A DVD-R először 1997 őszén vált elérhetővé. A DVD-RAM követte
1998 nyarán. A DVD-RW Japánban 1999 decemberében debütált, de az
Egyesült Államokban csak 2001 tavaszán jelent meg. A DVD+RW 2001 őszén
mutatkozott be. A DVD+R 2002 közepén jelent meg.

Az írható DVD először csak a számítógépekben jelent meg (lásd 1.14).
Az otthoni DVD képfelvevők 2000-ben jelentek meg világszinten. Ez a
GYIK a meghajtó/író és a képfelvevő/felvevő kifejezéseket használja a
számítógépes DVD-írók illetve az asztali DVD-s képfelvevők
megkülönböztetésére.

A
DVD-RAM inkább egy eltávolítható tárolóeszköz a számítógépek számára,
mint egy képrögzítési formátum. Ennek ellenére egyre több DVD
képfelvevőben használják, mert nagyon rugalmas a szerkesztés és a
felvétel terén. A másik két írható formátumcsalád (DVD-R/RW és a
DVD+R/RW) lényegében versenyhelyzetben van. A piac fogja eldönteni
melyik lesz sikeres, vagy esetleg mindkettő megmarad, illetve
összeolvad. Sokan vitatkoznak azon, melyik formátum a jobb, de igazából
nagyon hasonlóak. 2003-ban jó néhány cég olyan meghajtókat kezdett
készíteni, melyek mind a “kötőjeles” mind a “pluszos” formátum szerint
képesek írni.

Minden írható DVD formátumot az alábbiakban röviden ismertetek. A hardver gyártókat a 6.2.3-as szekcióban találhatod. Az írható DVD-ről olvashatsz Dana Parker Writable DVD – A Guide For the Perplexed
című írásában (nagyon jó, de egy kicsit már elavult). Az írható DVD
formátumokról további információkat találsz az ipari szövetségeknél: RW Products Promotion Initiative (RWPPI), Recordable DVD Council (RDVDC) és DVD+RW Alliance illetve a DVD Writers és a DVDplusRW.org oldalakon. Ha az írható DVD-n adatokat szeretnél tárolni, látogasd meg Steve Rothman DVD-DATA oldalát, ahol GYIK-ot, és levelezési listát is találsz.

[4.3.1] Igaz az, hogy kompatibilitási problémák vannak az írható DVD formátumokkal?

Igen.
Egyik írható formátum sem teljesen kompatibilis a másikkal, sőt, a
létező meghajtókkal és lejátszókkal sem. Magyarul a DVD+R/RW meghajtó
nem tud írni a DVD-R vagy a DVD-RW lemezekre és vice-versa (hacsak nem
egy kombó meghajtó, amely mindkét formátumot írja). Ahogy telik az idő,
úgy lesznek egyre kompatibilisebbek, és egyre kevertebbek. A DVD Forum DVD Multi logójával
ellátott lejátszó olvassa a DVD-R, DVD-RW és a DVD-RAM lemezeket, és
egy DVD Multi író mindhárom formátumot írja. Néhány új “szuper kombó”
meghajtó képes a pluszos és a kötőjeles lemezekre írni, és néhány
“szuper multi” meghajtó mind az öt lemeztípust írja (DVD-R, DVD-RW,
DVD+R, DVD+RW, DVD-RAM).

Ráadásul
nem minden lejátszó és meghajtó képes elolvasni az írható lemezeket. Az
alapvető probléma az, hogy az írott lemezek tükröződése más, mint a
nyomott lemezeké (a műsoros változat, melyet a boltokban tudsz megvenni
— lásd 5), és nem minden lejátszót készítettek fel arra, hogy olvassa ezeket. Többek között a CustomFlix, DVDMadeEasy, a DVDRHelp, a YesVideo.com, a HomeMovie.com, és az Apple oldalain lehet listákat találni azokról a lejátszókról, amelyek kompatibilisek a DVD-R és a DVD-RW lemezekkel. A DVDplusRW.org-nál olvasható egy lista a DVD+RW kompatibilis lejátszókról és meghajtókról.
(Megjegyzés: a teszteredmények változóak, függenek a média minőségétől,
a kezeléstől, az írási feltételektől, a lejátszó toleranciájától stb. A
kompatibilitási listák inkább anekdotaként kezelendőek, és csak
általános útmutatóként használhatóak.) Nincs jelentősebb kompatibilitási
különbség a “kötőjeles” és a “pluszos” formátumok között (lásd 4.3.6). Sokkal nagyobb a kompatibilitási különbség a különböző márkák között, ezért légy óvatos az olcsó lemezekkel.

Nagyon
durván, a DVD-R lemezek a létező meghajtók és lejátszók 85%-ában
működnek, míg a DVD-RW és a DVD+RW lemezek 80%-ban kompatibilisek. A
helyzet egyre javul. Néhány éven belül a kompatibilitási problémák nagy
része megszűnik, mint ahogy a CD-R-nél is (tudtad, hogy az első
CD-R-eknek mindenféle kompatibilitási problémái voltak?).

Az
írható DVD kompatibilitása összegezve: Minden meghajtónál megjelöltem,
hogy mennyire olvassa vagy írja az adott formátumot (az egyszerűség
kedvéért mindenhova oda kell érteni a “nem írja” megjelölést, kivéve, ha
az ellenkezőjét írtam):

DVD készülék

DVD-R(G) készülék

DVD-R(A) készülék

DVD-RW készülék

DVD-RAM készülék

DVD+RW készülék

DVD-ROM lemez

olvassa

olvassa

olvassa

olvassa

olvassa

olvassa

DVD-R(G) lemez

gyakran olvassa

olvassa, írja

olvassa

olvassa, írja

olvassa

olvassa

DVD-R(A) lemez

általában olvassa

olvassa

olvassa, írja

olvassa

olvassa

olvassa

DVD-RW lemez

gyakran olvassa

olvassa

olvassa

olvassa, írja

általában olvassa

általában olvassa

DVD-RAM lemez

ritkán olvassa

nem olvassa

nem olvassa

nem olvassa

olvassa, írja

nem olvassa

DVD+RW lemez

általában olvassa

általában olvassa

általában olvassa

gyakran olvassa

általában olvassa

olvassa, írja

DVD+R lemez

gyakran olvassa

gyakran olvassa

gyakran olvassa

gyakran olvassa

olvassa

olvassa, írhatja

Ezen DVD GYIK írója tagja az OSTA/DVDA/NIST Írható DVD kompatibilitását tanulmányozó bizottságának. Egy DVD-ROM meghajtó 1. fázisú tesztjének jelentése elérhető a NIST-nél.

[4.3.2] DVD-R

A
DVD-R (amit “kötőjel R”-nek és nem “mínusz R”-nek kell ejteni) szerves
hordozófesték technológiát használ, hasonlóan a CD-R-hez, és
kompatibilis a legtöbb DVD meghajtóval és lejátszóval. Az első generáció
kapacitása 3,95 milliárd bájt volt, ez később 4,7 milliárd bájtra
növekedett. A DVD-ROM kapacitása is 4,7 G, és az asztali DVD gyártáshoz
fontos volt a kapacitásbeli egyezés. 2000 elején a formátum egy
„fejlesztői” és egy „általános” változatra bomlott. Az általános verziót
otthoni használatra tervezték, olcsóbb, 650 nm-es lézerrel ír,
hasonlóan a DVD-RAM-hoz. A DVD-R(A) a professzionális fejlesztőket
célozza meg, és 635 nm-es lézert használ. A DVD-R(A) lemezeket nem írják
a DVD-R(G) írók, és ez visszafele is igaz, azonban mindkét lemeztípus
olvassa a legtöbb DVD lejátszó és meghajtó. A legnagyobb különbség – a
felvétel hullámhossza mellett – az, hogy a DVD-R(G) csökkenő pre-pit
címeket, előre bélyegzett (1.0-s verzió), vagy előre rögzített (1.1-s
verzió) vezérlő területet és CPRM-et (lásd 1.11)
használ, valamint engedélyezi a kétoldalas lemezeket. Egy harmadik
verziót is ki akartak dolgozni „speciális fejlesztési célokra” (ez
lehetővé teszi védett film DVD-R médiára való felvételét), de
valószínűleg soha nem készítik el..

A
Pioneer 1997 októberében adta ki a 3,95 G-s DVD-R(A) 1.0 meghajtóját
(kb. 6 hónap késéssel) 17000 dolláros áron. Az új, 4,7 G-s DVD-R(A) 1.9
meghajtók korlátozott számban jelentek meg 1999 májusában (kb. 6 hónap
késéssel) 5400 dollárért. A 2.0 verziójú meghajtók 2000 őszén váltak
elérhetővé. Az 1.9-s verziójú meghajtókat letölthető szoftverrel 2.0-sra
lehetett frissíteni. (Ez eltávolítja a 2500 órás felvételi korlátot.)
Az új, 2.0-s [4.7 G] médiát (újabb másolásvédelmi eljárásokkal) csak a
2.0-s meghajtók képesek írni. Az 1.9-s médiát (és a régi 1.0-s [3,95 G]
médiát) is kezeli a 2.0-s meghajtó. 1.0-s (3,95 G) lemezeket is lehet
még kapni, és ezeket a Pioneer DVD-R(A) meghajtókban lehet használni.
Bár a 3,95 G-os lemezek kevesebb adatot tudnak tárolni,
„kompatibilisebbek” a lejátszókkal és meghajtókkal.

A
Pioneer DVR-A03 DVD-R(G) meghajtója 2001 májusában jelent meg 1000
dollár alatti áron. Augusztusra már 700 dollár alatt is meg lehetett
vásárolni, és 2002 februárjában már 400 dollár alatt volt az ára. Ez
ugyanaz a meghajtó (DVR-103), amely néhány Apple Mac és Compaq PC-ben is
megtalálható. Sok cég gyárt DVD-RW meghajtót, és mindegyik írja a
CD-R/RW lemezeket. 2002 közepén a DVD-RW meghajtók 200 dollárnál is
olcsóbbak voltak. A legtöbb DVD-RAM meghajtó írja a DVD-R lemezeket is,
néhány a DVD-RW-ket is kezeli. Sok új meghajtó mind a DVD-R/RW, mind a
DVD+R/RW lemezeket írja.

A
Pioneer 2002-ben.egy professzionális DVD képfelvevőt is piacra dobott.
Kb. 3000 dollárba kerül, és komponens kép (YPbPr) valamint 1394 (DV)
bemenetekkel is rendelkezik (az s-video és a kompozit mellett). Egyórás
(10 Mb/s) és kétórás (5 Mb/s) felvételi módokat ismer, és tartalmaz egy
kétcsatornás Dolby Digital hang enkódert is.

Az
üres DVD-R(A) lemezek ára 10 és 25 dollár között van (eredetileg 50
dollár volt), bár úgy tűnik, hogy az olcsóbb lemezekkel több a
kompatibilitási probléma. Az üres DVD-R(G) lemezek ára
1 dollár körül van. Üres lemezt az CMC Magnetics, a Fuji, a Hitachi
Maxell, a Mitsubishi, a Mitsui, a Pioneer, a Ricoh, a Ritek, a Sony, a Taiyo Yuden, a TDK, a Verbatim, a Victor, és mások készítenek.

A DVD-R 1.0 formátumot a
ECMA-279-ben szabványosították. Andy Parsons a Pioneertől készített egy fehér könyvet, amely elmagyarázza a DVD-R(G) és a DVD-R(A) különbségeit.

Lehetőség
van arra, hogy DVD-R(A) és DVD-R(G) lemezekről kérjünk másolatokat, de
csak korlátozva. Először is, nem minden gyártó fogad el anyagot
DVD-R-en. Másrészt problémák lehetnek a kompatibilitással, és
adatvesztés léphet fel DVD-R használatakor, ezért a legjobb egy
ellenőrzőösszeget generálni, amelyet a gyártó ellenőrizni tud.
Harmadrészt a DVD-R közvetlenül nem támogatja a CSS-t, a régiókat és a
Macrovision-t. Támogatásukat a DVD-R(A) formátumban rögzítik majd
gyártható master formátum (CMF) néven. Ez a vezérlőterületen tárolja a
DDP információt, de el fog tartani egy ideig, amíg a fejlesztő
szoftverek és a gyártók nagy része támogatni fogja a CMF-et.

[4.3.3] DVD-RW

A
DVD-RW (korábban DVD-R/W és rövid ideig DVD-ER néven is ismert volt)
egy fázisváltós törölhető formátum. A Pioneer fejlesztette ki a DVD-R-re
alapozva: hasonló sávtávolságot, jelhosszúságot, forgatásvezérlést
használ, így a DVD-RW sok DVD meghajtóban és lejátszóban olvasható.
(Néhány meghajtó és lejátszót megzavar a DVD-RW média gyengébb
tükröződése, és azt hiszik, hogy kétrétegű lemezről van szó. Más esetben
a meghajtó vagy a lejátszó nem ismeri a lemezformátum kódját, és meg
sem próbálják beolvasni a lemezt. Az egyszerű firmware frissítések meg
tudják oldani mindkét problémát.) A DVD-RW sávfelvételi eljárást
használ, a címinformációk a landolási területeken vannak (ezekre csak az
írás közbeni szinkronizációnál van szükség, olvasáskor figyelmen kívül
hagyják). Kapacitása 4,7 milliárd bájt. A DVD-RW lemezeket kb. 1000-szer
lehet újraírni.

1999 decemberében a Pioneer kiadott
egy otthoni DVD-RW képfelvevőt Japánban. A készülékek 250000 jenbe (kb.
2500 dollárba), az üres lemezek 3000 yenbe (kb. 30 dollárba) kerültek. A
felvevők az új DVD-VR (video recording – képfelvétel) formátumot
használták, ezért a lemezeket nem lehetett lejátszani a korábban
megjelent lejátszókkal (a lemezek fizikailag kompatibilisek voltak, de logikailag
nem). A felvétel hossza 1 és 6 óra között lehetett, a minőségtől
függően. A felvevő később megjelent új verziója már a DVD-R(G) lemezeket
is írta, és a DVD-Video formátumot használta a jobb kompatibilitás
érdekében.

A DVD-RW
meghajtók írják a DVD-R, a DVD-RW, a CD-R és a CD-RW lemezeket. A DVD-RW
lemezárak
2 dollár között vannak (az induláskor 30 dollár volt). Üres lemezeket a
CMD Magnetics, a Hitachi Maxell, a Mitsubishi, a Mitsui, a Pioneer, a
Ricoh, a Ritek, a Sony, a Taiyo Yuden, a TDK, a Verbatim, a Victor, és
mások gyártanak.

Háromféle
DVD-RW lemez létezik. Mindegyik 4,7 G kapacitású. A 1.0-s lemezek,
melyekkel ritkán találkozunk Japánon kívül, dombornyomásos bevezető
területtel rendelkeznek (így nem lehet lemásolni a CSS információt), ami
kompatibilitási problémákat okoz. Az 1.1-s lemezek előre rögzített
bevezető területtel készülnek, ez javítja a kompatibilitást. Az 1.1-s
lemezeknek létezik egy „B” változata is, amelyek egyedi azonosítóval
rendelkeznek a BCA területen, így CPRM-mel is használhatóak. B típusú
lemezekre van szükség, ha bizonyos típusú védett filmeket másolnak. (Az 1.11-es kérdésben bővebben olvashatsz a CPRM-ről; a 3.11-esben pedig a BCA-ról.)
A DVD-RW formátum leírása az

ECMA-338
szabványban található.

Megjegyzés:
Az Apple SuperDrive (még a régi 1.22-es firmware-rel is) képes DVD-RW
lemezeket írni, de az iDVD alkalmazás ezt nem támogatja. Más szoftverre
lesz szükséged (ilyen pl. a Toast) a DVD-RW lemezek írásához.

[4.3.4] DVD-RAM

A
DVD-RAM, amely kezdetben 2,58 milliárd bájtos, majd később 4,7 milliárd
bájtos kapacitással rendelkezik, kettős fázisváltós (PD) technológiát
használ, amelyet megfűszereztek némi magneto-optikai (MO) technikával. A
DVD-RAM a legjobb számítógépes írható DVD formátum a hibakezelés és a
gyors elérésű zónás CLV formátum miatt. Azonban nem kompatibilis legtöbb
meghajtóval és lejátszóval (a hibakezelés, a tükröződésbeli eltérések
és a kisebb formátumbeli különbségek miatt). Jelölt sávokat használnak
az órajel adatok biztosításához (a jelek a sávban és a sáv közötti
területeken is megtalálhatóak). A sávokat és az előre elkészített
szektorfejléceket már a gyártás során a lemezbe préselik. Az egyoldalas
DVD-RAM lemezek tokkal és tok nélkül is készülhetnek.
Kilencféle tok létezik (lásd a 4.3.4.1-et). A
lemezeket csak tokozott állapotban lehet írni. A kétoldalas DVD-RAM
lemezeket kezdetben csak lezárt tokban hozták forgalomba, de később
megjelentek a nyitható tokos változatok is. A tok mérete 124,6 x 135,5 x
8 mm. A DVD-RAM több mint 100 ezerszer írható, és a lemezek várható
élettartama legalább 30 év.

Az
1.0-s DVD-RAM meghajtók 1998 júniusában jelentek meg (6 hónap késéssel)
500 és 800 dollár közötti áron, a lemezek kb. 30 dollárba (egyoldalas)
illetve 45 dollárba (kétoldalas) kerültek. Az első DVD-RAM lemezeket is
olvasni tudó DVD-ROM meghajtó 1999-ben jelent meg a Panasonictól
(SR-8583, 5x DVD-ROM, 32x CD). Az 1999 végén megjelenő Hitachi GD-5000
is olvassa a DVD-RAM lemezeket. Üres DVD-RAM lemezt a Maxell, az Eastman
Kodak, a Mitsubishi, a Mitsui, a Ritek, a TDK és mások gyártanak.

A
DVD-RAM 2.0-s változatának specifikációját – 4,7 milliárd bájtos
kapacitás oldalanként – 1999 októberében publikálták. Az első meghajtó
2000 júniusában jelent meg, nagyjából az 1.0-s DVD-RAM meghajtók árában.
Az egyoldalas lemezeket kb. 25 dollárért, a kétoldalas lemezeket 30
dollárért árulták. 2003-ra a lemez árak 10 dollár alatt, a meghajtó árak
pedig 200 dollár alatt vannak. A DVD-RAM 2.0 szabványban megtalálható a
8 cm-es lemez és tok is, amelyet hordozható eszközökben, pl. digitális
videokamerákban lehet használni. A jövőben megjelenő DVD-RAM lemezek
valószínűleg kontrasztnövelő és hőbuffer réteget használnak majd a
nagyobb adatsűrűség eléréséhez.

A
Samsung és a C-Cube egy technológiai bemutató (nem termékbejelentés)
keretében 1999 októberében készített egy DVD-RAM képfelvevőt, amely az
új DVD-VR formátumot (lásd a fenti DVD-RW részt a DVD-VR infókért)
használta. A Panasonic bemutatott egy 3000 dolláros DVD-RAM képfelvetőt
2000 januárjában a CES-en. Az Egyesült Államokban szeptemberben jelent
meg 4000 dolláros (DMR-E10) áron. 2001 elején a Hitachi és a Panasonic
is forgalomba hozott olyan DVD kamkordereket, amelyek a kis DVD-RAM
lemezeket használják. A gyors elérés, az azonnali szerkesztés és törlés a
DVD kamkorderek lenyűgöző szolgáltatásai közé tartoznak. A Panasonic
második generációs DVD-RAM képfelvevője 2001 októberében jelent meg 1500
dolláros áron, és a készülék a DVD-R lemezeket is írta.

A DVD-RAM 1.0 formátumát az
ECMA-272 és az
ECMA-273 szabványokban írták le.
A DVD-RAM 2.0 formátumát az

ECMA-330
és

ECMA-331
szabványban írták le.

[4.3.4.1]
Milyen DVD-RAM tokok léteznek?

  • 1. típus: Tok az egyoldalas (1S típus) és a kétoldalas (2S
    típus) 120 mm-es DVD-RAM lemez számára. A lemez nem vehető ki a tokból. A
    tok megfordítható.

  • 2. típus: Tok az egyoldalas (1S típus) 120 mm-es DVD-RAM lemez
    számára. A lemez kivehető a tokból. A tokot nem lehet megfordítani.

  • 3. típus: Üres tok az egyoldalas (1S típus) és a kétoldalas (2S
    típus) 120 mm-es DVD-RAM lemez számára. Így a lemez tokozottként
    használható.  A tokot nem lehet megfordítani.

  • 4. típus: Tok a kétoldalas (2S típus) 120 mm-es DVD-RAM lemez
    számára. A lemez kivehető a tokból. A tok megfordítható.

  • 5. típus: Üres tok az egyoldalas (1S típus) és a kétoldalas (2S
    típus) 120 mm-es DVD-RAM lemez számára. Így a lemez tokozottként
    használható.  A tok megfordítható.

