Melyiket válasszuk? LCD-tévé vs. PLAZMA-tévé

Napjainkban egyre-másra találkozunk különféle akciós hirdetésekkel, melyek extra vékony és lapos képmegjelenítő-televíziókat ajánlgatnak immár elérhető árakon. Óhatatlanul felmerül bennünk a kérdés, mi is a jobb, a plazma- vagy az LCD-televízió, és hogy melyiket válasszuk, ha szeretnénk egy lapos televízióval feldobni lakásunkat. E dilemmában segít kiigazodni következő írásunk, mely a két technológiát hasonlítja össze több szempont alapján.

lcdvsplasma

Az LCD-technológiával eddig a notebookoknál és a monitoroknál találkozhattunk, tehát elmondhatjuk, hogy ez már egy teljesen kiforrott technológia, mely már több mint 10 éve áll szolgálatunkban. 1991-ben jelent meg az első, a mai noteszgépekre emlékeztető formával rendelkező Acorn számítógép. Hazánkba az első notebookok 1996-ban érkeztek meg, ezek még DSTN-kijelzővel rendelkeztek, és 8.4, 9.4 vagy 10.4” collos méretben készültek. A DSTN-kijelzőre jellemző volt, hogy csak egyszemélyes láthatósági pozíciót biztosított, tehát a képernyőt jó minőségben csak a pont vele szemben elhelyezkedő tudta nézni. Általánosságban erről a technológiáról el lehetett mondani, hogy a későbbi TFT LCD technológiához képest homályosabb és életlenebb képet állított elő, illetve a gyors mozgóképek megjelenítésére nem volt alkalmas.
A fenti hibák kiküszöbölésére fejlesztették ki a mai modern TFT (THIN FILM TRANSISTOR, azaz vékonyréteg-tranzisztor) LCD-monitorokat, amelyben minden egyes képpontba színenként egy kapcsoló-tranzisztort telepítenek a képpontok vezérlésére, melyek 140-150 fokos látószöget biztosítanak, kristálytiszta éles pixelekkel (képpontokkal).
Más elven működnek a plazma-televíziók, melyek rengeteg különálló gázzal töltött pixelcellából állnak. Ez a technológia úgy működik, hogy elektromos impulzusokkal felhevítik a pixelcellákban lévő gázt, amely a hevítés hatására fényt bocsát ki. Itt valójában nem pixelekről, hanem kisméretű fluoreszkáló „lámpácskákról” beszélünk, melyek egy szoftver vezérlésével állítják elő a színeket, a pixelcellákban lévő alapszínű (vörös, zöld és kék) foszforok gerjesztésével, a fényerőt pedig a cellák villogási sebességének változtatásával szabályozzák.

Működési különbségek:

1. Láthatóság:
Lényeges szempont a láthatósági tartomány, régebben ez az érték a plazma-televíziók esetében jobb volt, de napjainkban, az új generációs LCD-monitorok már tudják az akár 160-170 fok körüli értéket is, ezért a láthatóság tekintetében gyakorlatilag nem beszélhetünk különbségről. Ezek a számok a gyakorlati életben azt jelentik, ha nem szemben helyezkedünk el, hanem oldalról nézzük a képet, mert a jobb helyeket már elfoglalták a családtagok, akkor a rosszabb helyeken ülő nézők is ugyanúgy élvezhetik a műsort.

2.Kontraszt:
Az LCD-készülékek nem érik el az 1000:1 arányt, a plazma-televíziók pedig már közelítik a 3000:1 arányt. Az átlagos emberi szemnek kb. a 650-700:1 arány már elegendőnek mondható, tehát elvileg az LCD kontrasztja már teljesen elfogadhatónak számít, de ha kritikus szemmel nézzük kedvenc DVD-filmünk egy olyan jelenetét, ahol a sötét és világos képsorok sűrűn és hirtelen váltakoznak, (pl.: robbanások) a plazmatechnológia láthatóan jobban teljesít.

3.Színreprodukció:
Minkét technológia 16,7 millió színt tud előállítani, tehát mondhatni, ebben is egyformák. Különbség csupán két dologban vehető észre: állóképeknél az LCD szebb, élesebb és részletgazdagabb képet ad, míg a gyorsabb jeleneteket és a dinamikus képeket a plazma élethűbben tárja elénk.

4.Televíziós használat:
Ebben az összehasonlítási kategóriában az LCD jobban szerepelt, mert az LCD-képernyők nem tudnak beégni, azaz a különféle tévécsatornák állandóan egy helyen világító emblémái, logói, melyek huzamosabb ideig megjelenített állóképekként funkcionálnak, az LCD-képernyőket nem károsíthatják. A plazma-képernyőbe viszont beleéghetnek, ezért tévézésre a plazma nem annyira ajánlott. (A legújabb generációs plazmáknál már komolyan csökkentették ezt a hibajelenséget a vezető gyártók. A szerk.)

5.Videós használat:
Itt különbséget tehetünk a videós (tévéből felvett anyagok), és DVD-s használat között. A tévéből felvett anyagok lejátszására a televíziós használatnál már leírtak itt is helytállóak. A DVD-filmek nézésénél pedig a fentebb már említett kontrasztkülönbségek és a gyors, dinamikus képek visszaadási különbségei miatt a plazmatechnológia a jobb választás.

6.Számítógépes használat:
Itt is a huzamosabb ideig megjelenített állóképek okozta beégés lehetősége eredményez különbséget. Egyértelműen kimondhatjuk, ebben az összehasonlítási kategóriában az LCD a bajnok, mert nem éghet bele a statikus kép, illetve a felbontása is átlagosan 1024 X 768 (XGA), vagy akár efeletti érték is lehet, szemben a plazmával, melynek átlagos felbontása (VGA), azaz 640 X 480, vagy széles képernyők esetében (WideVGA) 852 X 480. (Ma már viszonylag elfogadható áron kaphatóak HD-plazmatelevíziók, amelyek felbontása közelíti a komolyabb LCD-televíziókat. A szerk)

7.A képátló-elérhetőségek:
Ha csak a méret számít, akkor plazma, mert akár 160 cm-es nagyság is elérhető, és megbízhatóságuk nem csökken a méret növekedésével. Az LCD-nél, a technológiájának köszönhetően, a minél nagyobb képernyőméret előállítása a pixelhibák (állandóan egy színben világító képpontok) megjelenésével járhat. Ezeknek a készülékeknek a nagysága most 100 cm közelében jár, de a boltokban a 28 és a 30 coll az elérhető.

8.Élettartami különbségek:
Élettartam szempontjából elmondható, hogy az LCD élettartama kétszerese a plazmának, azaz míg a plazma élettartama kb. 25-30 ezer óra, addig az LCD 60-70 ezer órát is képes üzemelni. Ez a különbség lényeges szempont lehet a folyamatos 24 órás üzemeltetés esetén.

9.Az üzemeltetési költségek:
A plazma teljesítményfelvétele kb. kétszerese az LCD monitorokéhoz képest, mert ott mindig minden pixelcella világít, szemben az LCD-technológiával, ahol csak a háttérvilágítás igényel energiát.

Összegzésként: két egyformán kiforrott technológiáról beszélhetünk, és mindkettő jó alternatívát kínál, bár mind a tévézés (beégés), mind a számítógépes használat esetén az LCD jobb választás lehet, és még az üzemeltetési költsége is kedvezőbb, bár a kedves Olvasó könnyedén találkozhat olyan plazma ajánlattal, amely visszautasíthatatlan, és nem is biztos, hogy nem jó választás.

Tags: , , ,

Comments are closed.