Az idei 2002. Oscar-gálán négy díjat is elnyerő film méltó DVD-kiadásban „csodálkoztatja” a nagyérdeműt.
Az Egy csodálatos elme a még ma is aktív John Forbes Nashről, a modern közgazdaságtan kiemelkedő alakjáról, a játékelmélet megalapozójáról szól. A zseniális matematikus egész életét egy sajátos ötlet kidolgozására tette fel, amelynek érdekében még egyetemi óráira is sajnálta az időt, közeli barátai nem is voltak. Már harmincéves kora előtt szembeszegült Adam Smith közgazdász 150 éves tanaival, és elővezette játékelméletről szóló gondolatait. A hidegháború zseniális elméket igénylő kódfejtési láza azonban őt is behálózta. Pár év múlva paranoid skizofréniát állapítottak meg nála, amely életének három évtizedét keserítette meg. A kilencvenes évek elején lett úrrá betegségén, munkájához visszatérve 1994-ben Nobel-díjjal tüntették ki a nem-kooperatív játékok egyensúlyának elemzéséért. (Az „egyensúly” egyébként végigkíséri a filmet, hol egy bicikli, hol pedig egy hintaló formájában.)
A forgatókönyvet Sylvia Nasar életrajzi könyve alapján Akiva Goldsman (Az ügyfél, Mindörökké Batman, Lost in Space, A rettegés arénája, Egy gésa emlékiratai) írta. Brian Grazer producer eredetileg Robert Redfordot szemelte ki rendezőnek, ám végül mégis Ron Howard (Csobbanás, Lapzárta, Apollo 13, EdTV, A grincs) kapta a feladatot. Nash bőrébe A bennfentessel Oscarra jelölt Russell Crowe bújt, de a főszerepet illetően Tom Cruise neve is felmerült. A film felvételei egyébként közvetlenül a 2001-es Oscar-gálát követően kezdődtek, vagyis az első forgatási napot megelőző éjszaka nyert Crowe Oscart a Gladiátorért. A dolog pikantériája továbbá, hogy Crowe Egy csodálatos elme-beli partnere, Ed Harris is a jelöltek között volt (a Pollock címszerepéért). „Valószínűleg nem ez a legjobb módja, hogy belevágjunk egy kapcsolatba” – viccelődött Crowe. „De Ed abszolút úriember.” A szóban forgó díjkiosztón amúgy a stáb több tagja is esélyes volt egy szoborra: Roger Deakinst az Ó testvér, merre visz utad fényképezéséért jelölték, Rita Ryack jelmeztervezõt pedig A grincsért.
Nash feleségének szerepét annak a Jennifer Connelynek ajánlották fel, aki történetesen Grazer és Howard 1997-es Három a nagylány című filmjében hívta fel magára a figyelmet. A színésznő egyébként játszott a Rocketeer, a Mulholland: Gyilkos negyed, a Rekviem egy álomért című filmekben, illetve Ed Harris Pollockjában is.
Az igazi John Nash a forgatás első szakaszában meglátogatta a stábot, és Russell Crowe-nak igazából ekkor nyílt alkalma közelebbről megismerni az általa játszott zsenit (többek között erről szól a DVD egyik extrája is). Mivel az alkotók egy szokatlan ötlettől vezérelve eleve időrendi sorrendben rögzítették a jeleneteket, így lehetőség volt néhány új, Nash közeli megfigyeléséből származó apró elem filmbe szövésére. Az alkotásban látható öreg Nashnek például szinte pontosan olyan kabátja, sapkája, esernyője van, mint amilyet az igazi viselt a stáb meglátogatásakor. Egy másik példa: a film vége felé Crowe nem tudja eldönteni, igyon-e teát. A valóságban Nash 15 percet töprengett a forgatáson, hogy vajon teát igyon, vagy kávét.
A 2001 decemberének utolsó napjaiban bemutatott, és mintegy 60 millió dollárból készített Egy csodálatos elme 171 millió dollárt hozott csak Amerikában. A filmet nyolc kategóriában jelölték Oscarra, ebből a legjobb színésznő (Jennifer Connely), a legjobb rendező (Ron Howard), legjobb adaptált forgatókönyv (Akiva Goldsman) és legjobb film díját meg is kapta.