  • 6. típus: Tok a kétoldalas (2S típus) 80 mm-es DVD-RAM lemez
    számára. A lemez kivehető a tokból. A tok megfordítható.

  • 7. típus: Tok az egyoldalas (1S típus) 80 mm-es DVD-RAM lemez
    számára. A lemez kivehető a tokból. A tokot nem lehet megfordítani.

  • 8. típus: Üres tok a kétoldalas (2S típus) 80 mm-es DVD-RAM
    lemez számára. Így a lemez tokozottként használható.  A tok
    megfordítható.

  • 9. típus: Üres tok az egyoldalas (1S típus) 80 mm-es DVD-RAM
    lemez számára. Így a lemez tokozottként használható.  A tokot nem lehet
    megfordítani.

[4.3.4.2] Hogyan tudom kivenni a kettes típusú DVD-RAM lemezt a tokjából?

A kettes típusú DVD-RAM tokok lehetővé teszik, hogy a lemezt kivegyék és a hagyományos lejátszón vagy meghajtóban lejátsszák. (Azonban a legtöbb lejátszó és meghajtó még így sem fogja tudni elolvasni a lemezt – lásd 4.3.1)

Először
is törd el (igen, törd el) a lezáró csapszeget egy hegyes végű tárggyal
(pl. golyóstollal). Távolítsd el a csapszeget. Nyisd ki a tokot egy
hegyes végű tárgy segítségével úgy, hogy a megnyomod a tok hátán a bal
oldalon található bemélyedést. Az adatok a lemez sima felületén vannak –
ne érintsd meg. Ha a csupasz lemezt visszateszed a tokba, győződj meg
arról. hogy az ablak nyomtatott oldala és a lemez nyomtatott oldala
ugyanabba az irányba néz.

A
legtöbb DVD-RAM meghajtó nem teszi lehetővé, hogy a tok nélküli lemezre
írj. Néhány nem teszi lehetővé, hogy azután írj a lemezre, miután a
lemezt eltávolítottad.

[4.3.5] DVD+RW és DVD+R

A
DVD+RW a CD-RW technológián alapuló törölhető formátum. 2001 végén lett
elérhető. A DVD+RW-t többek között a Philips, a Sony, a
Hewlett-Packard, a Dell, a Ricoh, a Yamaha támogatja. A DVD Forum nem
támogatja (annak ellenére, hogy a legtöbb DVD+RW cég a tagok között
van), de a Forumnak nincs ereje ahhoz, hogy szabványokat állítson fel. A
DVD+RW meghajtók olvassák a DVD-ROM-okat és a CD-ket, és általában
elolvassák a DVD-R és a DVD-RW lemezeket, de nem tudják olvasni és írni a
DVD-RAM lemezeket. A DVD+RW meghajtók a CD-R és a CD-RW lemezeket is
írják. A DVD+RW lemezeket, melyek 4,7 milliárd bájtnyi adatot képesek
tárolni oldalanként, a legtöbb DVD-Video lejátszó és DVD-ROM meghajtó
olvassa. (Hasonló tükröződésbeli és formátumbeli problémák adódhatnak,
mint a DVD-RW esetében.)

A
DVD+RW támogatói 1997-ben azt állították, hogy a formátumot csak
számítógépes adatok tárolására használják majd, és nem házi
videofelvételek készítésére, de ez csak a DVD Forum és a versenytársak
megnyugtatására szolgáló kijelentés volt. Az eredeti 1.0-s formátum
(kapacitása 3 milliárd bájt, azaz 2,8 gigabájt oldalanként) nem volt
kompatibilis a lejátszókkal és a meghajtókkal, és fejlesztését 1999
végén abbahagyták.

A DVD+RW
formátum fázisváltós médiát használ nagyfrekvenciás jelölt sávokkal, és
ez lehetővé tette a kapcsoló szektorok elhagyását. Ezzel és a
hibakezelés elhagyásával a DVD+RW lemezeket olyan módon lehet megírni,
amely kompatibilis sok DVD olvasóval. A DVD+RW specifikáció engedélyezi a
CLV formátum alkalmazását a folyamatos képelérés érdekében (amelyet CAV
sebességgel olvasnak), illetve a CAV formátum alkalmazását a véletlen
elérés megvalósításához, de a CAV írást még egyetlen jelenlegi hardver
sem támogatja. A DVD+R lemezeket csak CLV módban lehet írni. Csak a CLV
formátumú lemezeket lehet használni a hagyományos DVD meghajtókkal és
lejátszókkal. A DVD+RW médiát nagyjából 1000-szer lehet újraírni (az
eredeti 1.0-s változatban ez az érték még 100000 volt).

A
DVD+R a DVD+RW egyszer írható változata, amely 2002 közepén jelent meg.
Ez egy hordozófesték alapú médium (hasonlóan a DVD-R-hez), azaz hasonló
a kompatibilitása, mint a DVD-R-nek. Az első DVD+RW meghajtók nem
váltották valóra azt az ígéretet, hogy egy egyszerű frissítés biztosítja
a DVD+R írásának támogatását, így ezeket újabb modellekkel kell
helyettesíteni. Másrészt az első Philips DVD+RW felvevők házilag is
frissíthetőek a +R írásának támogatásához.

A
Philips bejelentett egy DVD+RW házi képfelvevőt 2001 végére. A Philips
felvevő DVD-Video formátumot használ, így a lemezek lejátszhatóak a
legtöbb lejátszóban. A HP egy 600 dolláros DVD+RW meghajtót (amelyet a
Ricoh készített) és 16 dolláros DVD+RW lemezeket jelentett be, melyek
2001 szeptemberében jelentek meg. A HP meghajtója 8-szorosan olvassa a
DVD-ket, 32-szeresen a CD-ket, és 2,4-szeresen írja a DVD+RW-ket,
12-szeresen a CD-R-eket, valamint 10-szeresen a CD-RW-ket.

2005-ben
a DVD+R lemezek
1 dollárba, a DVD+RW lemezek pedig 2 dollárba kerülnek. A DVD+RW
médiát a CMC Magnetics, a Hewlett-Packard, az MCC/Verbatim, a Memorex, a
Mitsubishi, az Optodisc, a Philips, a Ricoh, a Ritek, és a Sony
gyártja.

További információkat találsz a www.dvdrw.com és a www.dvdplusrw.org webhelyeken. Az elavult DVD+RW 1.0 formátumot a
ECMA-274 szabványban írták le.
A DVD+RW 2.0 formátumot az

ECMA-337
, a DVD+R formátumot az

ECMA-349
szabványban írták le.

[4.3.6] Melyik írható DVD formátumot válasszam?

Ahogy
az előző részekben olvasható, két fő formátum létezik: a “kötőjeles”
(DVD-R/RW) és a “pluszos” (DVD+R/RW). Nincs sok különbség közöttük.
Mindkettőre lehet adatokat és videót rögzíteni, és mindkettőről lehet
adatokat és videókat leolvasni. Mindkét formátum elérhető számítógépes
DVD-író és asztali képfelvevő formájában is. Az ellenkező híresztelések
ellenére – miszerint az egyik formátum kompatibilisebb a másiknál -,
mindkét formátum kompatibilitása közel azonos (lásd 4.3.1).
Vannak sebességbeli különbségek, de ez csak ideiglenes. Az egyik
formátum megjelenik gyorsabban írható változatban, azután a másik is
ugyanolyan gyors vagy gyorsabb lesz. 2003-ban a meghajtók elérték a
8-szoros sebességet. Az elméleti maximum a 16-szoros sebesség, tehát
hamarosan mindkét formátum eléri a határokat.

Leginkább
amiatt lehet aggódni, hogy a DVD-RW meghajtók csak az -R és -RW, és a
DVD+RW készülékek csak a +R és +RW lemezekre írnak, tehát meg kell
bizonyosodnod arról, hogy a megfelelő üres lemezt vásároltad meg. Amiatt
is félhetsz, hogy az egyik formátum “győz” és a másik formátum eltűnik,
így elavul a meghajtód. Ez nem túl valószínű, mert mindkét formátum jól
működik. Szerencsére van egy egyszerű megoldás mindkét problémára:
kettős formátumú “combo” meghajtót kell vásárolni. Sok cég készít olyan
DVD-/+RW meghajtót, amely mindkét típusú lemezt megírja. A combo
meghajtók egy kicsit drágábbak, de ez még mindig egy olcsó biztosítás a
jövőre nézve.

A DVD+RW
formátumnak van néhány előnye számítógépes felhasználásnál, de adatok
biztonsági másolatának elkészítéséhez vagy amikor az elérési idő fontos,
jusson eszedbe a DVD-RAM formátum. A DVD-RAM gyors és megbízható, a
lemezek pedig védőtokban is lehetnek, amely segít az adatok megóvásában.
A legtöbb DVD-RAM meghajtó megírja a DVD-R/RW lemezeket, és néhány
szuper combo meghajtó mindhárom formátumot megírja.

[4.3.7] A többi írható optikai formátum

Az
írható DVD versenytársait bejelentették, de soha nem jelentek meg,
részben köszönhetően az egész DVD család sikerének. A formátumok között
volt az AS-MO (korábban MO7), amely 5-6 milliárd bájtot képes lett volna
tárolni és a NEC által fejlesztett Multimedia Video Disc (MVDisc,
korábban MMVF, Multimedia Video File), amely 5,2 milliárd bájtot
tároltak volna, és az otthoni felvételekhez ajánloták. Az ASMO meghajtók
várhatóan elolvasták volna a DVD-ROM-okat és a kompatibilis írható
formátumokat, de a DVD-RAM-ot nem. Az MVDisc hasonló volt a DVD-RW és a
DVD+RW formátumokhoz, mert két sajtolt 0,6 mm-es fázisváltós hordozót,
sáv és land rögzítést és egy 640 nm-es lézert használ, de a korábbi
jelentésekkel ellentétben várhatóan nem tudta volna elolvasni a
DVD-ROM-ot és a kompatibilis formátumokat.

Létezett az FMD is (lásd 2.13) És itt vannak az új HD formátumok (lásd 6.5).

[4.3.8] Milyen sokáig tart egy DVD megírása?

Az
DVD-íráshoz szükséges idő függ az író sebességétől és a felírandó
adatok mennyiségétől. Nemcsak a film hosszától nem függ az írás
időtartalma, mert egy félórás magas bitrátájú videó több helyet
foglalhat, mint egy egyórás alacsony bitrátájú. Egy 2x író 22 Mb/s-nál
egy 4,7 G-s DVD-t nagyjából 30 perc alatt ír meg. Egy 4x író pedig
ugyanezzel kb. 15 perc alatt végez.

Vedd
figyelembe, hogy az -R/RW formátum teljes kivezetést ír elő a DVD
specifikációnak megfelelő sugárig (ezt általában az írók betartják), így
a kis mennyiségű adatok (például egy nagyon rövid videoklip) kiírása
közel annyi időt vesz igénybe, mint a nagyobb mennyiség kiírása.

[4.3.9] Milyen színű a legjobb írható DVD?

Az írható CD-k és DVD-k színe a tükröző fémréteg (arany vagy ezüst) és a felvételi réteg festékanyagától (cianin [kék], ftalocinanin [átlátszó], azo [sötétkék], formazán [zöld] stb.) függ.
A DVD minőségét a színéből meghatározni olyan, mint a csemegepaprikát a
színe alapján megítélni (a sárga jobb, mint a piros vagy a zöld?).
Tapasztalhatod, hogy bizonyos színű lemezek jobban működnek egyes
lejátszókban, de azt is észre fogod venni, hogy némi összefüggés van a
szín és az olvashatóság között a különböző típusú lemezeknél. A többi
tényező, mint például a gyártási minőség és a kémiai anyagok, sokkal
nagyobb hatással vannak arra, mennyire lehet jól megírni és lejátszani a
lemezt.

A szín jelzi a tartósságot, mert néhány festékanyag (például a ftalocianin és az azo) stabilabb és tovább tart. Lásd 3.12.

[4.3.10] Mikor jelennek meg a kétrétegű írható DVD-k?

A kétrétegű írás sokkal trükkösebb, mint az egyrétegű. Ennek ellenére már kifejlesztették a kétrétegű írást a Blu-ray-hez (lásd 3.13),
és adaptálták az írható DVD-hez is. Az egyszer írható (+R és -R) DVD-9
lemezek, melyek közel megduplázzák a tárolható adatok mennyiségét
illetve a videofelvétel hosszát (lásd a 3.3-at a DVD-5
és a DVD-9 kapacitásáról), 2004 végén jelenhetnek meg. A kétrétegű
újraírható lemezeket nehezebb elkészíteni, de egy vagy két évvel később
ezek is megjelenhetnek. A DVD-írók hasonló áron vásárolhatók majd meg,
mint a normál meghajtók (mivel csak a firmware-ben kell változásokat
végrehajtani a két réteg írásához), a lemezek pedig 1,2-3-szor lehetnek
drágábbak, mint az egyrétegű változatok.

A
Philips mutatta be elsőként a kétrétegű +R-et a CEATEC kiállításon
Japánban 2003 októberében. A cég várakozásai szerint a lemezek a
jelenleg kapható meghajtók és lejátszók 70%-ában lesznek használhatóak.
Októberben a Pioneer is bejelentette a -R kétrétegű változatát, de nem
mutatták be.

[4.3.11] Mit jelent a 2x, 4x, 16x stb. az írható lemezeken, és melyiket használjam?

Az
írható lemezek különböző sebességosztályokba tartoznak (2x = a
szabványos sebesség kétszerese, 8x = a szabványos sebesség nyolcszorosa
és így tovább). Az üres lemezek sebességosztályai megegyeznek az írók
sebességosztályaival (lásd 4.2). Amikor egy gyorsabb meghajtó
megjelenik, új lemezeket is terveznek hozzá, de ezek működnek a régebbi
meghajtókkal is. Ez azt jelenti, hogy olyan lemezt használj a
meghajtódhoz, amely sebességosztályban ugyanolyan, vagy jobb (azaz
gyorsabban írható), mint a meghajtód. Például, ha egy 4-szeres meghajtód
van, akkor 4x vagy gyorsabban írható lemezt használj, és ne 1x-t. vagy
2x-t.

Szinte az összes
asztali DVD-felvevő 1x-es meghajtóval készül, így ezekkel a
készülékekkel elvileg minden lemeznek működnie kell.

[4.4] Miért nem tudok képernyőfotót készíteni a DVD videóról? Miért látok egy rózsaszínű vagy fekete téglalapot?

A
legtöbb DVD-s PC, még azok is, amelyek szoftveres dekódereket
használnak, közvetlen hardveres videó átfedéssel illesztik a képet a VGA
jelbe. Ezzel nagyon hatékony módon lehet kezelni a nagy sávszélességet
igénylő teljes képernyős videót. Néhány dekóderkártya, pl. a Creative
Labs Encore Dxr sorozat és a Sigma Designs Hollywood sorozat egy
átkötőkábelt alkalmaz, amely lefedi az analóg VGA jelet, miután a
videokártyán megjelenik. A képátfedés egy kulcsszín nevű
technikát használ, így szelektíven képes helyettesíteni egy
meghatározott színt (általában magenta vagy közel fekete) a
képtartalommal. Mindenhol, ahol a kulcsszín megjelenik a számítógép
megjelenítőjén, ott a képet helyettesítik a DVD dekóderből származó
képpel. A folyamat a számítógép videómemóriáját kikerülve zajlik, ezért
ha képernyőképet próbálsz készíteni (amely minden pixelt elkap a
videómemóriából), akkor a kulcsszínnel kiszínezett egyszínű téglalapot
kapsz.

A hardveres gyorsítást
ki kell kapcsolni a képlopáshoz. Így néhány dekóder a hagyományos
videomemóriába ír. Ezután a segédprogramok (pl. Creative Softworx, HyperSnap, és SD Capture)
ki tudják lopni a képeket. Néhány lejátszóprogram (pl. a PowerDVD és a
Windows ME lejátszója) képes képernyőképet készíteni, ha kikapcsolod a
hardveres gyorsítást.

[4.5] Miért nem tudom a merevlemezre másolt filmeket lejátszani?

Szinte minden filmet a CSS másolásvédelemmel kódolnak (lásd 1.11).
A dekódoló kulcsokat a lemez – általában nem elérhető – bevezető
területén tárolják. Általában hibaüzenetet kapsz, ha a kódolt lemez
tartalmát a merevlemezre akarod másolni. Azonban ha egy szoftveres
lejátszóval hitelesíted a lemezt, akkor hiba nélkül lemásolhatod a
fájlokat, de a kulcsokat nem tudod átmásolni. Ha megpróbálod lejátszani a
VOB fájlokat, akkor a dekóder kérni fogja a kulcsokat a DVD-ROM
meghajtótól, és ez nem fog sikerülni. Valószínűleg a “Cannot play
copy-protected files” („Nem játszhatsz le másolásvédett fájlokat”)
üzenetet olvashatod a monitoron.

[4.6] Miért vannak problémáim a DVD-k számítógépes lejátszásával?

Több
ezer választ lehetne adni erre a kérdésre, de van néhány alapvető
hibaelhárítási lépés, melyek segíthetnek az olyan problémák
megoldásában, mint a szaggatott lejátszás, szünetek, hibaüzenetek, és
így tovább.

  • Szerezd
    be a frissített szoftvert. A lejátszási problémák fő okozói a hibás
    driverek, amelyek fagyásokat, vagy a régiókról szóló hibás üzeneteket
    eredményezhetnek. Menj el az eszközöd gyártójának honlapján található
    támogatás (support) szekcióba, és győződj meg arról, hogy a legújabb
    driverekkel rendelkezel a grafikus kártyádhoz, a hangkártyádhoz, és a
    DVD dekóderedhez (ha hardveres dekódered is van). Győződj meg arról,
    hogy a lejátszóprogramhoz is megvan a legutolsó frissítés is.
    Az
    Apple rengeteg frissítést adott ki hangkártya meghajtóihoz és a DVD
    lejátszó programhoz. Ellenőrizd, hogy a legújabb verzióval rendelkezel.
    Menj a letöltések oldalra, és keress rá a DVD-re.
  • Ha több DVD-lejátszó program van telepítve, főleg ha lejárt próbaverziók is
    vannak köztük, egy kivételével távolítsd el őket. (Lehet, hogy ezután újra
    kell telepítened kedvenc lejátszódat.)
  • Ha problémád van a DVD betöltésével Mac-en, akkor
    nyomd le a Parancs, az Opció és az I gombokat a lemez behelyezésekor.
    (Így a lemezt az ISO 9660 leírás szerint olvassa be az UDF helyett.)
  • Ellenőrizd,
    hogy a DMA vagy az SDT be van kapcsolva. Windowsban válaszd ki a
    Rendszer tulajdonságai panelen az Eszközkezelőt, majd a CD-ROM-ot, nyisd
    meg a CD/DVD meghajtó tulajdonságait, válaszd a beállítások fület, és
    ellenőrizd, hogy a DMA jelölőnégyzet (IDE meghajtó esetén) vagy a
    Szinkron adatátvitel (SCSI meghajtó esetén) be van-e jelölve. Töltsd le a
    CD Speed-et, és ellenőrizd a meghajtód teljesítményét (ha 1-szeres alatt van, akkor valami nem stimmel).
    Figyelem:
    A DMA bekapcsolása problémákat okozhat, különösen az AMD K6
    processzorokkal vagy a VIA chipkészletekkel. Ellenőrizd a rendszered
    gyártójánál, hogy van-e BIOS frissítés, meghajtó vezérlő frissítés, bus
    mastering driver frissítés illetve CD/DVD-ROM meghajtószoftver frissítés
    mielőtt bekapcsolod a DMA-t. Ha a meghajtó eltűnik, akkor indítsd újra a
    gépet csökkentett módban, kapcsold ki a DMA-t és indítsd újra a gépet.
    Elképzelhető, hogy a Windowst arra kell utasítani, hogy állítsa vissza a
    regisztrációs adatbázist az előző biztonsági mentésből.
  • Ha
    az átfedéssel (overlay) kapcsolatos hibaüzenetet kapsz, akkor
    csökkentsd a felbontást vagy a színek számát (jobb kattintás az Asztalon
    és válaszd a Beállítások fület).
  • Próbáld meg
    kikapcsolni a háttérben futó programokat. (Windowsban zárd be vagy lépj
    ki az alkalmazásokból, melyek az Állapotterületen – az ikonok a jobb
    alsó sarokban – futnak. Mac OS-ben kapcsold ki az AppleTalk-ot, a
    fájlmegosztást és a virtuális memóriát.)
  • Foglalj le több memóriát az Apple DVD Player számára.
  • Ha
    SCSI DVD-ROM meghajtót használsz, akkor ellenőrizd, hogy az első vagy
    az utolsó egység-e a SCSI láncban. Ha az utolsó, akkor ellenőrizd, hogy
    terminálva van-e.
  • Telepítsd újra a Windows bus
    mastering meghajtóit. (Töröld őket az Eszközkezelőben és engedd, hogy a
    Windows kérje az eredeti lemezt.)
  • A TV megjelenő rossz képért a hosszú kábel, az interferencia vagy a földhurok lehet a felelős. Lásd a 3.2.2-es kérdést.

További információkat és meghajtó frissítéseket találsz az egyes grafikus kártyákhoz a következő oldalakon:

[4.7] Közvetíthetem a DVD-t a hálózaton vagy az Interneten keresztül?

Rövid válasz: Nem, ha a lemez másolásvédett.

Egy
elegendően gyors hálózaton (100 Mbit/s vagy gyorsabb, jó
teljesítménnyel és kis forgalommal) és egy nagy teljesítményű szerverrel
lehetséges a DVD-Video közvetítése a szervertől a kliensek számára. Ha a
forrás a szerveren egy DVD-ROM meghajtó (vagy egy jukebox) és ha egynél
több felhasználó egyszerre éri el ugyanazt a lemezt, akkor a kép
akadozni fog, kivéve, ha a szerverben gyors DVD-ROM meghajtó és egy
videoközvetítéshez tervezett jó cache-elő rendszer van.

A nagy probléma az, hogy a CSS kódolású filmeket (lásd 1.11)
nem lehet távolról elérni a biztonsági problémák miatt. A CSS licenc
nem teszi lehetővé, hogy a dekódolt filmet egy nyílt buszon vagy
hálózaton keresztül továbbítsák, azaz a dekódernek a távoli PC-n kell
lennie. Ha a dekóder rendelkezik egy biztonságos csatornával, amelyen
hitelesítheti magát a szerverben található meghajtóval, akkor megoldható
a kódolt kép továbbítása a hálózaton. Ekkor a képet a távoli gépen
dekódolják. (Eddig szinte egyetlen dekóder sem képes erre.)

Az egyik megoldás a VideoLAN
projekt, amely GNU/Linux/Unix, BeOS, Mac OS X és más operációs
rendszereken fut. Ez tartalmaz egy CSS dekóderrel ellátott lejátszót.
Bár a kód eltér a DeCSS-től, mégis egy licenc nélküli implementációról
van szó, és valószínűleg a legtöbb országban illegális (lásd 4.8).

Alternatív
megoldásként szóba jöhet, hogy a képet a szerveren dekódolják, és az
egyes állomásokhoz szeparált (általában RF) kábeleken továbbítják. A
megoldás előnye, hogy nagyon jó teljesítményt nyújt, de hátrányként
felhozható, hogy a DVD interaktivitása általában korlátozott, és minden
nézőnek – aki ugyanahhoz a meghajtóhoz/dekóderhez csatlakozik – ugyanazt
kell néznie ugyanabban az időben.

Sok
cég nyújt támogatást a hálózaton közvetített videóhoz (MPEG-1, MPEG-2,
MPEG-4, stb.), de megoldásaik csak fájlokon vagy valósidejű enkódereken
működnek, DVD-Video lemezeken nem.

Az
Internet más dolog. Egy hétig is eltart, amíg egy egyoldalas DVD
tartalmát letölti valaki egy 56k-s modemmel. 7 óráig tart egy T1
vonalon. A kábelmodemek elméletileg néhány órára csökkentik ezt az időt,
de ha a szomszédságban mások is rendelkeznek kábelmodemmel, akkor a
sávszélesség jelentősen csökkenhet. [Jim jóslata 2001-ben: az átlagos,
DVD-vel rendelkező háztartásokban 2007 előtt nem lesz elég gyors
internet kapcsolat. Nagyjából ekkor jelenik meg a DVD új, nagyfelbontású
változata, az adatátvitel megduplázódik, és így megint túllépi a
tipikus internetkapcsolat kapacitását.]

[4.8] Mi az a DeCSS?

A
CSS (Content Scramling System – Tartalom titkosító rendszer) egy
titkosító és hitelesítő eljárás, amelyet azért fejlesztettek ki, hogy
megakadályozzák a DVD filmek digitális másolását. Lásd az 1.11-et a részletekért. A DeCSS szó a CSS általános legyőzésére, a DeCSS forráskódjára és programjaira utal.

A CSS dekódolására szolgáló számítógépes program 1999. októberében jelent meg az interneten (lásd Dana Parker cikkét a www.emediapro.net/news99/news111.html címen), bár más „rippelő” módszerek már korábban is megjelentek (lásd 6.4.2).
A különbség a CSS kódolás megkerülése a DeCSS segítségével illetve a
dekódolt, kitömörített kép egy DVD ripper segítségével történő elcsípése
között az, hogy a DeCSS illegálisnak nevezhető a DMCA és a WIPO
szerződések alapján. A DeCSS információit arra is használhatják, hogy
„kitalálják” a master kulcsokat, mivel egy hagyományos PC legenerálhatja
mind a 409 kulcsot, így az egész kulcs titkosítási eljárás feleslegessé
válik.

Mindenesetre nem túl
vonzó lemásolni a film fájljait (gyakran a menük és a DVD speciális
szolgáltatásai nélkül), amelyek letöltése egy hétig is eltart egy 56K-s
modemmel. A fájlok 6 GB helyet is elfoglalhatnak a merevlemezen és egy
tucat CD-R kell a tárolásukhoz. Alternatívaként újra lehet tömöríteni a
videót más formátumba (pl. DivX-be, lásd 2.10), így
kevesebb helyet foglal, de az eredmény képminősége gyakran rosszabb. A
kisebb adatátvitel – és emiatt a rosszabb minőség – ellenére a DivX a
legtöbb filmkedvelő számára sok befektetést igényel a filmek megkeresése
és letöltése. A valóságban az emberek azért rippelik és töltik le a
DVD-ket, mert kihívásnak tartják, és nem azért, hogy ne kelljen
lemezeket venni.

A DeCSS
támogatói rámutattak arra, hogy csak azért fejlesztették ki a DeCSS-et,
hogy lehetővé tegyék a DVD filmek lejátszását a Linux operációs
rendszeren, amelyet azért hagytak ki a CSS lincenszből, mert nyílt
forráskódú. Ezt lehetővé teszi a DMCA és a WIPO törvény. Azonban az
interneten terjesztett DeCSS.exe program egy Windowsos alkalmazás, amely
dekódolja a film fájlokat. Nem különböztették meg a Linuxon használt
DeCSS eljárást a Windowsos DeCSS.exe alkalmazástól, és ez megingatta a
DeCSS támogatóinak indokait, mivel a DeCSS.exe-t fel lehet használni a
DVD filmek másolásához és illegális terjesztéséhez. További DeCSS
információkért lásd Tom Vogt DeCSS central webhelyét.

Meg
kell jegyezni, hogy a DVD kalózkodás már jóval a DeCSS előtt jelen
volt. A komoly DVD kalózok le tudják másolni a lemezt bitről bitre,
beleértve a rendszerint olvashatatlan bevezető szakaszt (ez egy
speciálisan módosított meghajtóval megtehető), esetleg lemásolják a
hagyományos DVD lejátszó videokimenetén megjelenő jelet, vagy más
forrásból (pl. lézerlemez, VHS, vagy moziba becsempészett kamkorder)
szerzik be a képet. Az természetesen igaz, hogy a DVD kalózkodás
probléma, de a DeCSS-nek kevés köze van ehhez.

A DeCSS megjelenése után nem sokkal a DVD CCA
pert indított, és azt kérte egy ideiglenes bírói rendelkezésben, hogy
akadályozzák meg a weblapokat a DeCSS információk terjesztésében (sőt,
még az információkra való linkelést is megtiltották volna!). A kérés
teljesítését megtagadta a kaliforniai bíróság 1999. december 29-én.
2000. január 14-én hét vezető amerikai filmstúdió (Disney, MGM, Paramount, Sony [Columbia/TriStar], Time Warner, Twentieth Century Fox, és a Universal) az MPAA
támogatásával pert indított Connecticutban és New Yorkban, hogy
megpróbálják megakadályozni a DeCSS terjesztését ezekben az államokban.
Január 21-én a New York-i bíróság kiadott egy előzetes tiltó végzést, január 24-én pedig a kaliforniai bíróság a CCA perében megváltoztatta korábbi döntését, és kiadta előzetes tiltó végzését.
Mindkét esetben a bíróság rendelkezése csak a DeCSS információkat
tartalmazó honlapokra vonatkozott, és nem a linkeket tartalmazó
helyekre. (Ez jó dolog, hiszen ez a GYIK is tartalmaz linkeket DeCSS
lapokra!) A CCA pere a kereskedelmi titkok hűtlen kezelésén alapult
(elég ingatag talaj…), míg az MPAA perei a szerzői jog megkerülésén
alapultak. Január 24-én a 16 éves Jon Johansen norvég programozót (ő
kezdte el a DeCSS terjesztését) kikérdezte a helyi rendőrség, valamint
házkutatást is tartottak és lefoglalták számítógépét, mobiltelefonját.
Johansen elmondta, hogy a valódi cracket két ismeretlen (egy német és
egy holland) programozó készítette, akik Masters of Reverse Engineering
(MoRE) néven működnek.

Úgy
tűnik, hogy elvesztik a csatát, mert a DeCSS forráskódja megjelent
pólókon is, és a nyilvánosság számára is elérhető a DVD CCA által
publikált bírósági jegyzőkönyvekben–hoppá! Lásd a tréfás Fire, Work With Me című írást a megjelentetéssel kapcsolatban.

[4.9] Hogyan tudok DVD videót lejátszani HTML-ből, PowerPoint-ból, Directorból, VB-ből?

Rengeteg
multimédiás fejlesztő programot lehet úgy kibővíteni, hogy lejátsszák a
videót a DVD-ről, akár filmenként és fejezetenként egy DVD-Video
lemezről, akár MPEG-2 fájlonként. Windowsban ezt általában ActiveX
vezérlőkkel oldják meg. Mac-en, amíg a DVD-Video támogatást nem építik
be a QuickTime-ba, a lehetőségek korlátozottak. Az Apple DVD Player
újabb verzióit már lehet vezérelni az AppleScript segítségével.

A
DVD-Video-t és az MPEG-2 videót a Microsoft Internet Explorer által
megjelenített HTML oldalon is le lehet játszani különböző ActiveX
vezérlők segítségével (lásd a táblázatot). Néhány ActiveX vezérlő
működik a PowerPointban, a Visual Basicben és más ActiveX
gazdaalkalmazásokban. A Netscape Navigator addig nem jöhet szóba, amíg
nem támogatja az ActiveX objektumokat. Az egyszerű MPEG-2 lejátszás a
PowerPointban a Film beillesztése szolgáltatással is megoldható (szükség
van egy DirectShow kompatibilis MPEG-2 dekóder telepítésére). A DVD és
az MPEG-2 lejátszó beépíthető a Macromedia Directorba is speciális
Xtra-k segítségével.

Ár

HTML (csak IE)

PowerPoint

ActiveX gazda (VB stb)

Director

Microsoft MSWebDVD vagy MSVidWebDVD (lásd az MSDN összefoglalóját)

ingyenes

Igen

igen

igen

nem

Microsoft Windows Médialejátszó 6.1 (doksi a Windows Media SDK-ban)

ingyenes

igen

nem

nem

nem

InterActual PC Friendly

Nem elérhető

Néhány verzió igen

nem

nem

nem

InterActual Player 2.0

Min. 2000 dollár

igen

igen

igen

igen?

SpinWare iControl

PE: 120 dollár, Web: min. 1200 dollár

Web verzió

PE verzió

nem

nem

Visible Light Onstage DVD

Min. $500 dollár

ActiveX verzió

ActiveX verzió

ActiveX verzió

Director verzió

Sonic eDVD (InterActual motor, a Sonic termékek szolgáltatásai)

4000 dollár

Igen

nem

nem

nem

Sonic DVD Presenter (InterActual motor, már nem elérhető)

40 dollár

Nem

igen

nem

nem

Tabuleiro DirectMediaXtra

200 dollár

Nem

nem

nem

MPEG-2/VOB fájlokat igen, de DVD-Video lemezeket nem

LBO Xtra DVD

500 dollár?

Nem

nem

nem

Igen

Matinée Presenter

?

Különálló bemutató alkalmazás. Lejátssza az MPEG-2 fájlokat (DVD-Video-t nem).

Természetesen,
ha a DVD-ROM-ot egyszerűen egy nagyobb, gyorsabb CD-ROM-nak tekinted,
akkor a hagyományos eszközökkel (Director, Flash, Toolbook, HyperCard,
VB, HTML, stb.) is készíthetsz projekteket, valamint használhatod a
hagyományos médiatípusokat (CinePak, Sorenson, Indeo, Windows Media,
stb. QuickTime vagy AVI formátumban) és nagyon jól fognak működni
DVD-ről is. Még az adatátvitelt is megnövelheted a nagyobb vagy jobb
minőségű videó miatt. De általában nem fog olyan jól kinézni, mint az
MPEG-2.

[4.10] Mik azok az .IFO, .VOB, és .AOB fájlok? Hogyan tudom lejátszani őket?

A DVD-Video és a DVD-Audio specifikációk (lásd 6.1)
leírják, hogy hogyan tárolják a hang és a kép adatokat a speciális
fájlokban. Az .IFO fájlok tartalmazzák a menüket, illetve a képre és a
hangra vonatkozó egyéb információkat. A .BUP fájlok az .IFO fájlok
biztonsági másolatai. A .VOB (a DVD-Video-nál) és az .AOB (a
DVD-Audio-nál) fájlok MPEG-2 programfolyamok, melyeket kiegészítettek
navigációs és keresési információkat tartalmazó csomagokkal.

Mivel
a .VOB fájl csupán egy speciális MPEG-2 fájl, ezért a legtöbb MPEG-2
dekóder és lejátszó le tudja játszani. Előfordulhat, hogy a .VOB
kiterjesztést át kell nevezned .MPG-re. Azonban minden speciális
szolgáltatás – pl. a több kameraállás és az elágazások – furcsa
hatásokat fog okozni. A legjobb módja a .VOB fájlok lejátszásának az, ha
egy DVD lejátszó alkalmazást használsz és lejátszód az egész lemezt
(vagy megnyitod a VIDEO_TS.IFO fájlt), mert így biztos lehetsz abban,
hogy minden DVD-Video szolgáltatás jól fog működni.

Sok DVD-t kódoltak, így a .VOB fájlokat nem lehet lejátszani, ha átmásolod a merevlemezre. Lásd 4.5.

Ha megpróbálod lemásolni az .IFO és a .VOB fájlokat egy írható DVD-re, akkor lehet, hogy a lemezt nem lehet lejátszani. Lásd 5.9.

Találkozhatsz
a .VRO fájlokkal is, melyeket a DVD videofelvevők készítenek a -VR
formátum alkalmazásakor. Néhány esetben ezeket a fájlokat ugyanúgy lehet
kezelni, mint a .VOB állományokat, de más esetben lehet, hogy
töredezettek, és nem lehet lejátszani őket. Szükséged lesz a Heuris Extractor-ra, amely használható formában a merevlemezre másolja ezeket.

[4.11] Hogyan tudom elindítani a Microsoft Windows DVD lejátszóját?

A
Windows 98 és a Windows 2000 tartalmazott egy egyszerű lejátszó
alkalmazást. Használatukhoz szükséges egy telepített DirectShow
kompatibilis DVD dekóder is (lásd 4.1). A telepítés
során a Windows feltelepíti a lejátszó alkalmazást, ha kompatibilis
hardveres dekódert talál. Kézzel kell telepíteni a lejátszót, ha
szoftveres lejátszóval vagy egy ismeretlen hardveres dekóderrel
szeretnéd használni. A WinZip-pel vagy más programmal, amely képes
kibontani a cab fájlokat, tömörítsd ki a dvdplay.exe-t a
driver17.cab-ból (az eredeti Windows lemezről). Csak erre a fájlra van
szükséged, de kibonthatod a súgó fájlt is a driver17.cab-ból, és
kitömörítheted a dvdrgn.exe-t a driver17.cab-ból ha meg akarod
változtatni a meghajtó régióját.

A
Windows Me egy sokkal fejlettebb lejátszót tartalmaz, bár még mindig
szükség van egy külső DirectShow kompatibilis dekóderre. A Windows ME
DVD lejátszó mindig felmásolódik, de általában nem jelenik meg a Start
menüben. A lejátszó használatához válaszd a Futtatást a Start menüből és
írd be hogy dvdplay.

A
Windows XP visszahelyezte a DVD lejátszást a Windows Médialejátszóba.
Szükség van egy DVD Decoder Pack-ra (amely tartalmaz egy DirectShow
kompatibilis dekódert). Lásd a Microsoft a DVD támogatása a Windows XP-ben oldalát a további infókért és a Decoder Pack-okra mutató linkekért. A Microsoftnál van egy lista, amely a Windows XP-t támogató szoftveres dekódereket tartalmazza.

[4.12] Windows XP-re frissítettem. Miért nem működik a DVD lejátszó programom?

A
Windows 98-hoz és az ME-hez írt DVD lejátszó szoftverek nem működnek
Windows XP alatt. A legtöbb Windows 2000-es szoftverhez is szükség lesz
egy frissítésre. Kérdezz rá a (legtöbb esetben ingyenes) frissítésre a
DVD szoftver vagy a PC-d gyártójánál. Vagy elképzelhető, hogy egy olcsó
Windows XP DVD Decoder Pack-ot vásárolsz (lásd 4.11).

[4.13] Hogyan szedjem le a DVD hangját, és hogyan készítsek belőle MP3-at?

Ne
felejtsd el, hogy – hacsak nem saját felhasználásra teszed egy
tulajdonodban levő DVD-ről – a DVD másolása általában megsérti a szerzői
jogi törvényt, azaz illegális és tisztességtelen.

Használj egy DVD rippelő programot (lásd 4.8 és 6.4.2)
a Dolby Digital vagy a PCM (WAV) fájlok kibontásához. Ezután használj
egy programot, amely képes MP3-ba, WMA-ba, vagy más formátumba
konvertálni, vagy írd fel egy zenei CD-re.

Alternatív megoldásként összekötheted a DVD lejátszó hangkimenetét (lásd 3.1) a felvevő vagy a számítógép hangbemenetével.


[5] DVD gyártás

A DVD gyártásának alapvetően két szakasza van: a fejlesztés és a kiadás.
A fejlesztés eltér a DVD-ROM és a DVD-Video esetében, a kiadás
lényegében megegyezik. Az olcsó, kis mennyiségben elkészített
kiadványokat duplikálhatják írható lemezen is, míg a nagy tömegű, a tömegcikként értékesített termékeket mindenképpen speciális gyárakban kell sokszorosítani.

A
DVD-ROM-okat fejleszthetik hagyományos szoftverfejlesztő eszközökkel,
pl. Macromedia Director-ral, Visual BASIC-ben, Quark mTropolis-szal és
C++-ban. A lemezeket, beleértve a próba DVD-R lemezeket, UDF formázó
szoftverrel készíthetik (lásd 5.3). Videó- és hangkódolóra (lásd 5.3)
van szükség abban az esetben, ha a DVD-ROM felhasználja a DVD-Video
MPEG-2 kódolású képét és a többcsatornás Dolby Digital vagy MPEG-2
hangját.

A DVD-Video fejlesztése három alapvető lépésből áll: kódolás, programkészítés (authoring – tervezés, kialakítás, tesztelés), és a premastering
(a lemez image elkészítése). Gyakran használják az authoring kifejezést
a teljes fejlesztési folyamatra. Ehhez jó néhány szolgáltató iroda
nyújt fejlesztőeszközöket (lásd 5.5). Ha számos
DVD-Video lemezt szeretnél készíteni (vagy egy szolgáltató irodát akarsz
létrehozni), akkor lehet, hogy be kell szerezned kódoló és authoring
rendszereket (lásd 5.3 és 5.4).

A sokszorosítás (beleértve a masteringet is) nem más, mint a lemezek nyomása
azokon a gyártósorokon, melyek néhány másodpercenként kiköpnek egy
korongot. A sokszorosítást azok a nagy gyárak végezik, amelyek CD-ket is
sokszorosítanak (lásd 5.5). A DVD sokszorosító
gépsor jellemzően több millió dollárba kerül. Több gépet használnak az
üveg master és a fémnyomó master elkészítésére, a hordozók hidraulikus
összepréseléséhez, a tükröződő réteg felviteléhez, hordozók
összeragasztásához, a címkék nyomtatásához és a lemezek
becsomagolásához. A legtöbb sokszorosító üzem egyedi, vagy ellenőrző lemez
legyártását is vállalja. Ilyenkor legfeljebb száz lemezt készítenek
tesztelési célból, mielőtt a sorozatgyártás megindulna. A DVD-Video
masteringnél – a DVD-ROM masteringgel ellentétben – egy kiegészítő
folyamatra van szükség a CSS kódolás, a Macrovision és a régió kód
elhelyezése miatt. További információkat találsz a masteringről és a
sokszorosításról a
Technicolor és a Disctronics oldalain.

A kisebb projekteknél (kevesebb mint 50 másolat) olcsóbb lehet az írható lemezek használata (lásd 4.3). Az automata gép képes adagolni az üres írható lemezeket az író számára, sőt, még címkéket is nyomtathat a lemezekre. Ez duplikációnak hívják, megkülönböztetve a sokszorosítástól.

[5.1] Mennyibe kerül egy DVD legyártása? Nem sokkal drágább, mint egy videokazetta, lézerlemez vagy egy CD-ROM elkészítése?

A
DVD-t nem lehet egyszerűen összehasonlítani a videokazettával, a
lézerlemezzel és a CD-ROM-mal. A költségek alapvetően három részből
állnak: gyártás, előmastering (authoring, kódolás, formázás), és
mastering/sokszorosítás.

A
DVD videó gyártási költsége nem sokkal magasabb, mint a VHS-é és a
hasonló képformátumoké, kivéve, ha DVD-s extra szolgáltatásokat (több
hangsáv, látószög, láthatatlan elágazás, stb.) is beépítenek.

Az
authoring és az előmastering arányaiban a legdrágább része a DVD-nek. A
képet és a hangot enkódolni kell, a menüket és a vezérlőinformációkat
el kell készíteni, le kell kódolni, majd az egészet egy adatfolyamba
kell multiplexálni, és végül egy alacsony szintű formátumba kell
kódolni. Tipikusan 50 dollárt kérnek egy percnyi videó, és 20 dollárt
egy percnyi hang tömörítéséért, 6 dollárba kerül egy perc felirat, a
formázás és a tesztelés pedig 30 dollár percenként. Durván egy
hollywood-i minőségű kétórás DVD film elkészítése mozgó menükkel, több
hangsávval, feliratokkal, előzetesekkel és néhány információs
képernyővel kb. 20000 dollárba kerül. Alternatívaként sok gyár a
folyamattól függetlenül csak időalapú fizetést kér, kb. 300 dollárt
óránként. Egy egyszerű, kétórás DVD-Video lemez menükkel és különféle
videoklipekkel legalább 2000 dollárba kerül. Ha saját magad akarod ezt
elvégezni, akkor az authoring és az enkódoló rendszereket
megvásárolhatod (az árak 50 dollártól 2 millió dollárig terjednek). Lásd
az 5.8-as kérdést a kis költségű DVD készítésről.

A
videokazettáknál nem nagyon van mastering költség, és 2,4 dollárért
sokszorosítják őket. A CD-knél 1000 dollárba kerül a master, és 0,5
dollárba a sokszorosítás. A lézerlemezek mastere 3000 dollárba kerül, a
sokszorosítás pedig 8 dollár. 2003-ban a DVD master ára 1000 dollár, a
sokszorosítás pedig 0,70 dollár. A kétoldalas illetve a kétrétegű
lemezek sokszorosítása kb. 0,30 dollárral többe kerül, mert a második
hordozóra is adatokat kell sajtolni (majd átlátszó ragasztóval össze
kell ragasztani a rétegeket). A kétoldalas, kétrétegű lemezek (DVD-18)
gyártása még bonyolultabb és még drágább (lásd 3.3.1).

[5.2] Milyen DVD-ROM formázó eszközök léteznek?

  • Ahead
    • Nero. DVD formázó szoftver Windows-hoz. Képes image fájlokat és bootolható lemezeket készíteni. 70 dollár.
  • GEAR
    • GEAR Pro DVD.
      DVD formázó szoftver Windows 95/98/NT4-hez. DVD-R-re, DVD-RAM-ra,
      jukebox-ra, és kazettára ír, általános UDF formázó és CD-R/RW író
      szolgáltatások. 700 dollár.
  • JVC Professional Computer Products
    • DVD RomMaker. DVD formázó rendszerek RAID hardverrel. 60000-től 100000 dollárig.
  • Philips
    • DVD-ROM Disc Builder. DVD formázó szoftver Windows NT-hez. Kazettára ír. (Úgy tűnik, megszűnt.)
  • Pinnacle
    • InstantCD/DVD. Szoftverek fájlok CD-R/W, DVD-RAM és DVD-R/W lemezre írásához Windows-hoz. Képes bootolható DVD készítésére. 50 dollár.
    • InstantCopy. CD/DVD másoló szoftver Windows-hoz. 30 dollár.
  • Roxio
    • Toast DVD.
      DVD formázó szoftver Mac OS-hez. DVD-R-re és kazettára ír. Képes
      DVD-Video lemezeket készíteni VOB és IFO fájlokból. 200 dollár.
  • SmartDisk (megvette az MTC-t)
    • ForDVD.
      DVD formázó szoftver Windows-hoz. DVD-R-re és kazettára ír. Képes
      DVD-Video lemezt készíteni a VOB és IFO fájlokból. 1200 dollár.
  • Smart Storage
    • SmartDVD Maker.
      DVD formázó szoftver Windows NT-hez. DVD-R-re és kazettára ír. Képes
      DVD-Video lemezt készíteni a VOB és IFO fájlokból. 2500 dollár. (2001 márciusa óta nem fejlesztik.)
  • Software Architects
    • WriteDVD Pro és WriteUDF. DVD formázó szoftver Mac OS-hez Windows-hoz. DVD-R-re és DVD-RAM-ra ír.
  • Sonic (megvette a Daikint és a Veritas DMD-t)
    • DVD-ROM Formatter.
      DVD formázó szoftver Windows NT/2000/XP-hez. DVD-R-re és kazettára ír.
      Képes DVD-Video lemezt készíteni a VOB és IFO fájlokból.
    • RecordNowMax és RecordNow MAX Platinum. CD és DVD-író szoftver zenék, fotók és videók tárolására. Windows. 50 illetve 80 dollár.
    • Backup MyPC és Simple Backup. Windows fájlbackup szoftver írható DVD-hez és CD-hez.
  • Veritas (megvette a Prassi-t)
    Megjegyzés: A Veritas Desktop és Mobil Division-t megvette a Sonic 2002 novemberében.
  • VOB
    Megjegyzés: A VOB-ot megvette a Pinnacle Systems 2002 októberében.
  • Young Minds
    • DVD Studio és MakeDisc for DVD. DVD formázó szoftver Windows NT-hez és Unixhoz. DVD-R-re ír.

Mire érdemes figyelni a DVD formázóknál:

  • UDF fájlrendszer támogatása, beleértve a MicroUDF-et (UDF 1.02 6.9-es függelék) a DVD-Video és a DVD-Audio zónákhoz.
  • UDF bridge formátum támogatása, amely az UDF és az ISO-9660 fájlrendszereket is tárolja a lemezen.
  • A
    VIDEO-TS és az AUDIO_TS könyvtárak felismerése (ezek IFO, VOB és AOB
    fájlokat tartalmaznak), és ezen könyvtárak tartalmát folyamatosan a
    lemez elejétől tárolja a DVD-Video lejátszókkal való kompatibilitáshoz.
    Az első UDF fájlleíróba kell elhelyezni a könyvtárbejegyzéseket is, mert
    néhány hibás fogyasztói lejátszó ezt igényli.
  • Hosszú fájlnevek támogatása Windows alatt (ajánlott a Joliet formátum).
  • Teljes ekvivalencia az UDF és a Joliet (ISO-9660) fájlnevek között. (A
    Windows NT 4.0 és a Windows 98 a Joliet fájlneveket olvassa; a Mac OS
    8.1+, a Windows 98 és a Windows 2000 az UDF fájlneveket olvassa. Az
    MS-DOS és a Windows 95 valamint a Windows korábbi változatai az ISO-9660
    fájlneveket olvassák. A Mac OS 8.0 ás a korábbi változatok a HFS vagy
    az ISO-9660 fájlneveket olvassák.)
  • Az
    ISO-9660 fájlnevek megfelelő rövidítése és fordítása 8.3 formátumra
    azoknál a lemezeknél, melyeket MS-DOS-szal és néhány más operációs
    rendszerekkel használnak.
  • Mac OS fájlinformáció támogatása az UDF fájlrendszeren belül (Mac OS 8.1 és korábbi változatokhoz való használatnál)
  • Mac OS HFS fájlrendszer támogatása ha ikonokra és más fájlinformációkra van szükség a 8.1-esnél korábbi Mac OS-eknél.
  • Bootolható lemez készítése az El Torito specifikáció felhasználásával az ISO-9660 szektorokban.

[5.3] Milyen DVD készítő eszközök léteznek?

[5.3.1] Videó kódoló eszközök

  • Brent Beyeler
    • bbMPEG. Alap MPEG-2 enkódoló Windows-hoz. Ingyenes, több helyről is letölthető.
    • ProCoder.
      Szoftveres videoformátum konverter MPEG enkódolással. Kétmenetes VBR.
      Fejlett szolgáltatások (pl. NTSC<->PAL konverzió, deinterlacing,
      2-3 pulldown és kötegelt feldolgozás). Windows. 700 dollár.
    • MVR1000. Hardveres valós idejű digitalizáló és MPEG enkóder kártya Windows-hoz. VBR és CBR. Tartalmazza a Sonic DVDit SE programot a DVD/VCD készítéshez.
    • Amber.
      MPEG-2 hardver, melyet videó enkódolásra és MPEG formátumú archiválásra
      terveztek. VBR és CBR támogatás. (Panasonic MN85560 enkódoló
      chip). Windows-hoz. 2000 dollár.
    • DVRaptor RT. Hardveres DV videovágó MPEG kimenettel. Windows-hoz. 600 dollár.
    • DVStorm. Hardveres videovágó/enkódoló rendszer MPEG-hez és DV-hez. Tartalmazza az Ulead DVD Workshop-ot DVD/VCD készítéshez. Windows. 1100 dollár.
      DVRex RT Professional. Hardveres videovágó/enkódoló rendszer MPEG-hez és DV-hez. Tartalmazza a Sonic DVDit SE-t DVD/VCD készítéshez. Windows. 4400 dollár.
  • Custom Technology
    • Cinemacraft Encoder-Pro. MPEG-2 valós idejű NTSC videó enkódoló szoftver Windows NT-hez. 38000 dollár.
    • Cinemacraft Encoder-SP. MPEG-2 videó enkódoló szoftver Windows 2000/XP-hez. CBR és VBR. 2000 dollár.
    • Cinemacraft Encoder-Basic. MPEG-2 videó enkódoló szoftver Windows-hoz. CBR és VBR. 60 dollár.
    • MPEGator 2. MPEG-2 valós idejű enkódoló hardver Windows-hoz és Windows NT-hez. 1800 dollár.
    • Digital Videó Creator II. MPEG-2 videó digitalizáló/szerkesztő/enkódoló rendszer PCI kártyával. Tartalmazza a Sonic DVDit LE-t. Windows 98/2000-hez. 300 dollár.
    • DVDComposer. MPEG-2 videó enkódoló rendszer SGI-hoz. VBR és CBR támogatás. (C-Cube chip). 50000 dollár.
    • BitPack. MPEG-2 videó enkódoló munkaállomás. Kibővíthető HDTV-re.
    • DVNR rendszer videó előfeldolgozásra.
    • MegaPeg.
      MPEG-2 videó kódoló szoftver Windows-hoz. VBR és CBR támogatás. 500
      dollár. Elérhető Adobe Premiere plug-in-ként is Windows-hoz és
      PowerMac-hez. 400 dollár.
    • Apollo Expert. MPEG-2 videó enkódoló (és dekódoló) hardver Windows NT-hez. 2000 dollár.
    • MPEGRich. Professzionális MPEG-2 valós idejű enkódoló hardver. CBR és VBR támogatás. Windows NT-hez.
  • Heuris
    • MPEG Power Professional 1, MPEG Power Professional 2, MPEG Power Professional DVD, MPEG Power Professional DTV-SD, és MPEG Power Professional DTV-HD.
      MPEG-2 videó kódoló szoftver Mac OS-hez és Windows-hoz. A DVD és a DTV
      verziók VBR enkódolót tartalmaznak. 350, 1000, 1500 és 2500 dollár.
    • Cyclone. MPEG-1 és MPEG-2 enkódoló szoftver OEM-ek számára. Mac OS-hez és Windows NT-hez.
    • LSX-MPEG Encoder. MPEG-2 videó enkódoló szoftver. CBR és VBR támogatás. Windows-hoz. 150 dollár.
    • LSX-MPEG Suite. Adobe Premiere plug-in MPEG-1 vagy MPEG-2 kimenethez. Tartalmazza az LSX-MPEG lejátszót. Windows 9x/NT-hez. 400 dollár.
    • iFinish RealTime MPEG Option. Szerkesztő szoftver MPEG-2 videó enkódoló kiegészítéssel. Windows NT-hez. 6000-től 18000 dollárig.
    • MPEG SoftEngine. MPEG-2 videó kódoló szoftver Windows-hoz, Solaris-hoz, és Linux-hoz. 250-3500 dollár.
    • Compressionist 110, 200, és 250.
      Professzionális MPEG-2 valós idejű enkódoló hardver. CBR és VBR
      támogatás. Mac OS gazdaszámítógépe. 70000 dollár. [Már nem kapható.]
    • Publisher 300.
      Professzionális valós idejű MPEG-2 videó és MPEG Layer 2 hang enkódoló
      hardver. CBR és VBR támogatás. Mac OS. [Már nem kapható.]
    • MPEG
      MovieMaker 200. Professzionális valós idejű MPEG-2 videó és Dolby
      Digital hang enkódoló hardver Windows-hoz és Windows NT-hez. CBR és VBR
      támogatás. 7000-től 22000 dollárig.
  • Pegasys
    • TMPGEnc és TMPGEnc Plus.
      MPEG-1 és MPEG-2 videó enkódoló szoftver, plusz
      multiplexing/demultiplexiong, fájl összefésülő és vágó eszközök. Az alap
      verzió ingyenes, a Plus változat letöltve 48 dollár, boltban
      megvásárolva 88 dollár.
  • Philips
    • DVS3110. Professzionális MPEG-2 videó enkódoló, PAL és NTSC támogatás. CBR és VBR támogatás.
    • Expert-DVD. MPEG-2 videó enkódoló szoftver. CBR és VBR támogatás. Windows-hoz. 2000 dollár.
    • Expert-2. Professzionális, hangolható MPEG enkódoló. Windows.
    • Prefix CPP100, Prefix CPP200, NRS500, Kudos NRS50, és Kudos NRS30.. Videó előfeldolgozók (zajcsökkentés és képjavítás).
    • SD-1000.
      Professzionális MPEG-2 videó enkódoló hardver. CBR és VBR támogatás.
      Szegmens alapú újra kódoló. Mac OS-hez és Windows-hoz. 13000 dollár.
    • DVD Fusion.
      Enkódoló/authoring plug-in Media 100-hoz és QuickTime videó szerkesztő
      rendszerhez. Hardveresen gyorsított (velocity motor) enkódolás, VBR és
      CBR valós időben. Mac OS. 8000-12000 dollár.
    • DVA-V1100. High-end MPEG-2 videó enkódoló hardver. CBR és VBR támogatás. Windows NT-hez.
  • Spruce Technologies
    Megjegyzés:
    A Spruce-t 2001. júliusában megvásárolta az Apple. Az MPX-3000 enkódoló
    még továbbra is kapható néhány forgalmazónál.
    • MPX-3000. Professzionális valós idejű MPEG-2 enkódoló hardver. CBR és VBR támogatás. Windows NT-hez.
    • MPEGXpress 2000 (korábban CagEnt). Professzionális valós idejű MPEG-2 enkódoló hardver. CBR és VBR támogatás. Windows NT-hez.
    • TMPGEnc és TMPGEnc Pro. MPEG-1 és MPEG-2 szoftveres videó enkódoló, plusz multiplexelő/demultiplexelő, file összefűző és vágó eszközök. Ingyenes.
    • MVCast. Low-end valós idejű MPEG-2 videó/hang enkódoló hardver Windows NT-hez és Solaris-hoz. AVI-MPEG-2 konverzió. 2000 dollár.
    • MPEG Toolbox-2. AVI-MPEG-2 konverzió, VBR/CBR támogatás. MPEG-2 videó szerkesztés. Windows 95/98/NT-hez. 250 dollár.
    • MediaPress. MPEG-2 enkódoló hardver (PCI). CBR és VBR támogatás. Mac OS-hez és Windows 95/98/NT-hez. 2500 dollár.
  • Yusuf Motiwala
    • YMPEG. Egyszerű MPEG-1 és MPEG-2 bedolgozó modul Windowshoz. KVCD-re is képes. Ingyenes.
    • ZP-200.
      Valós idejű PCI-os MPEG-2 videó és PCM hang enkódoló. Nem valós idejű
      enkódolás és VOB multiplexelés Adobe Premiere-ből. Windows NT-hez.
    • ZP-300.
      Valós idejű PCI-os enkódoló, CBR/VBR támogatás, MPEG-2 videó, 2
      csatornás Dolby Digital és PCM hang. Nem valós idejű enkódolás és VOB
      multiplexelés Adobe Premiere-ből. Windows NT-hez.

[5.3.2] Hang kódoló eszközök

  • Astarte
    Megjegyzés: Az Astarte-t 2000 áprilisában megvette az Apple.
    • BitPack. Többcsatornás hang enkódoló munkaállomás Dolby Digital, MPEG-2, és PCM.
    • DP569. Többcsatornás Dolby Digital hang enkódoló hardver.
    • SmartCode Pro/Dolby Digital. 5.1 csatornás enkódoló szoftver plugin a Digidesign Pro Tools-hoz. 1000 dollár.
    • SmartCode Pro/DTS. 5.1-channel enkódoló szoftver plugin a Digidesign Pro Tools-hoz. 2000 dollár.
    • MPEG SoftEngine/Audio. MPEG hang enkódoló szoftver Windows/Solaris-hoz. 95 dollár/350 dollár.
    • Audio Compressionist. Professzionális valós idejű Dolby Digital 5.1 csatornás enkódoló. Windows NT-hez.
    • SurCode  DOlby Digital. Többcsatornás Dolby Digital hang enkódoló szoftver. 1000 dollár.
    • SurCode DVD Professional for DTS. Többcsatornás DTS hang enkódoló szoftver. 2000 dollár.
    • DVD3310. Professzionális többcsatornás MPEG-2 hang enkódoló.
    • Expert-Audio. MPEG Layer 2 hang enkódoló szoftver Windows-hoz.
    • Sonic DVD Studio. Professzionális valós idejű Dolby Digital 5.1, MPEG-2, és PCM hang enkódoló hardver. Mac OS-hez.
    • MLP Encoder. 9000 dollár.
    • Soft Encode.
      Dolby Digital két- vagy 5.1 csatornás hang enkódoló szoftver. Windows
      95/98/NT-hez. 500 dollár (2 csatorna) vagy 900 dollár (5.1 csatorna).
    • DVA-A1100. High-end, valós idejű Dolby Digital 5.1, MPEG-2, és PCM hang enkódoló hardver. Windows NT-hez.
  • Spruce Technologies
    Megjegyzés: A Spruce-t 2001. júliusában megvásárolta az Apple. Az ACX-5100 enkódoló továbbra is kapható.
    • ACX- 5100 (korábban a CagEnt forgalmazta). Professzionális valós idejű Dolby Digital 5.1 csatornás enkódoló. Windows NT-hez.
    • ACX-2000 (korábban a CagEnt forgalmazta). Professzionális valós idejű Dolby Digital kétcsatornás enkódoló. Windows NT-hez.
    • ZP-100. Valós idejű PCI enkódoló, 2- vagy 5.1-csatornás Dolby Digital és MPEG Layer 2. Windows NT-hez.

[5.3.3] Egyéb eszközök

  • Alcohol Software
    • Alcohol 52%. CD és DVD emuláció lemez nélkül. Windows. 28 dollár.
    • Alcohol 68%. CD és DVD másolása. Windows. 30 dollár.
    • Alcohol 120%. Az Alcohol 52% és az Alcohol 68% kombinációja. Windows. 50 dollár.
    • Érintőképernyők és más speciális interfészek az ipari DVD lejátszókhoz.
    • CPC-DVD. Closed Caption gyártó rendszer. DOS. 6000 dollár.
    • MIS (Mastering Interface System). Masterelő interfész rendszer DVD-hez és CD-hez. Windows NT.
    • ITS (Image Transfer System). DVD és CD image-eket visz át és konvertál.
    • DVS+ (Data Verification System). Ellenőrzi a DVD és a CD image-eket. Tartalmazza az Interra Surveyor-t a DVD-Video specifikáció ellenőrzéséhez. Képez kazetta és lemez közötti átvitelre. Windows NT.
    • INMS (Integrated Network Mastering System). A MIS, ITS, DVS+ egy rendszerben való kombinálása RAID-del kiegészítve.
    • EclipseSuite. DVD és CD előmasterelő eszközök image-ek ellenőrzéséhez és másolásához, kazetták másolásához, stb. Windows NT.
    • ImageEncoder. LBR mastering interfész CD és DVD mastereléshez. Windows NT.
    • FAB
      Subtitler DVD Edition. Felirat generáló program (szöveges és bitmap
      formátumok), amely a legtöbb DVD authoring rendszerrel együtt működik.
      Windows.
  • Heuris
    • Xtractor. Kibontja a video- és a hangfolyamokat a kódolatlan DVD-Video és DVD-VR lemezekről. 150 dollár.
  • Isomedia
    • DVD DLT programok: DLT másolás, image-ek kibontása, ISO/UDF/DDP infók vizsgálata, ellenőrzőösszegek, stb.
  • Museum Technology Source
    • DVD vezérlők a Pioneer ipari lejátszóihoz.
    • TapeCopy. DLT másolás, kazetta blokkok ellenőrzése.
    • MPEGRepair.
      Analizál, javít, Closed Caption-t illeszt be, panscan vektorokat állít
      be, és más hasznos dolgokat művel az MPEG fájlokkal. Windows.
    • ISOBuster. Megvizsgálja a CD és DVD köteteket és image fájlokat. Ingyenes/shareware (26 dollár).
    • The DVD Subtitler. Felirat grafika készítő szoftver. Windows 95/98/NT/2000.
    • The Caption Encoder. Closed Caption gyártó rendszer. DOS, Windows 95/98.
    • The Caption Retriever. Closed Caption helyreállító és dekódoló rendszer. Windows 95/98/NT/2000.
    • TD Raw. A nyers adatokat olvassa a SCSI kazettás meghajtókról, mintha egy merevlemez lenne. DOS/Windows. 500 dollár.
    • TD RAW NT. A TD Raw Windows NT 4.0-hoz készített változata. 750 dollár.
    • Érintőképernyők és más speciális interfészek az ipari DVD lejátszókhoz.
    • ParseMPEG (500 dollár) és Bitrate Viewer (ingyenes). MPEG folyamok analizálására. Windows.

Lásd még az 5.6-ot a DVD emulációs, ellenőrző és analizáló eszközökért.

[5.3.4] Egyéb szolgáltatások

  • Captions, Inc. (Burbank, CA), 818-729-9501. Caption és feliratozó szolgáltatások.
  • European Captioning Institute (ECI) (London, Egyesült Királyság). +44-(0)20 7323 4657. Caption és feliratozó szolgáltatások.
  • Captioneering (Burbank, CA), 888-418-4782. Caption és feliratozó szolgáltatások.
  • National Caption Institute (NCI) (LA 818-238-4201; NY 212-557-7011; VA 703-917-7619). Caption és feliratozó szolgáltatások.
  • SDI Media Group (világszinten), +44 (0)20 7349. Feliratozó szolgáltatások.
  • Softitler (Los Angeles, CA). Feliratozó szolgáltatások.
  • Tele-Cine (London, Egyesült Királyság), +44 (0) 171 208 2200. Film-videó konverzió.
  • TelecineMojo (Los Angeles, CA), 323-697-0695. Film-video konverzió.
  • Vitac (Canonsburg, PA) 888-528-4822. Caption szolgáltatások.

[5.4] Milyen DVD készítő eszközöket lehet kapni?

Az
alábbi rendszerekről további információkat találsz, ha követed a
linkeket, vagy megnézed a DVD authoring rendszerek összehasonlító
táblázatát a DVDirect-nél.

    • DVD Studio Pro. Középszintű DVD-Video authoring eszköz Mac OS-hez. 1000 dollár.
    • iDVD. Egyszerű, húzd-és-ejtsd DVD-Video authoring, a DVD-R meghajtót tartalmazó Mac-ekhez csomagolják.
    • DVDMaestro. Windows. Lásd alább: Spruce.
  • Astarte
    Megjegyzés:
    Az Astart-t 2000 áprilisában megvette az Apple, ezért általában már nem
    lehet kapni a termékeiket. Ezek újragenerálozva 2001 márciusában tűntek
    fel  iDVD és DVD Studio Pro néven az Apple-től.
    • DVDirector és DVDirector Pro. Low-end és középszintű DVD-Video authoring eszköz Mac OS-hez. A Pro verzió tartalmazza a MediaPress hardveres MPEG-2 enkódolót a Wired-től. A Millennium Bundle munkaállomás csomag tartalmazza a DVDirector Pro-t, egy Mac G4-t, és sok mást is. 5400, 10000, 15,000 dollár.
    • DVDelight. Egyszerű, húzd-és-ejtsd DVD-Video authoring Mac OS-hez. 1000 dollár.
    • DVDExport. Szoftver Macromedia Director prezentációk DVD-Video formátumra való konvertálásához, Mac OS-hez. 900 dollár.
    • DVD WISE. Középszintű authoring rendszer Windows 95/98/NT-hez. 950 dollár.
    • DVD Quickbuilder. Multiplexelő szoftver.
    • Xpress DV. Video vágó szoftver DVD-Video kimenettel (Sonic AuthorScript felhasználásával). 1700 dollár.
    • Xpress DV Powerpack. Xpress DV egyéb szoftverekkel, beleértve a Sonic DVDit SE-t. 3000 dollár.
    • DaViD 2000, 4000, 6000, and 10000. Windows NT 4.0 rendszerek Daikin Scenarist authoring szoftverrel és Optibase enkódoló hardverrel vagy Sonic Foundry hang enkódoló szoftverrel. 20000-től 100000 dollárig.
    • Amber for DVD. Amber MPEG-2 enkódoló hardver Spruce DVDVirtuoso authoring szoftverrel. 3300 dollár.
  • Daikin (Daikin US Comtec Laboratories)
    Megjegyzés:
    A Daikin DVD üzletágát megvásárolta a Sonic 2001 februárjában. A
    Scenarist-ot, a ReelDVD-t és  ROM Formatter-t most a Sonic
    forgalmazza.
  • DreamCom (korábban Gunzameory)
    • DVDRich.
      Középszintű DVD-Video authoring/enkódoló Windows NT-re. Az MPEGRich
      enkódolót és a Daikin Scenarist-et vagy az Intec DVDAuthorQuick-et
      használja. 30000 dollár.
    • Apollo Expert Author és Apollo Expert DVDer. Középszintű DVD-Video authoring rendszer Windows NT-hez, a DV Studio-t használja Apollo Expert MPEG-2 enkódoló hardverrel és Intec DVDAuthorQuick authoring szoftverrel (Author csomag, 4000 dollár) vagy Sonic DVDit-tel (DVDer csomag, 2500 dollár).
    • Apollo Expert Archiver. MPEG-2 enkódoló rendszer videó DVD-RAM-ra való archiválásához. 2500 dollár (DVD-RAM meghajtóval együtt).
    • Crescendo.
    • CubeDVD-A.
      DVD-Audio authoring plug-in modul a Cube-Tec AudioCube digitális hang
      munkaállomáshoz. A NuendoCube hangeljárásait alkalmazza. Windows 2000.
    • DVDimpact. DVD-Video authoring szoftver, melyet a multimedia studióknak és cégeknek szánnak. InnovaCom DV5100 hardver enkódoló állomást és Daikin Scenarist NT vagy Intec DVDAuthorQuick szoftvert használ. 47500 és 29000 dollár.
    • DVDAuthorQuick. Középszintű és alacsony szintű DVD-Video authoring szoftvercsalád Windows NT-hez. Három verzióban létezik: Pro, Desktop, és LE. 8000, 2500, illetve 400 dollár.
  • Margi Systems
    • DVPublish-to-Go. Egyszerű DVD authoring DVD-R-hez vagy CD-R/W-hez. Tartalmazza a Margi 1394-to-Go PC, az MGI VideoWave III, és a Sonic Solution DVDit LETx programjait. Windows 98 SE vagy 2000. 300 dollár.
  • Matrox
    • Matrox RT2000 és DigiSuite DTV. Video digitalizálás és vágás DV és MPEG-2 formátumban. Tartalmazza a Sonic Solution DVDit LE programot az egyszerűbb DVD authoringhoz. Windows 98. 1300 dollár.
  • Mediachance
    • DVD-lab. DVD-Video fejlesztő szoftver néhány egyedi szolgáltatással. Windows. 100 dollár.
  • Microboards
    • DVD AuthorSuite. DVD-Video authoring/enkódoló Windows NT-hez. Az Intec DVDAuthorQuick szoftvert, a Zapex enkódolókat, és a Sigma Designs dekódert használja. 25000 dollár.
  • Minerva
    Megjegyzés:
    A Minerva DVD authoring szoftverét megvette a Pinnacle 2000-ben, ezért
    általában már nem lehet kapni a termékeiket. Az Impressiont újra kiadta a
    Pinnacle 2001 júliusában.
    • DVD-Professional SL és DVD-Professional XL. DVD-Video authoring/enkódoló rendszerek Windows NT-hez. Tartalmazza a Publisher 300-at és Minerva Studiot. 100000 dollár.
    • Impression. DVD-Video authoring/enkódoló rendszer Windows-hoz. 10000 dollár.
  • Minnetonka Audio Software
    • A-Plus. Egyszerű DVD-Audio authoring szoftver. Windows. 2000 dollár.
  • MTC (Multimedia Technology Center)
    Megjegyzés: Az MTC-t megvette a SmartDisk 2000-ben.
    • StreamWeaver Express és StreamWeaver Pro. Egyszerű és középszintű DVD-Video authoring, és előmastering Windows-on. 900 és 3000 dollár.
    • DVDMotion. Authoring rendszerek Windows-hoz, multimédiás DVD-ROM programokhoz készítették. Három verzióban létezik: Pro, SE (Standard), CE (Consumer). 1000, 400, illetve 95 dollár.
    • DVDMotion CE. Belépő szintű authoring rendszer Windows 98/NT4-hez. 75 dollár.
    • DV Editor. IEEE-1394 kártya és szoftver, plusz Sonic DVDit LE. Windows 98. Csak Japánban kapható.
    • DVD-Fab XPress és DVD-Fab. DVD-Video authoring/enkódoló rendszerek Windows NT-hez. Tartalmazza az Optibase MPEG Fusion MPEG-2 enkódolót és a Daikin Scenarist authoring szoftvert. 35000 dollár.
    • LQ-VD2000S. Professzionális DVD-Video authoring rendszer, tartalmaz egy Windows NT 4.0 munkaállomást is. Panasonic MPEG-2 enkódolót és LQ-VD3000 emulátort használ. 120000 dollár.
    • LQ-VDS120. Kiegészítő munkaállomás szoftver az LQ-VD2000S hálózati használatához. 22550 dollár.
    • LQ-VD3000. DVD emulátor. 15000 dollár.
  • Pegasys
    • TMPGEnc DVD Author. Belépő szintű DVD-Video fejlesztő Windows-hoz. 68 dollár.
    • DVD1000.
      MPEG-2 videó vágó és DVD-Video authoring rendszer Windows-hoz. Pinnacle
      DVD1000 hardver Adobe Premiere-rel és Minerva Impression-nel. 8000
      dollár.
    • Impression DVD. Középszintű DVD-Video authoring/enkódoló rendszer Windows-hoz. 1000 dollár.
    • Pinnacle Pro-ONE. DVD vágó/authoring csomag. Adobe Premiere-t és Impression DVD-SE-t használ. 1300 dollár.
    • Pinnacle Edition. Videovágó lineárisan lejátszható DVD/SVCD kimenettel. 700 dollár.
    • DVD-Video Disc Designer és DVD-Video Authoring Toolset. Windows NT.
    • DVDDesigner.
      Egy offline tervező eszköz DVD-Video-hoz. “Authoring döntési listát”
      képes készíteni más authoring rendszerekhez. Ingyenesen elérhető a
      minősített fejlesztők számára. Windows-hoz és Mac OS-hez.
    • SimpleDVD. AVI-DVD konverter Windows-hoz. 1500 dollár.
    • HDTVPlug-in.
      Egyszerű enkódoló/fejlesztő bedolgozó modul az Adobe Premiere-hez.
      Egyszerű programot készít, automatikus diavetítést készít, amelyet
      írható lemezre lehet másolni. 1000 dollár.
  • Q-Comm
    • EasyDVD.
  • Roxio
    • Easy CD & DVD Creator. Egyszerű DVD-Video és VCD fejlesztő Windows-hoz. 80 dollár.
  • SADiE
    • DVD-A Direct. DVD-Audio authoring csomag a SADiE vágó és mastering rendszerhez. Windows.
    • Scenarist SGI. DVD-Video authoring SGI-hez. Az eredeti professzionális rendszer. 25000 dollár.
    • Scenarist NT. Professzionális DVD-Video authoring Windows NT-n. Két verzióban létezik: Advanced, 15000 dollár; Professional, 22000 dollár.
    • DVD Creator.
      Professzionális DVD-Video authoring/enkódoló rendszerek ipari és
      vállalati alkalmazásokhoz. Mac OS-hez. Többféle konfiguráció: DVD Creator All-in-One Workstation, 80000 dollár; DVD Creator Encoding, 24500 dollár, DVD Creator Authoring, 15000 dollár.
    • DVD-Audio Creator. DVD-Audio authoring rendszer (a Panasonic-kal közösen fejlesztve). Windows-hoz. DVD-Audio Complete Workgroup, 53000 dollár, DVD-Audio Creator, 13000 dollár, DVD-Audio Creator LE, 6000 dollár.
    • OneClick DVD. Egyszerű DVD-Audio authoring. Mac OS-hez. 15000 dollár.
    • DVD Fusion. Középszintű DVD-Video authoring rendszer. Mac OS-hez.
    • DVD Producer (korábban DVD Fusion for Windows). Középszintű DVD-Video authoring rendszer. Windows. 3000 dollár.
    • ReelDVD. Alacsony szintű authoring NT-hez és Windows 2000-hez. 1500 dollár.
    • DVDit LE (korlátozott), SE (standard), és PE (professzionális). Egyszerű DVD-Video fejlesztő Windows-hoz. 300 dollár (SE), 400 dollár (PE). Az LE verziót egyes hardver- és szoftvertermékekhez csomagolják.
    • MyDVD. Egyszerű, személyes DVD-Video authoring Windows-hoz. 79 dollár. Általában a DVD írókhoz csomagolják.
    • Primetime: Kiegészítés a Windows XP Media Center Edition operációs rendszerhez a felvett TV műsorok DVD-re írásához. 80 dollár.
    • Vegas+DVD. Középszintű authoring készlet (DVD Architect), amely tartalmaz egy videovágó szoftvert is. 1000 dollár.
  • Sony Professional
    • DVA-1100. Magas szintű authoring/enkódoló rendszer 1-8 állomással. Az árak 175000 dollártól kezdődnek.
  • Spruce Technologies
    Megjegyzés: A Spruce-t 2001 júliusában megvette az Apple. A DVDMaestro-t továbbra is kapható néhány forgalmazónál. 

    • DVDMaestro. Magas szintű authoring/enkódoló rendszerek Windows NT-hez. 25000 dollár.
    • DVDConductor, DVDVirtuoso, DVDPerformer.
      Középszintű authoring/enkódoló rendszerek Windows NT-hez. Lehetővé
      teszi a DVD tartalom felvételét és lejátszását CD-R lemeznél is. 10000,
      1500, ? dollár.
    • SpruceUp. Egyszerű személyes DVD-Video authoring Windows-hoz (NT4/98/ME/NT/2000). 129 dollár.
    • DVDStationCX. Teljes rendszer a DVDConductor felhasználásával. 25000 dollár.
    • DVDStationNLE. Teljes rendszer a DVDConductor és a Heuris MPEG Power Professional enkódoló szoftver felhasználásával. 10000 dollár.
    • DVDTransfer. Automatikus kazetta-DVD konvertáló rendszer. 30000 dollár.
    • MediaStudio Director’s Cut. Videovágó szoftver beépített DVD authoring-gal. 190 dollár.
    • DVD Workshop. Egyszerű videovágó és DVD authoring. 300 dollár.
    • Macarena és Macarena Pro. DVD-Video authoring Power Mac G4-hez. Szoftveres vagy hardveres (Pro verzió) enkódoló. Az Astarte DVDirector szoftvert használja. 10000 és 15000 dollár.
    • DVD Toolbox. AVI -DVD-Video átalakító. CD-R-re, DVD-R-re, DVD-RAM-ra, stb.-re ír. Windows 95/98/NT. 400 dollár.
    • DVD Cut Machine. Hardveres hang/videó enkódoló DVD Toolbox szoftverrel. 800 dollár.

[5.5] Ki tud nekem DVD-t készíteni?

A
DVD készítése jó néhány lépésből áll, de alapvetően két nagy részre
osztható: 1) authoring (a tartalom elkészítése és az image fájl
elkészítése), és 2) sokszorosítás (a master lemez kivágása és több ezer
vagy több millió másolat lesajtolása). Lásd az 5. részt a részletekért.

[A] = authoring (beleértve az enkódolást, a DVD-R készítést és az előmasterelést).

[S] = sokszorosítás (masterelés, lemez ellenőrzés, és tömeggyártás).

[M] = másolás (gyorsmásolás írható lemezekre)

Megjegyzés: szinte minden másoló
és sokszorosító cégnek van saját, belső authoring részlege, vagy szerződésben
áll authoring vállalkozásokkal.

 

További listák találhatóak a DVDInsider, a DVDMadeEasy, és a Post Magazine honlapokon. Lásd még az 5.8-as pontot, ahol azok a cégek vannak felsorolva, melyek házi videó/fénykép – DVD és fénykép-DVD átalakítást vállalnak.

[5.6] Milyen tesztelő, ellenőrző szolgáltatások és eszközök léteznek?

  • AudioDev (Svédország, Egyesült Államok, Hong Kong), +46 40 690 49 00.
  • CD Associates (CA). Tesztelő felszerelés és szoftverek. (714) 733-8580.
  • ContentWise (Rehovot, Izrael), +972-8-940-8773. Second Sight szoftver DVD filmek több lejátszón való teszteléséhez.
  • Hitachi (Japán). Tesztelő szolgáltatások és teszt lemezek. Hivatalos DVD Forum ellenőrző labor.
  • Intellikey Labs (Burbank , CA), (818) 953-9116, fax (818) 953-9144.
  • Interra Digital Video Technologies: Surveyor szoftver, 6000 dollár. DProbe, 10000 dollár.
  • ITRI
    (HsinChu, Taiwan). Tesztelő szolgáltatások és teszt lemezek. Hivatalos
    DVD ellenőrző labor. 886-3-591-5066, fax 886-3-591-7531.
  • Matsushita
    (Japán). Tesztelő szolgáltatások, teszt lemezek, és tesztelő eszközök.
    Hivatalos DVD ellenőrző labor. +81-6-6905-4195 fax +81-6-6909-5027.
  • Matsushita/Panasonic (Japán). Panasonic LQ-VD300P emulátor. Hardveres lejátszó Windows NT-s szoftverrel. 15000 dollár.
  • Philips (Európa), DVD-Video Verifier szoftver, 500. Hivatalos DVD ellenőrző központ.
  • Pioneer (Japán). Tesztelő szolgáltatások és teszt lemezek. Hivatalos DVD ellenőrző labor. +81-3-3495-5474, fax +81-3-3495-4301.
  • PMTC (Professional Multimedia Test Centre) (Diepenbeek, Belgium), +32 11 303636.
  • Sonic Solutions (Egyesült Államok). DVD PrePlay szoftver. Emulációs és diagnosztikai eszközök Windows-hoz. 5000 dollár.
  • Sony (Japán). Tesztelő szolgáltatások és teszt lemezek. Hivatalos DVD formátum labor. +81-3-5448-2200, fax +81-3-5448-3061.
  • Testronic Labs (Burbank, CA), (818) 845-3223, fax (818) 845-3236.
  • Toshiba (Japán). Tesztelő szolgáltatások és teszt lemezek. Hivatalos DVD ellenőrző labor. +81-3-3457-2105, fax +81-3-5444-9202.
  • Victor (Japán). Tesztelő szolgáltatások és teszt lemezek. Hivatalos DVD ellenőrző labor. +81-3-3289-2813, fax +81-45-450-1639.
  • WAMO
    (Egyesült Államok). Tesztelő szolgáltatások és teszt lemezek. Hivatalos
    DVD Forum ellenőrző labor. 1-570-383-3568, fax 1-570-383-7487.

[5.7] DVD-Video tartalmat lehet CD-R-re vagy CD-RW-re írni?

[Megjegyzés:
Ez a válasz eredeti DVD-Video tartalom előállítására vonatkozik, nem a
DVD CD-re való másolásáról szól. Ez utóbbi nem is praktikus, mert 7-14
CD-re van szükség a DVD egy oldalának eltárolásához. Ráadásul a DVD
filmeket kódolják, ezért speciális szoftver nélkül nem is lehet a
fájlokat átmásolni.]

 


néhány előnye van annak, ha DVD-Video tartalmat olcsó írható CD-re
rögzítünk a drága írható DVD helyett. A „cDVD” (vagy
néha „miniDVD”-nek is nevezett) lemez tökéletes teszteléshez, vagy
rövid felvételekhez. Sajnos, hiába írod a DVD-Video fájlokat CD-R, CD-RW
(vagy esetleg préselt CD-ROM) médiára, jelenleg szinte egyetlen asztali
lejátszó sem képes lejátszani a lemezt. Több oka is van annak, hogy a
DVD-Video lejátszók nem képesek a DVD-Video tartalmat lejátszani a
CD-ről:

1) a CD média ellenőrzése a DVD fókuszálás után következik, ekkor pedig a lejátszók már nem keresik a DVD-Video tartalmat

2)
egyszerűbb és olcsóbb a lejátszók számára a CD-t 1-szeres sebességgel
forgatni 9-szeres helyett (a DVD-Video tartalomhoz ez utóbbi szükséges)

3) sok lejátszó nem képes elolvasni a CD-R lemezeket (lásd 2.4.3).

Jelenleg
egyedül az Afreey/Samp LD2060 és ADV2360, valamint az Aiwa XD-DW5 és
XD-DW1 készülékek képesek a cDVD-t lejátszani. Néhányuk csak 1-2-szeres
lejátszót tartalmaz, ezért a 4 Mb/s-nál nagyobb átviteli sebességet
igénylő anyagokat nem kezelik. Lehetőség van az IDE meghajtó
mechanikáját egy gyorsabb meghajtóra cserélni, amely már kezeli a
nagyobb sebességű anyagokat is. A robshot.com
webhelyen részleteket találsz a cDVD-t támogató lejátszókról
(Megjegyzés: rengetegen jelezték, hogy a lejátszójuk képes a DVD
tartalmat lejátszani a CD-R-ről. A részletesebb vizsgálatok
kiderítették, hogy ezek a készülékek csak Video CD-t játszanak le, de
cDVD-t nem. A fent említett lejátszók biztosan kezelik a DVD-Video
fájlokat (.VOB és .IFO) CD média esetén is.)

A
számítógépek nem ilyen kényesek. A DVD-Video fájlok bármilyen forrásból
származhatnak, amelynek elegendő az adatátviteli képessége (beleértve a
CD-R-t és a CD-RW-t, az UDF és a hagyományos formátumot). A legtöbb
DVD-ROM-ot tartalmazó PC le fogja játszani a lemezt, ha a meghajtó képes
elolvasni a médiát (a korai DVD-ROM modellek nem kezelték a CD-R
lemezeket). Mac-en az Apple DVD Player 2.3 vagy újabb verziójára van szükség.

A cDVD elkészítésénél a DVD-Video tartalmat a megszokott módon kell elkészíteni (lásd 5.4)
majd CD-R vagy CD-RW lemezre írni. Ha az authoring szoftver nem
támogatja a CD-R/RW lemezek közvetlen írását, akkor használj egy
különálló programot a VIDEO_TS könyvtár a lemez gyökérkönyvtárába való
átmásolásához. A néhány, cDVD-ket is olvasó asztali lejátszó
kompatibilitása érdekében kapcsold be az UDF fájlrendszer opciót a CD
író programban. A hosszabb műsoridő érdekében a videót MPEG-2 half-D1
(352×480 vagy 352×576) vagy MPEG-1 formátumban kódold.

Alternatív
megoldásként szóba jöhet a Video CD vagy a Super Video CD tartalom CD-R
vagy CD-RW médiára való másolása. A VCD vagy SVCD formátumot támogató,
írható médiát is felismerő asztali készülékek le fogják játszani ezeket a
lemezeket (lásd 2.4.5). A VCD korlátozásait be kell
tartani (MPEG-1 kép és hang, 1,152 Mb/s, 74 perces műsoridő). Minden
DVD-ROM-os PC, amely olvassa az írható CD-t is, lejátssza az írott VCD
lemezeket is. MPEG-2 dekóderre (lásd 4.1) van szükség a SVCD-k lejátszásához. A Video CD-k készítéséről további információkat találsz az 5.8-as pontban.

[5.8] Hogyan tudom az otthoni felvételeimet, filmjeimet, képeimet DVD-re másolni?

Ez sokáig lehetetlen volt, de szerencsére mostanában egyre olcsóbb és egyre egyszerűbbé válik.

Az
egyszerű videó-DVD átalakításhoz vehetsz egy DVD képfelvevőt (500-3000
dollár) és kapcsold hozzá a videódhoz vagy a kamkorderedhez. Úgy működik
mint egy videómagnó, de kazetta helyett lemezre dolgozik.

A
fényképekkel vagy zenével, egyéni menükkel, fejezetekkel és más mókás
dolgokkal ellátott DVD-khez a következőkre lesz szükséged:

  • Egy számítógép
  • Egy DVD-író (100-400 dollár vagy lehet, hogy be van építve a számítógépbe).
  • DVD authoring szoftver (általában a meghajtó vagy a számítógép mellé csomagolják, vagy vehetsz egyet 40-27000 dollárért, lásd 5.4)
    Megjegyzés:
    DVD-fejlesztő szoftvert kell használnod. Nem másolhatsz MPEG, AVI vagy
    JPEG fájlokat egyszerűen egy lemezre, és nem várhatod, hogy ezt
    lejátssza egy DVD-lejátszó.

Majd a következő lépéseket kell tenned:

  • Ha
    a video és a képek még nem digitális formában (AVI, WMV, DivX,
    QuickTime, JPEG stb.) vannak, akkor a számítógépre kell átvinned őket.
    Az analóg videóhoz (VHS, Hi8) egy videódigitalizáló eszközre, vagy egy
    analóg videó bemenettel ellátott számítógépre; a digitális videóhoz (DV
    vagy D8) pedig egy 1394/FireWire bemenettel ellátott számítógépre lesz
    szükséged. Celluloid film esetében pedig először írasd át az anyagot
    videokazettára vagy digitális videóra egy kameraüzletben vagy egy videós
    cégnél
    (lásd a listát a HomeMovieDay.com-nál). Állóképekhez és fotókhoz használj lapolvasót (vagy bérelj lapolvasót a Kinkos-nál vagy más hasonló helyen).
  • Importáld
    be a videó és a hangfelvételeket a DVD-Video authoring programba. Sok
    DVD authoring program átalakítja a videót és a hangot a megfelelő
    formátumra. Ha nem, a következőket kell tenned:
    • Kódold a videót MPEG-2 (ellenőrizd, hogy a képkockaszám 29,97 NTSC illetve 25 PAL esetén) formátumba
    • Kódold
      a hangot Dolby Digital (vagy ha a videó rövid, és van elég helyed a
      lemezen, akkor konvertáld 48 kHz-es PCM-re) formátumba. Használhatsz
      MPEG Level 2 hangot is, de ez nem minden lejátszóval kompatibilis.
  • Készíts fejezetelválasztó pontokat a videosávon vagy engedélyezd a DVD-felvevő szoftver számára ezt az automatizmust.
  • A
    fotók felviteléhez használd az authoring szoftver diavetítés
    (slideshow) funkcióját, vagy alakíts minden képet menüvé. A legtöbb DVD
    authoring szoftver ismeri a TIFF, a JPEG, a BMP és a PhotoShop
    formátumokat.
  • Készíts egy menüket, amelyek a videoklipekhez és a diavetítésekhez kapcsolódnak.
  • Az elkészített remekművet írd ki DVD-R lemezre (2-15 dollár). (De nézd meg a 4.3.1-et a kompatibilitási problémák miatt.)

John Beale készített egy oldalt a DVD-k készítése közben szerzett tapasztalatairól.

Egy
másik lehetőség az, ha keresel egy szolgáltatót, aki minden munkát
elfogadható áron elvégez helyetted. Itt van néhány választási lehetőség:

  • 3-Lib (Reading, Egyesült Királyság). Legfeljebb 2 óra 25 fontért. PAL formátum.
    [Megszűnt.]
  • American Digital Media (Hoover, AL). Legfeljebb 2 óra 99 dollárért.
  • Digital Video Dynamics (Orlando, FL). Legfeljebb 2 óra 40 dollárért (fejezetek 5 perces időközönként).
  • DV4U Online.com (Sacramento, CA). Legfeljebb 2 óra 150 dollárért.
  • DVD ELF (Miami, FL). Legfeljebb 1 óra 60 dollárért. 2 óra 95 dollár.
  • DVD Wedding Productions (South Pasadena, CA). Egy kazetta 150 dollárért (+ VHS átiteli díj).
  • HomeMovie.com (Everett, WA). Legfeljebb 2 óra 50 (fejezetekkel együtt).
  • ImageStation (Sony/Vingage; Reston, VA). Legfeljebb 90 perc 40 dollárért.
  • Latale Productions (Flushing, NY). 1 kazetta 99 dollárért (fejezetek külön díjért).
  • LifeClips (Acton, MA). Legfeljebb 2 óra 30 dollárért.  [Megszűnt.]
  • Memories on Disc (Princess
    Anne, MD). 0,5 dollár percenként, 1 dollár képenként.
  • save2dvd (Pleasant Hill, CA). Legfeljebb 2 óra 140 dollárért. Film és állókép átvitelt is vállalnak.
  • ScreamDVD (New York, NY). Legfeljebb 1 óra 40 dollárért, legfeljebb 2 óra 70 dollárért (fejezetek 3 perces időközönként).
  • VHS-to-DVD (Pembroke Pines, FL). Legfeljebb 1 óra 18-25 dollár, legfeljebb 2 óra $28-$35 dollár.
  • Visualisation Systems (Preston,
    Egyesült Királyság).  [Megszűnt.]
  • VT.TV (Bristol, UK).
  • WadeSound (Phoenix, AZ).
  • (Wedding DVD a továbbiakban nem nyújtja ezt a szolgáltatást.)
  • YesVideo.com (San Jose, CA; üzletek a Target-ben, a Walgreens-ben és máshol). 37 dollár 1 óra, 60 dollár 2 óra (fejezetekkel együtt).

Vagy,
ha a VHS-közeli minőség megfelel, akkor készíts egy Video CD-t. Szerezz
be egy MPEG-1 enkódoló szoftvert és egy CD-R/RW formázó alkalmazást,
amely támogatja a Video CD-t (ilyen az Easy CD Creator vagy a Toast a Roxio-tól (korábban Adaptec), az InstantCD a Pinnacle-től (korábban a VOB-tól), az InternetDiscWriter a Query-től, az MPEG Maker-2 a VITEC-től, a MyDVD és a RecordNow Max a Sonic-tól, a Nero Burning ROM az Ahead-től, az NTI CD-Maker az NTI-tól, vagy a WinOnCD a Cequadrat-tól).
Nem olyan jó minőségű mint a DVD, és a műsoridő is rövidebb, de a
hardver és az üres CD is olcsóbb. Csak győződj meg arról, hogy azok a
készülékek, amelyeken le akarod majd játszani a lemezt, képesek olvasni a
CD-R-t (lásd 2.4.3), és le tudják játszani a Video CD-ket (lásd 2.4.5). A VCDhelp.com-on további részleteket találsz a Video CD készítésről. Létezik egy másik variáció is: a Super Video CD készítése (lásd 2.4.6),
amelynek jobb a minősége, de rövidebb a műsorideje. Néhány
fejlesztő/formázó szoftvert listaszerűen fent megtalálsz.. A SVCD-ket
nem minden DVD lejátszó képes lejátszani.

Másik megoldás lehet az otthoni Video CD felvevő (ilyen a Terapin CD Audio/Video Recorder vagy a TV One MPEG-2@disk) alkalmazása, amely analóg bemenetről rögzíti a videót CD-R vagy CD-RW lemezre.

[5.9] Hogyan tudok lemásolni egy DVD-t?

Ez a rész a lemezről-lemezre való másolásról szól. Lásd a 2.11-et a kazettára való másolásról. Lásd a 4.13-at a hang másolásáról.

Először
is, meg kell értened, hogy egy kereskedelmi DVD lemásolása illegális
lehet, attól függően, hogy
melyik országban élsz és mit csinálsz a másolattal. A videó lemásolása
saját, személyes felhasználásra legális lehet, de a barátoknak
legálisan nem másolhatod le a szerzői joggal védett lemezeket.

Másrészt, figyelj arra, hogy szinte minden DVD film védett a vétlen másolás ellen. Lásd az 1.11-et a részletekért. Azonban minden másolásvédelmet feltörnek egyszer, lásd 4.8.

Harmadrészt
vedd figyelembe azt, hogy sok film kétrétegű (DVD-9) lemezen kerül
forgalomba, amelyet közvetlenül
csak kétrétegű írható lemezre lehet lemásolni. Néhány alábbi
másolóprogram képes úgy újratömöríteni a videót, hogy az elférjen egy
egyrétegű írható lemezen, de ennek a képminőség látja kárát.

Negyedrészt,
ha a fájlokat egy DVD-író programmal egyszerűen átmásolod egy lemezről
egy írható DVD-re, akkor a lemezeket a legtöbb esetben nem fogod tudni
lejátszani az asztali készülékeken, mert a fájloknak meghatározott
sorrendben, meghatározott helyre kell kerülniük. Néhány DVD-író szoftver
felismeri a fájlokat és a megfelelő helyre teszi őket, de más
szoftverek ezt nem teszik meg. Magyarul nem elég simán lemásolni az .IFO
és .VOB fájlokat (lásd 4.10).

Ha törvényesen szükséged van a DVD másolatára (pl. a lemezt te készítetted), akkor jó néhány lehetőséged van.
Rengeteg számítógépes program képes a lemez teljes tartalmát lemásolni egy
DVD-író segítségével. Lásd a 6.4.2 és az
5.3.3
pontokban található listát. Léteznek olyan szoftverek is, melyek
képesek a képet és a hangot leszedni a lemezről, és így egy új lemezt
állíthatsz össze. Alternatívaként összekapcsolhatsz egy asztali DVD-felvevőt a DVD lejátszóval
(bár a legtöbb esetben a felvevő érzékelni fogja a Macrovision vagy a CGMS
jelet, és megtagadja a felvételt). Néhány DVD authoring szoftver (lásd 5.4)
képes a videót beimportálni a védelem nélküli lemezekről. Az 5.8-ban elolvashatod hogyan készíthetsz saját DVD-t.

Óvakodj azoktól az emailektől és reklámoktól, amelyek DVD másoló szoftvereket árulnak. Lásd alább az 5.9.1-et.

DVD másoló szoftverek:

* Képes a CSS védelemmel ellátott filmek másolására (ami illegális a DMCA miatt, lásd 1.11)

[5.9.1] Mit csináljak a „Copy any DVD” (Másolj le bármilyen DVD-t) emailekkel?

Az igaz, hogy bármelyik DVD filmet le tudod másolni (lásd 4.8).
Azonban azok az emberek, akik DVD másoló szoftvert árulnak, általában
nem említik a rengeteg ingyenes alternatívát, és legtöbbször nem írják,
hogy az alkalmazásuk
sok esetben csak CD-R/RW lemezre másol Video CD formátumban, ami azt
jelenti, hogy a képminőség borzalmas, és a másolatok a DVD lejátszók
felében nem működnek (lásd 2.4.3 és 2.4.5). Azt sem közlik, hogy a kikölcsönzött vagy a barátoktól származó filmek lemásolása illegális.

[5.10] Hogyan kaphatok munkát a DVD iparban?

Olvasd el ezt a GYIK-ot néhányszor. További kreditpontokért olvasd el a könyvemet ( style=”color: blue; text-decoration: underline”>DVD Demystified), és látogass meg néhány DVD-s információforrást a 6.4-es pontban felsoroltak közül. Azután vegyél részt egy konferencián (lásd 5.11), ahol még többet tanulhatsz, és szerződéseket köthetsz a DVD iparban. Vegyél részt néhány tanfolyamon (lásd 5.11). Gondolkodj DVDA-ba való belépésen. Ha van rá lehetőséged, legyél önkéntes belső munkatárs egy DVD gyártó cégnél (lásd 5.5).

Ha már van egy kis tapasztalatod, akkor igen keresett leszel!

[5.11] Hol lehet tanulni a DVD-ről?

Jó néhány DVD-vel kapcsolatos workshopot, szemináriumot szerveznek a különböző konferenciákon (ilyen a DVD Pro, a DVD Summit (Európában) vagy a DVD Production).

Cégek, amelyek DVD tanfolyamokat és „újonckiképző táborokat” kínálnak:

Létezik néhány iskola, amely tanfolyamokat indítanak:

A nagy DVD authoring szoftverek készítői a világ minden táján szerveznek tanfolyamokat, néha ingyenesen:

[5.12] Hogyan adhatom el saját készítésű lemezeimet?

Ha a boltokba szeretnéd eljuttatni a lemezed, akkor lásd a 6.2.2-t a disztribútorokért.

[5.13] Hogyan tehetem a PowerPoint bemutatóimat DVD-re?

Jelenleg
még nincs olayan szolgáltatás a PowerPointban, amellyel közvetlenül
videó formátumban exportálni lehetne a bemutatót, de a prezentáció
állóképekre és videóra konvertálható, amelyet importálni lehet a
DVD-fejlesztő programokban (lásd 5.8). A PowerPoint
legújabb verziói lehetővé teszi a diák elmentését képfájlként (JPEG vagy
PNG fájlok), melyeket importálni lehet azokba a DVD-fejlesztő
programokba, melyek támogatják a diabemutatókat. A diavetítés
szolgáltatás használatának az előnye az, hogy a DVD-lejátszóval
megállíthatjuk a vetítést minden egyes képnél, és az Enter vagy a Play
gomb lenyomásával folytatható a bemutató. (Megjegyzés: győződj meg
arról, hogy a fejlesztő szoftver valóban támogatja a diavetítést az
“infinite stills” (végtelen állókép) funkcióval, mert rengeteg program
egyszerűen videóként menti el a képeket.) A diák használatának az a
hátránya, hogy nem láthatóak az animációk valamint a PowerPoint mókás
effektusai. Alternatív megoldásként felveheted a PowerPoint prezentációt
videóként (használj egy PowerPoint kiegészítést vagy egy mozgókép-lopó
programot), és importáld a videofájlt a DVD-fejlesztő programba. Így
megmaradnak a képi effektek, de a bemutató időtartama kötött lesz a
rögzítéshez. Másik alternatíva lehet a 321 Studio DVD X Point szoftvere, amely közvetlenül konvertálja a PowerPoint bemutatókat (csak a 2002 verziót) DVD-s diavetítéssé.


[6] Egyebek

[6.1] Ki találta fel a DVD-t, és ki a jogtulajdonos? Kivel vegyem fel a kapcsolatot a specifikáció és a licencelés miatt?

A
DVD-ben rengeteg cég és rengeteg ember munkája fekszik. A DVD a CD és a
hozzá kapcsolódó technológiákból fejlődött ki. A “nagy sűrűségű CD”
első javaslatai 1993-ban készültek el, és ezek az erőfeszítések
eredményezték a két egymással versengő formátum-indítvány megjelenését.
Az MMCD formátum mögött a Sony, a Philips és mások, az SD formátum
mögött pedig a Toshiba, a Matsushita, a Time Warner és mások álltak. A
számítástechnikai cégek egy csoportja – az IBM vezetésével –
ragaszkodott ahhoz, hogy egyetlen szabványt kell létrehozni. A kombinált
DVD formátumot 1995. szeptemberében jelentették be, így megelőzték a
mindenkit zavarba hozó és költséges VHS-Betamax videokazetta, illetve a
1970-es években „dúló” kvadrofón-hang ütközet ismétlődését.

Egyetlen
cég sem „tulajdonosa” a DVD-nek. A hivatalos specifikációt egy tíz
cégből álló konzorcium dolgozta ki: Hitachi, JVC, Matsushita,
Mitsubishi, Philips, Pioneer, Sony, Thomson, Time Warner, Toshiba. Több
más cég képviselője is közreműködött a különböző munkacsoportokban.
1997. májusában a DVD Consortium helyét átvette a DVD Forum, amely nyitott valamennyi cég számára, és 2000. februárjában már több mint 220 taggal rendelkezett. Eredetileg a Time Warner jegyezte be
a DVD logót, majd átruházta a DVD Format/Logo Licensing Corporation
(DVD FLLC) számára. A „DVD” kifejezés túlzottan mindennapi ahhoz, hogy
levédjék, vagy birtokolják. Lásd a 6.2-es szekciót, és látogasd meg Robert DVD Info webhelyét, ahol linkeket találsz a DVD-vel foglalkozó cégekhez.

A
hivatalos DVD specifikációt tartalmazó könyveket egy titoktartási
kötelezvény aláírása után 5000 dollár fejében lehet megvásárolni. A díj
fejében egyetlen könyvet adnak, a többi 500 dollárba kerül kötetenként.
DVD termékek gyártása esetén és a DVD logó használatakor további
formátum és logó licenc díjat kell fizetni. Ez formátumonként egyszeri
10 000 dollár, illetve 5000 dollár, ha már a specifikációt
megvásároltad. (Pl. egy DVD-Video lejátszót gyártó cégnek licencelnie
kell a DVD-ROM és a DVD-Video formátumot 20 000 dollárért, vagy 15 000
dollárt kell fizetniük, ha a specifikációval már rendelkeznek.)
Engedményeket kapnak a produkciós cégek és a tartalomszolgáltatók a logó
használatakor licencelt sokszorosító esetén, illetve nem kell
licencelni a DVD logót a publikációkban és prezentációkban (opcionálisan
kérhető a logó grafikája). További információk a specifikációval és a logóval kapcsolatban: DVD Format/Logo Licensing Corporation
(DVD FLLC), Shiba Shimizu Building 5F, Shiba-daimon 2-3-11, Minato-ku,
Tokyo 105-0012, tel: +81-3-5777-2881, fax: +81-3-5777-2882. 2000.
április 14-e előtt a logó/formátum licencelést a Toshiba adminisztrálta.

Az ECMA kidolgozta a DVD-ROM-hoz a nemzetközi szabványokat (1. rész, a DVD specifikáció legrövidebb része). Ez ingyenesen letölthető az
ECMA-267 és az
ECMA-268 címen a www.ecma-international.org honlapról. Az ECMA szabványosította a DVD-R-t az
ECMA-279, DVD-RAM-ot az
ECMA-272 és az
ECMA-273, valamint a DVD+RW-t az
ECMA-274 címen (lásd 4.3).
Sajnos az ECMA szokás szerint hibásan írja a lemez („disc”) szót. Ha
nem vagy európai, akkor zavaró lehet az is, tizedesvesszőt használnak a
tizedespont helyett.

A DVD által használt UDF fájlrendszer specifikációja a www.osta.org címen érhető el.

A DVD-Video formátum technikai részleteinek nagy része elérhető a DVD-Video Information oldalon.

Minden cégnek, amely DVD termékeket gyárt, licencelnie kell az alapvető technológiai szabadalmakat a “3C
csoporttól (LG, Philips, Pioneer, Sony: 3,5% minden lejátszó/meghajtó
után – minimum 3,5 dollár -, plusz 0,75 dollár a Video CD
kompatibilitásért, 3,75 cent lemezenként), a “6C” csoporttól (Hitachi, Matsushita, Mitsubishi,
Sanyo, Sharp, Time Warner, Toshiba, Victor társulattól: 4% minden lejátszó vagy meghajtó után – minimum
3, maximum 8 dollár -, 4% minden “DVD Video dekóder” után – minimum 1 dollár,
4,5 cent ROM/Video/Audio lemezenként; 4% DVD-R/RW/RAM lemezenként, minimum 6,5
cent), valamint a Thomsontól (~1 dollár/lejátszó/meghajtó). 20 cent jár a Discovision Associates
szabadalmaiért, mert 1300 optikai lemezzel kapcsolatos szabadalom
tulajdonosa. A lemezenkénti díjat a sokszorosító cégnek kell fizetni.

A CSS titkosítási technológia tulajdonosa a DVD CCA
(Copy Control Association), amely egy non-profit kereskedelmi társaság.
Irodájuk az Egyesült Államokban található (225 B Cochrane Circle,
Morgan Hill, CA). Évente
20 000 dolláros licenc-díjat kell fizetni, de nincs termékenkénti
jogdíj. A licenc kérelmet a css-license@lmicp.com címre, a technikai információkért a css-info@lmicp.com címre írj. 1999. december 15. előtt a CSS licencelést ideiglenesen a Matsushita adminisztrálta.

A Macrovision
az analóg felvételt megakadályozó technológiát licenceli a
hardvergyártóknak. 30000 dolláros belépési díjat kell fizetni, majd
évente 15000 dollárt a megújításért. A díjak fejében tanúsítják, hogy a
lejátszók kompatibilisek a televíziókészülékek legtöbbjével.
Termékenként nem kell fizetniük a lejátszó gyártóknak. A Macrovision a
tartalomszolgáltatóktól kéri termékenkénti jogdíjat (kb. 4-10 cent
lemezenként, összehasonlításul: 2-5 centet kérnek a VHS kazetták után).

A Dolby licenceli a
kétcsatornás Dolby Digital dekódereket 0,66 dollárért. Egy kétcsatornás
dekódert és enkódert is tartalmazó rendszer díja 0,71 dollár. A többcsatornás
dekóderek díja kb. 1,5 dollár. A Philips a CCETT és az IRT nevében 0,2 dollárt
kér csatornánként (legfeljebb 0,6 dollárt kell fizetni egy lejátszóért) a
Dolby Digital jogokért, a 0,003 dolláros lemezenkénti díj mellett.

A DTS licenceli az opcionális DTS dekódereket.

A Dolby licenceli az MLP dekódereket a DVD-Audio lejátszókhoz.

Szükséges az MPEG-2 szabadalom is az MPEG LA-től
(MPEG Licensing Administrator). A díj 2,5 dollár DVD lejátszónként és
dekóder kártyánként, és 4 cent lemezenként, bár ez utóbbin vitáznak,
mert nem tudják eldönteni, hogy a tartalom készítőjének kötelessége-e
jogdíjat fizetni.

Sok DVD
lejátszó Video CD (VCD) lejátszó is egyben. A Philips licenceli a Video
CD formátumot saját maga, a Sony, a JVC, a Matsushita, a CNETT és az IRT
nevében. Az alapdíj 25000 dollár, a jogdíj pedig 2,5% lejátszónként
(minimum 2,5 dollár).

A Nissim
25 centet kér lejátszónként, és 0,78 centet kérnek a szülői felügyeleti
rendszerért illetve más DVD-vel kapcsolatos szabadalomért.

A
különböző lényeges licencdíjak több mint 14 dollárt tesznek ki, és 0,2
dollárt jelentenek egy lemez esetében. A lemez díjait a sokszorosítónak
kell megfizetnie.

A DVD+R szabadalmáért a Philipsnek (kb. 0,06 dollárt lemezenként) és a Sonynak (1,5-3,5 % a lemez árából) kell fizetni.

[6.2] Ki készít és ki támogat DVD termékeket?

[6.2.1] Fogyasztói elektronika

  • Afreey: DVD-Video lejátszók
  • Aiwa: DVD-Audio és DVD-Video lejátszók
  • Akai: DVD-Video lejátszók
  • Alba: DVD-Video lejátszók
  • Alpine: DVD autós navigáció/szórakoztatás
  • Altec Lansing: DVD audio technológia
  • Amitech: DVD-Video lejátszók
  • Amoisonic: DVD-Video lejátszók
  • Apex Digital: DVD-Video lejátszók (a VDDV készíti; infók a <www.nerd-out.com/apex> oldalon)
  • Arcam: DVD-Video lejátszók (Egyesült Királyság)
  • Ariston: DVD-Video lejátszók
  • Atlantis Land: DVD-Video lejátszók
  • A-trend: DVD-Video lejátszók
  • Atta: DVD-Video lejátszók
  • Audiologic: DVD-Video lejátszók
  • Audiosonic: DVD-Video lejátszók
  • Audiovox: Autós DVD lejátszók
  • Axion: DVD-Video lejátszók
  • AV Phile (Raite): DVD-Video lejátszók
  • Bluesky: DVD-Video lejátszók
  • BUSH: DVD-Video lejátszók
  • California Audio Labs: DVD-Video lejátszók
  • CAT: DVD-Video lejátszók
  • Camelot: DVD-Video lejátszók
  • Casio: DVD-Video lejátszók
  • CCE: DVD-Video lejátszók
  • CD Playright: védőfilm a lemezekre
  • Centrum: DVD-Video lejátszók
  • Chunlan: DVD-Video lejátszók
  • Clairtone: DVD-Video lejátszók
  • Clarion: DVD autós navigáció/szórakoztatás
  • Comjet: DVD-Video lejátszók Webes kapcsolattal
  • Compro: DVD-Video lejátszók
  • Conia: DVD-Video lejátszók (Ausztrália, a VDDV készíti)
  • Cougar: DVD-Video lejátszók
  • Cyberhome (Yamakawa/Raite): DVD-Video lejátszók
  • Daewoo Electronics: DVD-Video lejátszók
  • Dantax: DVD-Video lejátszók
  • Denon: DVD-Audio and DVD-Video lejátszók
  • Denver: DVD-Video lejátszók
  • Digitor: DVD-Video lejátszók
  • Digitron: DVD-Video lejátszók
  • DiViDo: DVD-Video lejátszók (Hollandia)
  • Dual: DVD-Video lejátszók
  • DVDO: videó deinterlace processzorok
  • Dynamic: DVD-Video lejátszók
  • Eagle Wireless International: DVD-s internetes alkalmazások
  • Eclipse: DVD-Video lejátszók
  • Electrohome: DVD-Video lejátszók
  • Elta: DVD-Video lejátszók
  • Eltax: DVD-Video lejátszók
  • Emerson (Funai): DVD-Video lejátszók
  • Encore: DVD-Video lejátszók
  • Enzer: DVD-Video lejátszók
  • Esonic: DVD-Video lejátszók
  • ESS Technology: DVD-Video lejátszók és WebDVD lejátszók
  • Euro Asia Technologies: DVD-Video lejátszók (Egyesült Királyság)
  • Faroudja: DVD-Video lejátszók
  • Finlux: DVD-Video lejátszók
  • Fisher (Sanyo): DVD-Video lejátszók
  • Funai (Emerson/Orion/Sylvania/Symphonic): DVD-Video lejátszók
  • GE (Thomson): DVD-Video lejátszók
  • Genica: DVD-Video lejátszók
  • Goodmans: DVD-Video lejátszók
  • GPX/Yorx: DVD-Video lejátszók
  • Gradiente: DVD-Video lejátszók
  • Grandin: DVD-Video lejátszók
  • Great Wall: DVD-Video lejátszók (Hong Kong)
  • Grundig: DVD-Video lejátszók
  • Guangdong Jinzheng Digital: DVD-Video lejátszók
  • Gynco: DVD-Video lejátszók
  • Haier: DVD-Video lejátszók
  • Harman Kardon: DVD-Video lejátszók
  • Himage: DVD-Video lejátszók
  • Hitachi: DVD-Video lejátszók és felvevők
  • Hiteker: DVD-Video lejátszók (a VDDV készíti)
  • Homemighty: DVD-Video lejátszók
  • Hoyo (Raite): DVD-Video lejátszók
  • Hyundai: DVD-Video lejátszók
  • iDVDBox: Kibővített DVD-Video lejátszók
  • I-Jam: DVD-Video lejátszók
  • Innovacom: PC/TV DVD támogatással
  • Irradio: DVD-Video lejátszók
  • Jasmine: DVD-Video lejátszók
  • Jeutech: DVD-Video lejátszók
  • JNL: DVD-Video lejátszók
  • Jocel: DVD-Video lejátszók
  • JVC (Victor): DVD-Video lejátszók és felvevők
  • Kendo: DVD-Video lejátszók
  • Kennex: DVD-Video lejátszók
  • Kenwood: DVD-Video lejátszók
  • Keymat: DVD-Video lejátszók
  • KiSS (Raite): DVD-Video lejátszók
  • Kioto: DVD-Video lejátszók
  • KLH: DVD-Video lejátszók
  • Kones: DVD-Video lejátszók
  • Konka: DVD-Video lejátszók
  • Labway: DVD-Video lejátszók
  • Lafayette: DVD-Video és DVD-Audio lejátszók
  • Lasonic (Yung Fu): DVD-Video lejátszók
  • Lawson: DVD-Video lejátszók
  • Lecson: DVD-Video lejátszók
  • Lector: DVD-Video lejátszók
  • Legend: DVD-Video lejátszók
  • Lenco: DVD-Video lejátszók
  • Lenoxx: DVD-Video lejátszók
  • LG Electronics (GoldStar): DVD-Video lejátszók
  • Lifetec: DVD-Video lejátszók
  • Limit: DVD-Video lejátszók
  • Loewe: DVD-Video lejátszók
  • Logix: DVD-Video lejátszók
  • Lumatron: DVD-Video lejátszók
  • Luxman: DVD-Video lejátszók
  • Madrigal (Mark Levinson): DVD-Audio és DVD-Video lejátszók
  • Magnavox (Philips): DVD-Video lejátszók
  • Magnex: DVD-Video lejátszók
  • Majestic: DVD-Video lejátszók
  • Malata: DVD-Video lejátszók
  • Manhattan: DVD-Video lejátszók
  • Marantz (Philips): DVD-Audio, SACD, és DVD-Video lejátszók
  • Mark: DVD-Video lejátszók
  • Matsushita
    (Panasonic/National/Technics/Quasar): DVD-Video lejátszók és felvevők
    és DVD-Audio lejátszók, DVD-s autós  navigáció/szórakoztatás
  • Matsui: DVD-Video lejátszók
  • Medion: DVD-Video lejátszók
  • Memorex: DVD-Video lejátszók
  • Meridian: DVD-Video lejátszók
  • Metz: DVD-Video lejátszók
  • MiCO: DVD-Video lejátszók
  • Microboss: DVD-Video lejátszók
  • Micromega: DVD-Video lejátszók
  • Minato: DVD-Video lejátszók
  • Mintek: DVD-Video lejátszók
  • Mishine: DVD-Video lejátszók
  • Mitsubishi: DVD-Video lejátszók
  • Mitsui: DVD-Video lejátszók
  • Monica/Monyka (Raite): DVD-Video lejátszók
  • Mossimo: DVD-Video lejátszók (Kína)
  • Mustek: DVD-Video lejátszók
  • NAD: DVD-Video lejátszók
  • Nakamichi: DVD-Audio és DVD-Video lejátszók
  • Napa: DVD-Video lejátszók
  • NEC: DVD-RAM-os videokamera
  • Neufunk: DVD-Video lejátszók
  • Nintaus (Guangdong Jinzheng): DVD-Video lejátszók
  • Noriko: DVD-Video lejátszók
  • Odyssey: DVD-Video lejátszók
  • Olidata: DVD-Video lejátszók (Olaszország)
  • Omni: DVD-Video lejátszók
  • Onkyo: DVD-Video és DVD-Audio lejátszók
  • Optics-Storage: DVD-RW videofelvevő (szállító)
  • Optim: DVD-Video lejátszók
  • Orava: DVD-Video lejátszók
  • Orion: DVD-Video lejátszók
  • Oritron: DVD-Video lejátszók
  • Palsonic (Ausztrália): DVD-Video lejátszók
  • Panasonic (Matsushita): DVD-Video és DVD-Audio lejátszók és lemezváltók
  • Philco: DVD-Video lejátszók
  • Philips (Magnavox/Marantz/Norelco): DVD-Video lejátszók és felvevők
  • Phoenix: DVD-Video lejátszók
  • Phonotrend: DVD-Video lejátszók
  • Pioneer: DVD-Video lejátszók és felvevők, DVD-Audio lejátszók, DVD-s autós  navigáció/szórakoztatás
  • Primare: DVD-Video lejátszók
  • Proceed: DVD-Video lejátszók
  • Proline: DVD-Video lejátszók
  • Proscan (Thomson): DVD-Video lejátszók
  • Proson: DVD-Video lejátszók
  • Proton: DVD-Video lejátszók
  • Quadro: DVD-Video lejátszók
  • Raite: DVD-Video lejátszók (Tajvan)
  • Rankarena: DVD-Video lejátszók
  • RCA (Thomson): DVD-Video lejátszók
  • RCR: DVD-Video lejátszók (Kína)
  • REC: DVD-Video lejátszók (Egyesült Királyság, a VDDV gyártja, mint az APEX esetében)
  • Redstar: DVD-Video lejátszók
  • Revoy (Hollandia): DVD-Video lejátszók
  • Roadstar: DVD-Video lejátszók
  • Rotel: DVD-Video lejátszók
  • Rowa: DVD-Video lejátszók
  • Runco: DVD-Video lejátszók és lemezváltók
  • Saivod: DVD-Video lejátszók
  • Sampo (Afreey): DVD-Video lejátszók
  • Samsung: DVD-Video lejátszók
  • Samwin: DVD-Video lejátszók
  • Sanyo: DVD-Video lejátszók
  • SAST: DVD-Video lejátszók
  • Schaub Lorenz: DVD-Video lejátszók
  • Schneider: DVD-Video lejátszók
  • Scott: DVD-Video lejátszók
  • SEG (Yamakawa/Raite): DVD-Video lejátszók
  • Sharp: DVD-Video lejátszók
  • Shinco: DVD-Video lejátszók (Hong Kong)
  • Shinsonic: DVD-Video lejátszók
  • Singer: DVD-Video lejátszók
  • Skyworth: DVD-Video lejátszók
  • SMC: DVD-Video lejátszók
  • Sonic Blue: DVD-Video lejátszók és kombinált DVD-VHS lejátszók (korábban Sensory Science és Go-Video)
  • Sony: DVD-Video lejátszók és lemezváltók
  • Soyea: DVD-Video lejátszók
  • Spatializer Audio Laboratories: 3D hangfeldolgozás
  • Sublime: DVD-Video lejátszók
  • Sylvania (Funai): DVD-Video lejátszók
  • Symphonic (Funai): DVD-Video lejátszók
  • Tatung: DVD-Video lejátszók
  • Teac: DVD-Video lejátszók
  • Technics (Matsushita): DVD-Video és DVD-Audio lejátszók
  • Teknema (Ravisent): Web-hez kapcsolt DVD-Video lejátszók
  • Telestar: DVD-Video lejátszók
  • Tevion: DVD-Video lejátszók
  • Thakral: DVD-Video lejátszók (Kína, Hong Kong)
  • Theta: DVD-Video lejátszók
  • Thomson (RCA/G.E./Proscan/Ferguson/Nordmende/Telefunken/Saba/Brandt): DVD-Video lejátszók
  • Tokai (Raite): DVD-Video lejátszók
  • Toshiba: DVD-Video és DVD-Audio lejátszók, felvevők
  • Tredex: DVD-Video lejátszók
  • Umax: DVD-Video lejátszók
  • United: DVD-Video lejátszók
  • Unity Motion: DVD-Video lejátszók
  • Universum: DVD-Video lejátszók
  • Venturer: DVD-Video lejátszók
  • Vialta (ESS): WebDVD lejátszók
  • Victor (JVC): DVD-Video lejátszók
  • Vieta: DVD-Video lejátszók
  • Visual Disc and Digital Video: DVD-Video lejátszók (Kína)
  • Waitec: DVD-Video lejátszók
  • Walkvision: DVD-Video lejátszók
  • Wharfedale: DVD-Video lejátszók
  • Wintel: DVD-Video lejátszók
  • XMS: DVD-Video lejátszók
  • Xwave: DVD-Video lejátszók
  • Yamaha: DVD-Audio és DVD-Video lejátszók
  • Yamakawa (Raite): DVD-Video lejátszók
  • Yami (Raite): DVD-Video lejátszók
  • Yelo: DVD-Video lejátszók
  • Yukai: DVD-Video lejátszók
  • Zenith (az LG leányvállalatává válik): DVD-Video lejátszók

[6.2.2] Stúdiók, videóforgalmazók és disztribútorok

A DVD File tartalmaz egy listát a stúdiók címeivel, és megtalálható itt a DVD producerek és disztribútorok információi is.

[6.2.3] Hardver és számítógép-komponensek

  • Acer Laboratories: DVD dekóder/vezérlő chipek
  • Advent: DVD-ROM-mal szerelt számítógépek
  • Alliance Semiconductor: hardveres gyorsítást tartalmazó videoadapterek a DVD lejátszáshoz
  • Allion: DVD tükröző szerverek
  • AMLogic: DVD lejátszó chipkészlet
  • Analog Devices: 192 kHz-es, 24 bites audió DAC
  • Apple: DVD-ROM- és DVD-RAM-mal szerelt számítógépek, hardveres és szoftveres lejátszók (QuickTime)
  • ASACA: DVD-RAM tornyok
  • AST: DVD-ROM-mal szerelt számítógépek (MMX alapú lejátszó szoftverrel)
  • ASM: DVD jukeboxok
  • ATI Technologies: hardveres gyorsítást tartalmazó videoadapterek DVD lejátszáshoz
  • Avid Electronics: DVD dekóder/vezérlő chipek
  • Axis Communications: DVD-ROM tároló szerverek
  • Bridge Technology: optikai pickup alkatrészek
  • Canopus: DVD-RAM videó archiválás.
  • CD Associates: Szoftver és hardver a gyártáshoz és teszteléshez.
  • CEI: DVD lejátszó hardver és szoftver
  • Cirrus Logic: hardveres gyorsítást tartalmazó videoadapterek DVD lejátszáshoz
  • CMC Magnetics: írható lemezek
  • Compaq: DVD-ROM-mal szerelt számítógépek
  • Creative Technology: DVD-ROM és DVD-RAM fejlesztőkészletek, DVD dekóder szoftver
  • Cygnet: DVD-RAM jukeboxok
  • DIC (Dainippon Ink and Chemicals): tinta, szerves festékek, hőre keményedő gyanta
  • Dave Jones Design: vezérlők az ipari DVD lejátszókhoz
  • Diamond Multimedia: DVD fejlesztőkészlet (Toshiba meghajtó)
  • Digimarc: vízjelező technológia
  • Digital: szoftveres DVD lejátszó (az Alpha munkaállomásokhoz), DVD enkóder chipek
  • Digital Stream: optikai pickup alkatrészek
  • Digital Video Systems: DVD-ROM meghajtók
  • Disc, Inc.: DVD-RAM jukeboxok.
  • DSM: DVD jukeboxok
  • DVDO: videó deinterlace chipek
  • DynaTek: DVD fejlesztőkészlet
  • EPO Technology: DVD-ROM meghajtók
  • Escient: DVD-ROM váltó
  • ESS Technology: lejátszó chipkészlet, lejátszó referencia kialakítás
  • Fantom Drives: DVD-RAM és DVD-ROM készletek
  • Fujitsu: DVD-ROM-mal szerelt számítógépek
  • Gateway: DVD-ROM-mal szerelt számítógépek
  • Genesis Microchip: videó chipek (progresszív letapogatás, méretezés)
  • Granite Microsystems: IEEE-1394 DVD-ROM meghajtók
  • Harman Int.: DVD jukebox
  • Hitachi: DVD-ROM meghajtók, DVD-RAM meghajtók, dekóder chipek
  • Hi-Val: DVD lejátszó hardver (fejlesztőkészlet)
  • Hyundai: DVD dekóder chipek
  • IBM: DVD-ROM-mal szerelt számítógépek, dekóder chipek
  • I-Jam: DVD-ROM meghajtók
  • Imation: DVD-RAM média.
  • Inaka: DVD jukebox szoftver
  • Infineon: DVD olvasó áramkör
  • Innovacom: DVD enkóder és dekóder rendszerek
  • Intel: DVD lejátszó hardver (MMX) és szoftver
  • Interactive Seating: Battle Chair
  • I/OMagic: IEEE-1394 DVD-ROM meghajtók
  • JVC: DVD-ROM meghajtók, DVD-RAM jukebox
  • Kasan: dekóder hardver
  • KOM: DVD-RAM váltó
  • LaCie: DVD-RAM meghajtók
  • Leitch: videofelvétel  DVD-RAM-ra
  • LG Electronics: DVD-ROM meghajtók
  • LSI: DVD dekóder chipek és lejátszó kártyák (megvette a C-Cube-ot)
  • Luminex: Unix szoftver DVD alapú archiváláshoz és duplikációhoz
  • LuxSonor: DVD lejátszó chipek
  • Margi: DVD dekóder kártya notebookokhoz
  • Matrox: hardveres gyorsítást tartalmazó videoadapterek DVD lejátszáshoz
  • Matsushita
    (Panasonic): DVD-ROM meghajtók, DVD-RAM meghajtók, fejlesztőkészletek,
    DVD/Web integrávió, DVD-RAM-os állókép-felvevő
  • Media100: DVD authoring eszközök, DVD lejátszó hardver és szoftver
  • Mediamatics: DVD lejátszó szoftver és hardver
  • Medianix: hardveres Dolby Digital dekóder Spatializer 3D hanggal
  • Memorex: DVD-ROM meghajtók
  • Microboards: DVD drive (VAR)
  • Microsoft: DVD lejátszó támogatás (DirectShow) és lejátszó alkalmazások
  • Microtest: DVD-ROM jukeboxok
  • Mitsubishi: DVD lejátszók, DVD-ROM meghajtók
  • Motorola: DVD dekóder chipek
  • National Semiconductor: DVD lejátszó és referencia kialakítások
  • Number 9: hardveres gyorsítást tartalmazó videoadapterek a DVD lejátszáshoz
  • NEC: DVD-ROM meghajtók
  • Net TV: DVD-ROM-os PC az otthoni szórakozáshoz
  • NSM: DVD-ROM jukebox, DVD-RAM jukebox
  • Oak Technology: DVD lejátszó hardver és szoftver
  • OTG Software: DVD jukebox szoftver
  • Packard Bell: DVD-ROM-mal szerelt számítógépek
  • Philips: DVD-ROM meghajtók, DVD+RW meghajtók, dekóder chipek
  • Pioneer: DVD-ROM meghajtók, DVD-R meghajtók, DVD-RW videófelvevők
  • Plasmon Data: DVD-RAM jukebox
  • ProAction Media: DVD duplication equipment
  • Procom: DVD-ROM jukebox
  • Ricoh: DVD-ROM/CD-RW meghajtók
  • Ravisent (korábban: Quadrant International): DVD-Video dekódoló hardver és szoftver
  • Ricoh: DVD-ROM/CD-RW meghajtók
  • RITEK: DVD-R, DVD-RAM
  • S3: hardveres gyorsítást tartalmazó videoadapterek a DVD lejátszáshoz
  • Samsung: DVD-ROM meghajtók és DVD-ROM-mal szerelt számítógépek
  • Spectradisc: korlátozott-lejátszás technológia
  • SICAN: DVD dekóder chipek
  • Sigma Designs: DVD lejátszó hardver
  • Software Architects: DVD író szoftver UDF és Mr. Rainer íráshoz
  • Sony: DVD-ROM meghajtók, DVD-ROM-mal szerelt számítógépek
  • STMicroelectronics (korábban SGS-Thomson): DVD dekóder chipek
  • STB Systems: DVD lejátszó hardver (fejlesztőkészlet)
  • Stream Machine: MPEG-2 enkóder/dekóder chipek
  • Technovision: Vezérlők és szinkronizálók a fogyasztói és az ipari DVD lejátszókhoz
  • TDK: üres DVD-RAM lemezek
  • Toshiba: DVD-ROM meghajtók, DVD-ROM-mal szerelt számítógépek, DVD-RAM meghajtók
  • Tracer Technologies: DVD jukebox szoftver és DVD író szoftver (Unix)
  • TribeWorks: lejátszó szoftver
  • Trident Microsystems: DVD dekóder chipek, DVD gyorsítással rendelkező videó vezérlő chipek
  • Truevision: DVD lejátszó szoftver (Microsoft Active Movie 2.0)
  • Verbatim Australia (ActiveMedia): DVD lejátszó hardver (fejlesztőkészlet)
  • VisionTech: MPEG-2 enkóder/mulitplexer
  • VM Labs: DVD lejátszó referencia platform (Nuon)
  • Wired: DVD lejátszó hardver és szoftver (megvette a Media 100)
  • X-10.com: (drótnélküli DVD adó)
  • Xing: DVD lejátszó szoftver
  • Yamaha: AC-3 dekóder chipek
  • Zen: többsugaras DVD olvasó technológia
  • Zoran/CompCore: szoftveres és hardveres DVD lejátszó, DVD dekóder chipek

[6.2.4] Szoftverek DVD-ROM-on

[6.3] Hol vehetek (vagy kölcsönözhetek) DVD-t és lejátszót?

(Lásd az 1.8-at az árösszehasonlításokért és a kuponokért.)

(Közlemény: a fenti linkek némelyike üzleti jellegű, ezért Jim ügynöki jutalékot kaphat.)

[6.3.1] Hol tudok üres írható DVD-t venni?

Fontos
megjegyzés: Az üres DVD-knél is igaz az a mondás, hogy „olcsó húsnak
híg a leve”. Az olcsóbb lemezek az írás alatt gyakrabban meghibásodnak,
és a lejátszók kevésbé ismerik fel őket.

[6.4] Hol kapok több információt a DVD-ről?

[6.4.1] Néhány kiváló DVD-s webhely

[6.4.2] DVD-s programok és régiómentesítési információk

(A régiókról részletesebben az 1.10-es kérdésben olvashatsz.)

[6.4.3] Információk és vitafórumok DVD készítőknek

[6.4.4] DVD infók a különböző régiók számára

[6.4.5] DVD infók más nyelveken

[6.4.6] Könyvek a DVD-ről

[6.5] Mik az újdonságok a DVD technológiában?

2005.
június

A BD/HD DVD formátum egyesítő tárgyalások folytatódnak, bár
mindkét fél azt állítja, hogy nem adja fel saját formátumának kulcsjellemzőit.
Úgy tűnik, hogy a fogyasztói elektronika gyártók semmilyen kompromisszumot nem
tudnak elérni, így a csatát a filmstúdióknak kell megvívniuk, miközben mindkét
tábor megpróbálja az összes stúdiót a saját oldalára állítani. Ha mindkét
formátum piacra kerül, akkor az fog nyerni, amelyik a legtöbb tartalommal
rendelkezik.

A Dolby úgy dönt9tt, hogy a Dolby TrueHD lesz az MLP veszteségmentes
hangformátum új piaci neve. Ez hasonló ahhoz, mint amikor a Dolby Digital lett
az AC-3 hangformátum piaci neve.

2005.
április

Április 21: Fontos hírek — Hiteles források Japánból azt
jelzik, hogy a Toshiba és a Sony hivatalosan megegyezett a HD DVD és a BD
formátumok egyesítésében.

A két tábor tagjai tovább folytatják a megbeszéléseket az év végén
megjelenő lemezekről és lejátszókról, de a megjelenési időpont valószínűtlen
(kivéve a japán korlátozott példányszámú megjelenéseket), mert a specifikációk
még nem véglegesek, és a másolásvédelmet is ki kell még dolgozni.

2004. november

A New Medium Enterprises újabb formátumot jelentett be a DVD következő
generációjaként: A VMD (Versatile Multilayer Disc) 2005 őszén jelenik meg, és
további rétegeket biztosít a szabványos egy- és kétrétegű DVD-khez, így 15,
20, 25 és 30 GB adat tárolható egy lemezen. Ugyanazt mondom, mint amit az
FMD-nél (amely egy érdekes, de megbukott technológia): többtucatnyi hatalmas
cég készítette a DVD szabványt. A kis cégek javaslatai a nagy ambíciók
ellenére soha nem lesznek sikeresek tömegcikkek utódaként.

2004.
augusztus

A DVD Forum és a Blu-ray Disc Association (BDA) a VC-1
(Microsoft WMV9) és a H.264 formátumot választotta fejlett video kodekként.

2003. november

November 19-én a  DVD Forum vezető bizottsága végre elfogadta a kéklézeres HD-DVD szabványt a további munkához.

A
kínai kormányzat bejelentette, hogy az EVD (Enhanced Versatile Disc)
2003 karácsonyára megjelenik. Az EVD a DVD Forum és a japán szórakoztató
elektronikai cégek által kifejlesztett DVD technológiák “házi nevelésű”
alternatívája. Az EVD egyedi optikai lemezformátumot és saját
videotömörítési technológiát (VP5 és VP6, az amerikai On2 fejlesztése)
használ. Az EVD támogatja a HD felbontásokat egészen 1920×1080 pixelig.
Az EVD-ket nem lehet lejátszani a hagyományos DVD-lejátszókban, és
elképzelhető, hogy sok EVD lejátszó nem kezeli majd a DVD-ket, mert a
formátum kifejlesztésének egyik oka az volt, hogy ne kelljen
licencdíjakat fizetni a DVD technológiákért. Az EVD lejátszók kb. 250
dollárba kerülnek majd (egy DVD lejátszó 80 dollár). A jövőben derül
csak ki, hogy ha az EVD sikeres lesz Kínában, akkor megjelenik-e más
országokban.

2003. szeptember

A DVD Forum vezető
bizottsága megint nem tudta elfogadni az AOD formátumot (most HD-DVD-nek
hívják a támogatók a DVD Forumban). Néhány ember az iparágban, köztük
Warren Lieberfarb (aki korábban a Warnernél dolgozott, és sokat tett a
DVD sikeréért), a jelenlegi vörös lézeres DVD-t kapcsolná össze a
nagyobb felbontású videóval fejlett kodekek (pl. H.264 vagy Microsoft
WM9) használatával. A sajtóban rengeteg cikk hibásan jelezte, hogy a DVD
Forum nem foglalkozik már a kék lézeres HD technológiával.

2003. június

A pletykák szerint létezik egy 6. HD formátum, amely a +RW formátumra alapul.

Júniusban
a DVD Forum Steering Committee (Vezetési bizottság) által rendezett
szavazáson, melyen hivatalosan elfogadták volna a következő generációs
DVD formátumot (AOD, lásd alább), negatív eredmény született. Ez nem
jelenti azt, hogy leszavazták volna a formátumot – ahogy az egyes
lapokban megjelent -, hanem a benyújtott indítványt a jelenlegi
formájában nem fogadták el. A szavazáson tisztán érzékelhető volt az
elfogultság, ugyanis azok a tagok tartózkodtak illetve szavaztak nemmel,
akik tagjai a konkurens Blu-ray csoportnak is. A következő szavazás a
módosított indítványról szeptember közepén lesz. Addig is a DVD Forumon
belül és kívül egyaránt tovább dolgoznak a DVD új generációján.

2003. március

Most már legalább 5 HD-DVD jelölt létezik. (Lásd a 3.13-ban a részleteket)

  1. HD-DVD-9 (avagy HD-9).
  2. Advanced Optical Disc (AOD – Fejlett Optikai Lemez).

  3. Blu-ray (BD).
  4. Advanced Optical Storage Research Alliance (AOSRA – Fejlett Optikai Tárolókat Kutató Szövetség), Blue-HD-DVD-1.
  5. AOSRA Blue-HD-DVD-2

2002. június

A
Philips bemutatott egy kék lézert használó miniatűr gyárilag nyomott
optikai lemezt. A 3 cm-es (1,2 colos) lemezen 1 GB adat fér el. A
prototípus meghajtó 5,6 x 3,4 x 0,75 cm-es (2,2 x 1,3 x 0,3 colos).

2002. február-március

Egy
9 cégből álló csoportosulás bejelentette az új, nagy sűrűségű írható
DVD szabványt, amit Blu-ray néven ismerünk. A DVD Forum márciusi
általános megbeszélésén bejelentették, hogy a Forum megvizsgálja az új
szabványokat, és kiválasztja a legjobbat. Mivel mind a 9 cég tagja a DVD
Forumnak, ezért valószínűleg a Blu-ray-t elfogadja a Forum.

Szintén
a márciusi találkozón jelezték, hogy az AOL Time Warner kérésére
kidolgoznak egy olyan szabványt, mely lehetővé teszi, hogy nagyobb
felbontású videót tároljanak a jelenlegi DVD-n. A formátumot
“HD-DVD-9”-nek hívják. Lásd 3.13.


[7] A maradék

[7.1] Megválaszolatlan kérdések

Jelenleg nincs.

[7.2] Jelölések és mértékegységek

A
DVD világában sajnos igen zavaros a mértékegységek értelmezése.
Például, egy egyrétegű DVD 4,7 milliárd bájt (G bájt) adatot tárolhat,
és nem 4,7 gigabájtnyit (GB). Csupán 4,37 gigabájt adat fér rá.
Hasonlóan a kétoldalas, kétrétegű lemez csak 15,9 gigabájt adatot
tárolhat, ami 17 milliárd bájtnak felel meg.

Az a probléma, hogy az SI mértékegységek (kilo, mega, giga) normál helyzetben 1000-es szorzót jelentenek (103,
106 és 109), de a számítógépek világában – ahol bájtokkal számolnak – 1024-es
szorzót jelent (210, 220 és 230). A Windows és a Mac OS is „valódi” megabájtban és gigabájtban jelzi a kötetek kapacitását, nem millió vagy milliárd bájtokban.

A legtöbb DVD-s számadat az 1000-es szorzáson alapul, annak ellenére, hogy a GB
és a KB mértékegységet használják, amely a hagyományok szerint 1024-es szorzót
jelent. A „G bájt” mértékegység következetesen 109-t
jelent. Megpróbáltam egy minél következetesebb mértékrendszert
használni, és a „kilobájt” 1024 bájtot, a „megabájt” 1.048.576 bájtot, a
„gigabájt” 1.073.741.824 bájtot, a „MiB” pedig 1.000.000.000 bájtot
jelent.

Lehet, hogy ez az
egész értelmetlennek tűnik, de ez nem jelentéktelen annak, aki az
összekészített  – az operációs rendszer szerint – 4,7 gigabájt adat
DVD-R-re írásakor fizeti meg a tanulópénzt, és elront egy vagy két
lemezt azért, mert csak 4,3 gigabájt adatot tud felírni egy korongra!
(Lásd a 3.3-at a kapacitásadatokért.)

Itt
egy analógia, ami talán segít. Egy szabványos mérföld 5280 láb, míg a
tengeri mérföld 6076 láb. Ha megméred a távolságot két város között,
akkor kisebb számot kapsz tengeri mérföldben számolva, mert egy tengeri
mérföld nagyobb. Például, Seattle és San Francisco között kb. 4.213.968
láb a távolság, ami 798 mérföld, de csak 693 tengeri mérföld. A DVD
kapacitásoknál hasonlóan zavarosak a mértékegységek: 1 milliárd bájt
(1.000.000.000 bájt) vagy 1 gigabájt (1.073.741.824 bájt). A DVD
kapacitásokat általában milliárd bájtban adják meg, például egy írható
lemez 4,7 milliárd bájtos. A számítógépes állományokat gigabájtokban
mérik. Sajnos, mindkét mértékegységet „GB”-vel jelölik. Tehát egy 4,5
GB-os (4,5 gigabájtos) fájl nem fér rá egy 4,7 GB-os (4,7 milliárd
bájtos) lemezre, mert a fájl 4,8 milliárd bájtot tartalmaz. (A fentiek
igazak a merevlemezekre is – A ford. megjegyzése).

A
dolgok még rosszabbak az adatátviteli sebességek esetében: a bit/s
alkalmazásakor szinte mindig 1000-es szorzót használnak, de bájt/s
használatakor néha 1024-gyel szoroznak. Például, egy 1x DVD meghajtó
11,08 millió bitet visz át másodpercenként (Mb/s), ami 1,385 millió
bájtos másodpercenkénti sebességnek felel meg, de ez csak 1,321 megabájt
másodpercenként. A 150 KB-os 1x adatátviteli sebesség a CD-ROM-ok
esetében „valódi” kilobájt/s-ot jelent, mert az adatátvitel 153,6 ezer
bájt/s. Ebben a GYIK-ban a „kb/s” 1000 bit/s-ot, a „Mb/s” millió
bit/s-ot jelent (figyelj a kis „k”-ra és a nagy „M”-re).

1998 decemberében az IEC
új prefixumokat képzett a bináris szorzók számára: kibibájt (KiB),
mebibájt (MiB), gibibájt (GiB), tebibájt (TiB), stb. (További részletek a
NIST-nél,
kiadva az IEEE Std 1541-2002-ben). Ezek a prefixumok soha nem terjedtek
el, vagy még nagyobb zűrzavart okoztak, de ez egy merész vállalkozás a
probléma megoldására. A nagyfokú ellenállást az okozza, hogy egy kicsit
hülyén hangzanak.

[7.3] Köszönetnyilvánítás

Ezen GYIK írója és karbantartója Jim Taylor.
A következő személyek segítették a GYIK korábbi verzióinak elkészültét.
Segítségüket nagyon méltányolom. Az információk egy része az 1996.
áprilisi DVD Forum-on, az 1997. májusi DVD-R/DVD-RAM Conference-en, az
1998. októberi DVD Forum Conference-en és az azóta rendezett
konferenciákon és bemutatókon osztott anyagokból származnak.

Robert Lundemo Aas
Adam Barratt
David Boulet
Espen Braathen
Wayne Bundrick

Irek Defee
Roger Dressler
Chad Fogg
Dwayne Fujima
Robert “Obi” George
Henrik “Leopold” Herranen
Kilroy Hughes
Mark Johnson

Ralph LaBarge
Martin Leese
Dana Parker
Eric Smith
Steve Tannehill
Geoffrey Tully

Köszönöm a Videodiscovery-nek, hogy az első két és fél évben tárolta ezt a GYIK-ot.

—-

Copyright 1996-2004, Jim Taylor.
Ezt a dokumentumot csak egyben, változtatás nélkül, verzió dátummal
megjelölve, a szerző megjelölésével, sértetlen köszönetnyilvánítással
lehet továbbítani. Egyetlen részéből sem szabad hasznot húzni, vagy
kereskedelmi dokumentumban felhasználni a szerzői jog tulajdonosának
engedélye nélkül. Teljes elektronikus másolatokat készítése
(archívumként vagy tükörként) engedélyezett, de csak azzal a
feltétellel, ha az írót értesítik, és a másolat naprakész. A dokumentum
tartalmáért nem vállalok felelősséget.

Magyar fordítás: Copyright 2002-2004. Fellner Ferenc a DVDcenter
megbízásából. A magyar változat a DVDcenter tulajdona, annak
módosítása, felhasználása, másolása csak a DVDcenter írásos engedélyével
lehetséges!

[Vége]

 

Címkék: , , ,